Pálffy István arról kérdezte a kormányt az azonnali kérdések órájában hétfőn a parlamentben, mit kíván tenni, hogy ne valósuljon meg a magyarországi vizeket is veszélyeztető verespataki aranybánya-beruházás. Szerinte ez a projekt sokkal veszélyesebb lenne annál, mint amilyen a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó bánya volt. Verespatakon ugyanis egy kanadai cég aranybányáját készül megnyitni. Ez sokkal veszélyesebb lesz annál, amely a tiszai ciánszennyezést okozta.
2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat üzemében történt gátszakadás nyomán 100 ezer köbméter ciántartalmú szennyvíz került a Tiszába. A ciánkoncentráció 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, a 40 kilométer hosszú méregfolt minden élőlényt elpusztított.
Erdélyben most hatványozott a veszély. A román kabinet döntése nyomán ugyanis az utolsó akadály is elhárulni látszik a verespataki bányanyitás elől: kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a projektet. Ez a gyakorlat szerint azt jelenti, hogy az engedélyezési eljárást kivonják a hatósági kontroll alól.
Verespatakon egy kanadai cég Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni: a tervekben 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése szerepel. Sokkal veszélyesebb lesz annál, amely a tiszai ciánszennyezést okozta: egy 185 méter magas völgyzáró gáttal alakítanának ki egy több száz hektáron elterülő, 200 millió tonnányi anyagot befogadó zagytározót, amelyet egy földrengés, földcsuszamlás, nagyobb csapadék, vagy gyors hólolvadás könnyen megrongálhat. 200-szor annyi zagy zabadulna el, mint a devecseri vörös iszap katasztrófánál. A beruházásnak nincs biztosítása, a következmények tehát beláthatatlanok.
A kérdés az, hogy mit kíván tenni a magyar kormány a hazai vizeket is potenciálisan veszélyeztető beruházások ügyében? Még akkor is, ha a verespataki projektet várhatóan leállítják a románok!
Nem lehet ugyanis hagyni, hogy az 1981-es finnországi Espoo-ban aláírt egyezmény alapján nem kapjunk választ egy adatkérésre. A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményt senki sem szabotálhatja el. De fontos lenne még az Áder János által korábban EP-képviselőként indított folyamatot is lezárni. Az Európai Parlament ugyanis már évekkel ezelőtt határozatot hozott a ciános fémkinyerés teljes uniós tiltásáról, de az indítványból máig nem lett kötelező érvényű európai jogszabály, ezért a magyar EP-képviselőknek további aktivitást kell mutatniuk az ügyben. Hiszen más erdélyi bányák is a Tisza vízgyűjtőjén fekszenek, s ha a cián ismét elszabadul, abból a tizenhárom évvel ezelőttinél is nagyobb környezetpusztítás lehet.
(Elhangzott a Magyar Országgyűlésben, 2013. szeptember 9-én.)