– Nem tartattól hogy a gazdasági válság miatt háttérbe szorul az éghajlatváltozás elleni harc?

– Nem szabad szembeállítani a gazdasági növekedést és a klímaváltozás elleni küzdelmet, össze lehet hangolni őket a fenntartható fejlődés jegyében. Olyan technológiákat kell támogatni, és olyan gazdaságpolitikai döntésekre van szükség, amelyek úgynevezett alacsony széntartalmú gazdaságot eredményeznek, tehát kisebb lesz az üvegházhatású gázok kibocsátása, kevesebb lesz a szennyezés. Ezek a megújuló energiaforrásokon alapuló technológiák és az olyan intelligens rendszerek, amelyek a takarékos energiafelhasználást célozzák meg,:ugyanazt tudják, mint azok, amelyek fosszilis energiákon alapulnak.

– Ön szerint milyen intézkedésekre van szükség az energiahatékonyságnöveléséhez?

– Itt van szerintem Magyarország legnagyobb lemaradása. Sokan azt gondolják, hogy a hatékonyságnövelés nagyon bonyolult, és nem is annyira lényeges, miközben óriási tartalékaink vannak. A szakemberek szerint legalább húsz százalékot spórolhatnánk az energiafelhasználásunkon, ha energiahatékony épületeink lennének. Két dologra van szükség: építési engedélyt nem szabad nem energiahatékony épület terveire kiadni, a meglévő épületek átalakítására, szigetelésére, új fűtési rendszerek kialakítására pedig állami programokat kell indítani.

– A nukleáris energia fejlesztése jó válasz a problémára?

– Nem tartom szerencsésnek, ha az atomenergiát és a megújuló energiát szembeállítják egymással. Magyarország villamosenergia-ellátásának negyven százalékát Paks állítja elő. Nem tudunk az atomenergiáról lemondani, de sokkal nagyobb teret kell adni a megújuló energiáknak. Legalább annyi kutatás-fejlesztési pénzt kellene rájuk is fordítani, mint az atomenergiára, és részarányukat annak szintjére kellene felhozni. Ezzel együtt a fosszilis energia részesedését kellene csökkenteni. Magyarországon megvan annak a lehetősége, hogy 2020-ra a megújuló energiák részesedése elérje a húsz százalékot is. Hazánk geötermális nagyhatalom, azonban se a termálvíz, se a földhő nincs kihasználva. A biomasszára építünk, de én úgy gondolom, hogy annak a részarányát is csökkenteni kell a mezőgazdaság érdekében.

– Januárban Európa gázfüggősége krízist eredményezett. Nem az alternatív energiaforrásoknak lehet szerepük a kérdés megoldásában?

– Magyarország a gázszükségletének nyolcvan százalékát gyakorlatilag a Gazpromtól kapja. Ez szerintem sem gazdasági, sem nemzetbiztonsági szempontból nem egészséges. Ez realitás és nem oroszellenesség. Egy arányosabb rendszert kellene kiépíteni. Nem vagyok idealista. Tudom, hogy Magyarországon a kilencvenes években nagyon sok helyre bevezették a gázt. Nem tudunk teljesen függetlenedni a gáztól, de az arányokat magyar érdek lenne csökkenteni. Ebben pedig a megújuló energiaforrások jelentős szerepet  játszhatnak, hiszen ezeket nem kell importálni, már itt vannak. Itt van a biomassza, itt van a geotermia, itt van a napenergia. Ilyen módon csökkenteni lehetne az importfüggőségünket.

– A világban egyre többen vetik fel hogy a bioetanol növekvő felhasználása csak újabb problémákat szül, sőt még a szén-dioxid-kibocsátás sem feltétlenül csökken általa. Biztosan ez a fejlődés útja?

– Ez egy jogos dilemma, amit olyan módon lehet feloldani -amelyet az Európai Bizottság már megtett -, hogy csak abban az esetben szabad a bioüzem-anyagok részarányát növelni, ha az energiamérleg pozitív, és a fenntarthatóság szempontja is érvényesül. Ha valamilyen termékből élelmiszert lehet előállítani, akkor azt nem szabad energetikai célokra használni, hiszen ez veszélyezteti az ellátást, és felnyomja az élelmiszerárakat. Másodlagos termékekből, biomasszából kell előállítani például bioetanolt. Kísérleti stádiumban már vannak olyan növényi anyagok, amelyek nem alkalmasak élelmiszer-termelésre, hanem kifejezetten energetikai célokra valók. Azt gondolom, hogy ebbe az irányba kellene Magyarországnak is menni, és az emberi vagy állati fogyasztásra alkalmas kukoricánkat nem bio-etanol-előállításra kellene használni.