Juhász Miklós kifejtette: 109 ügyet indítottak, 120 zártak le; ezek száma is a korábbi évekhez hasonlóan alakult. A bírságbevétel meghaladta a 11 milliárd forintot, a GVH életében 2013 volt az az év, amikor a legmagasabb bírságot szabták ki.

Ismertetése szerint 2013-ban 61 fogyasztóvédelmi, 37 fúziós-, 15 kartell- és 5 erőfölénnyel való visszaélésről szóló ügyet zártak le.

A sérülékeny fogyasztók közé sorolta azokat, akik nehéz helyzetük miatt nem kapnak hitelt, illetve akik könnyen rászedhetők időskorúk, betegségük miatt.

Az elnök egy bírságoló hivatal részéről az ügyfélbarát jelleg megteremtését azzal magyarázta, hogy maximálisan elő kell segíteniük az eljárásjogok, a védekezés jogának érvényesülését, illetve hogy tájékoztatókkal, útmutatókkal segítsék a versenyjogi szabályok közötti eligazodást.

Juhász Miklós ugyancsak az ügyfélbarát jelleg erősítéséhez sorolta azt, hogy míg 2010-ben - hivatalba lépésekor - egy egyszerűbb fúziós ügy lezárása 103 nap volt, 2013-ban 22-24 napra csökkent. A bonyolultabb ügyek lezárása korábban 184 napot, 2013-ban 104 napot vett igénybe.

A GVH vezetőjének beszámolója szerint vizsgálták a gyermekeket megcélzó reklámokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a reklámok önmagukban - közvetlen felszólítás hiányában is - tisztességtelenek, mert visszaélnek azzal, hogy a legtöbb gyerek 8-10 éves korára lesz képes értelmezni a reklám célját.

Az elnök elmondta, fogyasztói csoportokkal évek óta hadakoznak, és úgy tűnik, lassan a megoldás felé közelednek, de önmagában a versenyhivatali eszköztár nem elegendő. 2013-ban hat céggel szemben 4 eljárásban szabtak 30 millió forintot meghaladó bírságot - fűzte hozzá.

Juhász Miklós a 2013-as fúziós ügyekről azt mondta, a 37 ügy 20 százaléka volt állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos. A kartellügyek kapcsán kiemelte azt, hogy a banki végtörlesztés kapcsán 11 pénzintézettel szemben szabtak ki bírságot 9,5 milliárd forint összegben. A másik jelentős ügynek az irodaszerkartellt említette, amelynek során egymilliárd forint bírságot szabtak ki - mondta, megjegyezve, ebben az ügyben fizettek ki először informátori díjat.

A 2013-as beszámoló és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában az elnök elmondta, ekkor hozták létre a felderítő irodát önálló szervezeti egységként, hogy hatékonyabb legyen a felderítés. Ez a célkitűzés meg is valósult, az ügyindítások száma nőtt - közölte.

A GVH elnöke szerint a versenykultúra fejlesztésében van tennivalójuk. Ennek igazolására egy kutatást hozott, miszerint a kis- és közepesvállalkozások 24 százaléka sosem hallott a versenyjogról, sőt 19 százalékuk úgy gondolja, hogy az a sporthoz kapcsolódik. Káosz van a fejekben, van mit tenni e téren - fogalmazott, utalva arra, hogy kampányok indításával, illetve kamarákkal való együttműködés kötésével igyekeznek segíteni.

Úgy értékelt, a GVH 120-125 fős létszámával egy ország versenytudatosságát nem lehet megváltoztatni. Beszámolt arról is, hogy 106 jogszabályt véleményeztek, de gyakran késve jutottak hozzájuk el a törvénytervezetek.

Megjegyezte, egyéni képviselői indítványokkal kapcsolatban nincs a közigazgatási egyeztetés, így azok véleményezése időnként nehézkes, lehetetlen.

Kitért arra, hogy döntéseik felét az ügyfelek elfogadták, a másik fele miatt felülvizsgálatot kérnek a bíróságtól. A kartell- és az erőfölényes ügyek azonban mindig a bíróság elé kerülnek - közölte, hozzátéve, az ügyek 80-90 százalékát megnyeri a GVH.

Gazdasági bizottság: támogatás a beszámolónak

A beszámoló elfogadását javasló gazdasági bizottság előadója, Galambos Dénes (Fidesz) közölte: a bizottság egy tartózkodással elfogadta a beszámolót. Mint mondta, a bizottság számára megnyugtató, hogy a GVH működésének középpontjában az áll, hogy a piacok jól működjenek.

Véleménye szerint 2008 és 2012 között 58 milliárd volt az a társadalmi jóléti haszon, amit a hivatal tevékenysége eredményezett. Ez nem a bírságok összege, hanem a GVH fellépésének visszatartó hatása.

Kormány: vannak megfontolandó javaslatok

Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára jelezte, hogy a GVH által felvetett javaslatok érdemi megfontolást érdemelnek.

Felhívta arra a figyelmet, hogy az, amit a hivatal versenyjogként alkalmaz, az az uniós jognak csak egy része. Léteznek olyan jogterületek, amelyeket egy központi uniós hatóság kényszerít ki – mondta.

KDNP: többségben a fogyasztóvédelmi ügyek

Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint a beszámolóból kiderül: 2013-ban 109 új ügy indult, 118 eljárást és 2 utóvizsgálatot folytatott le a hivatal. Az eljárások közül a fogyasztóvédelmi típusú ügyek voltak többségben.

Megállapította: a 120 dolgozó megfeszített munkával tudja az ügyeket ellátni.

Rámutatott: a hivatal a fogyasztók érdekeinek védelmét, a tisztességes piaci magatartás előmozdítását tartotta szem előtt. Az egyes ügytípusokat áttekintve, rámutatott, hogy a GVH elsődlegesnek tartotta a kartellek elleni fellépést, amely súlyos fogyasztói hátrányt okoznak és a gazdaság fejlődését is akadályozzák.

Jelentős számú panasz érkezett a nagyáruházak tevékenységével, a számlának álcázott szerződési ajánlattételekkel összefüggésben – jegyezte meg. Kitért az erőfölénnyel való visszaélésre is, és felhívta a figyelmet, hogy öt ügyben indult új eljárás és öt ügyet zártak le. Fúziós ügyek közül 37 ügyben döntöttek.

A GVH tevékenysége hasznos a gazdaság, a társadalom, egyes emberek számára egyaránt, a fogyasztóknál anyagi előny jelentkezik –- összegzett, hozzátéve: legalább 58 milliárdot takarítottak meg a fogyasztók 2008-12 között.

A kereszténydemokrata politikus kijelentette a KDNP támogatja a javaslatot .

Fidesz: gyorsabbá vált az ügyintézés

Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka ismertetve a törvényi háttér átalakítását azt mondta, hogy gyorsabb ügyintézés valósult meg, a szakemberek szaktudása erősödött, jelentős informatikai fejlesztések történtek. Kitért arra is, hogy a törvényi háttér biztosította a hivatal alapvető feladatát, azaz a tisztességes piaci verseny fenntartásához fűződő érdek erősítését és az állampolgári, fogyasztói szempontból fontos, a piaci szereplők jogkövető magatartásának kikényszerítését.

A Gazdasági Versenyhivatal fellép a kartellek, a fogyasztók elleni tisztességtelen gyakorlat, az erőfölénnyel való visszaélés, az összefonódások ellen egyaránt. A törvényi háttérrel élve a hivatal segítette a fogyasztók tisztánlátását is. Tevékenysége a fogyasztóknál anyagi előnnyel is jelentkezik, ugyanis a jogsértő magatartások folytatása esetén az érintett termékek is drágábbak lettek volna - közölte és felhívta a figyelmet arra is, hogy 2013-ban 11,2 milliárdos bírságot szabtak ki.

A Fidesz frakció nevében elfogadásra javasolta a beszámolót.

MSZP: nem autonóm a versenyhivatal

Szakács László, az MSZP vezérszónoka kiemelte: nem teljes és nem autonóm szerv a versenyhivatal, a kormány egy tollvonással kivonhat olyan vállalkozásokat, amelyek inkább az államhoz kötődnek. Bár a cél helyes volt, de amire használják, az már nem az – mutatott rá. Szerinte az látható, hogy a kormány és a Fidesz nem akarja, legyen egy olyan autonóm szerv, amely az államosítás gazdasági hatásaira valamely szinten reflektál. Azt is felvetette van-e szükség Gazdasági Versenyhivatalra a jelen keretek között?

Felvetette: az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza kapcsán, hogy 4 milliárd forintba került volna egy kilométer ami egyetlen hatóságnak sem tűnt fel. Hol volt a GVH és miért került volna ez ennyibe? Magyarország pénzét Brüsszel jobban védi? – kérdezte. Szólt arról is, hogy többek között a gyógyszerkereskedelem, a termékbemutatók, a nemzeti dohányboltok ügyében rengeteg olyan bejelentés van, amelyeknél a hivatal felhívhatja a kormányt a jogalkotási kényszerre.

Megjegyezte még: az elmúlt négy évben pontosan lehetett tudni, hogy ki fog nyerni, ha pályázik. Ezt a fajta kiszámíthatóságot, amikor egy cég, vagy cégcsoport letarol mindent, már nem szereti a piac - tette hozzá. Szerinte a Közgépet biztosan nem vizsgálták, és nem büntették meg.

Jobbik: folyamatos a magyar beszállítók versenyhátránya

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: nem elsősorban a GVH tevékenységét kell kritizálni, a beszámolóból ugyanakkor kirajzolódik az a kormányzati gazdaságpolitika, ami a tisztességes versenytől igen messzire kerül az elmúlt években.

A nagy áruházláncok hazaiakkal szembeni erőfölényének érvényesülése ellen nem igazán tettek semmit – jegyezte meg, hozzátéve: a magyar beszállítók folyamatos versenyhátránytól, tőkehiánytól szenvednek, és a kormány mintha hagyná a velük szembeni visszaéléseket. Azok a piaci folyamatok, amelyek elvárhatóak lennének, hogy ne versenyhátrányból induljanak a magyar beszállítók, nem lelhetők fel.

LMP: megmaradt a GVH szakmaisága

Schiffer András, az LMP vezérszónoka a GVH szakmaiságát méltatta, azt ugyanakkor szóvá tette, hogy miért most kell tárgyalni a 2013-as beszámolót. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy a kormány „valamiféle neoliberális dolognak” tartja a tisztességes versenyt, miközben az éppen a kis- és közepes vállalkozásoknak kedvezne. Értékelése szerint a kormány azért avatkozik be időről időre a szabályokba, hogy egyes vállalkozásokat helyzetbe hozzon, az LMP ezzel szemben a szektorok fejlesztését szorgalmazza. Schiffer András ezen beavatkozások között a dinnyeárra, a szemétkartellre vonatkozó döntéseket hozott példaként.

A Fidesz az albán pékségek működését firtatta

A fideszes Pócs János azt kérdezte, hogy foglalkozik-e a versenyhivatal az albán pékségekkel, s védi-e a magyar pékeket és fogyasztókat velük szemben. Az albán bolttulajdonosok hálózatot működtetnek, a NAV és Nébih-bírságokat nem fizetik ki, visszaélhetnek a vízumokkal, s a pékek közül többeket kiutasítottak az országból, néhányan közülük nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek - sorolta a kormánypárti politikus, aki arra is kitért, hogy az érintettek nem foglalkoztatnak magyar munkavállalókat és tönkreteszik a magyar pékségeket.

Az MSZP a GVH javaslataira kíváncsi

Az MSZP-s Szakács László arról beszélt, hogy a szabályok módosításának mindig vannak kedvezményezettjei, de sosem a fogyasztók azok. Példaként a reklámpiacot és az üzletek vasárnapi zárva tartását említette. Azt kérdezte, hogy a szervezetnek milyen javaslatai vannak a kormány felé a jogszabályok nemzetgazdaságra, versenyre, ellátás biztonságára vonatkozó hatásait illetően.

A Jobbik a megtévesztő termékbemutatókról is szólt

Z. Kárpát Dániel a többi közt szólt az idősek átveréséről szóló "iparágról". Mint mondta, aktivistáik több esetben léptek, így azokat le lehetett állítani, de szerinte ezen a területen a hatságoknak és a jogalkotóknak is van még tennivalójuk.

A politikus megelőzné azt is, hogy milliárdos árbevételű cégek pusztán a céghálózatuk okos felosztásával mentesüljenek a közteherviselés alól - mondta, és az építőipar vizsgálatával kapcsolatban is nagyobb beavatkozási hatáskört adna a hatóságnak. 

Volner János (Jobbik) szerinte a versenyhivatalt nem arra kell ösztönözni, hogy agyonbírságolják a cégeket. A politikus az építőipar visszásságairól szólt, és versenyhivatali fellépést várt a kartellügyek megelőzése érdekében.

Az állami beruházásokat szerinte szorosabban kellene koordinálni, de közölte azt is: automatikus vizsgálatokat indítana akkor, ha nyilvánvalóan túlárazottan készítenek el egy-egy beruházást. Sorolta azt a néhány céget, amely minden közbeszerzésben részt vesz.

A szintén jobbikos Lukács László György ugyancsak a jellemzően időseknek tartott megtévesztő előadások, termékbemutatók visszásságairól szólt. Örvendetesnek nevezte, hogy a GVH tudja a problémát és meg is jelenik a beszámolójában, és szólt ezen cégek tevékenységének versenytorzító  hatásáról is.

GVH: jelenleg is vizsgálnak termékbemutatókat

Juhász Miklós, a GVH elnöke válaszában kitért az alapvetően fogyasztóvédelmi felvetésekre is, megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek alapvetően nem a GVH feladatai közé tartoznak.

Beszámolt arról is, hogy a közelmúltban öt termékbemutatóval kapcsolatos vizsgálatot folytattak, és amelyeket lezártak, ott bírságot szabtak ki.

A bírságokról szólva azt mondta: annak mértékét vagy piaci százalékos arányhoz, vagy árbevételi adatokhoz szabják. Közölte: az előző évi árbevétel 10 százalékát nem léphetik túl.

A kartellügyekkel kapcsolatos vizsgálatokról szólva közölte: megfelelő jelzés esetén elindítanak minden olyan ügyet, amely esetében kapnak engedélyt a rajtaütésre, de mint mondta, tavaly három ügyben is elutasította ezen kérelmüket a bíróság.    

Fontosnak tartotta, hogy tavaly július óta már piacelemzést is végezhetnek, így könnyebben feltárhatják egy-egy szektor visszásságait.    

Galambos Dénes, a gazdasági bizottság fideszes tagja a vitában elhangzottakra úgy reagált: a GVH-nak nem egy szuperhatóságként kell működnie, a feladatköre a jogszabályokban pontosan meghatározott.

Azt is mondta, egyetért azzal, hogy a fogyasztóvédelem fontos feladata a GVH-nak. Végül a gazdasági bizottság részéről ismét elfogadásra javasolta az előterjesztést.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.