A képviselők hétfőn nem szavazták meg az Országgyűlés feloszlásáról szóló MDF-es indítványt; a javaslatot 171-en támogatták, 204-en ellenezték. A szavazáson a KDNP igennel voksolt. Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Honvédség létszámának ezer fős növeléséről szóló határozatot is, a KDNP frakciója tartózkodott a szavazásnál. Az Országgyűlés ismét napirendre vette, és kedden részletes vitával folytatja a Tibetről szóló előterjesztést. Parlamenti összefoglaló.
A képviselők hétfőn nem szavazták meg az Országgyűlés feloszlásáról szóló MDF-es indítványt; a javaslatot 171-en támogatták, 204-en ellenezték. Ahhoz, hogy a parlament feloszlassa önmagát, a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazatára lett volna szükség. A szavazáson igennel voksoltak a Fidesz, a KDNP és az MDF képviselői, nemmel a szocialisták és a szabad demokraták. Szintén nem támogatta az előterjesztést Gyenesei István és Lengyel Zoltán független képviselő, tízen pedig távol maradtak a voksolásról.
A határozati javaslat általános vitájában Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke úgy fogalmazott:„kevesen vannak ma Magyarországon, akik nem látják, hogy árokba borult a szekér, és talán még kevesebben vannak azok, akik nem azt gondolják, hogy ki kellene húzni a szekeret az árokból, s olyan hajtót kellene keresni, aki képes a lovakat az úton tartani."
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta változásra, megegyezésre van szükség, ezt kívánja az ország helyzete. Ehhez viszont egy nagy legitimációval rendelkező cselekvőképes kormányzatra van szükség, amely partnerként jelenik meg, és képes az együttműködésre.
Harrach Péter szerint a jelenlegi kormány támogatottságára vonatkozó adatok közismertek, ami pedig az együttműködést illeti, a mai megdöbbentő színjáték nem az erre való képességre és szándékra utalt. Mint mondta: el kell ismerni, hogy a miniszterelnök kommunikációs csatározásban, és a manipulációs szándékban felülmúlhatatlan.
A kereszténydemokrata politikus sajnálattal állapította meg, hogy míg a magyar országgyűlésben egykoron Kossuth Lajos és Széchenyi István vívta nemes küzdelmét, addig napjainkban alantas és álságos szócsaták zajlanak.
De a falakon túl, az országban sem kedvezőbb a helyzetkép, ma Magyarországon egy hat éves leépülés jeleit láthatjuk – mondta a politikus majd hozzátette: az államadósság növekedése nagyobb volt az utóbbi hat évben, mint a Kádár-korszakban, miközben a gazdasági növekedést illetően országunk az utolsó helyre szorult a térségben.
Reményvesztés jellemzi ma az országot, a lakosság hetven százaléka úgy látja, hogy rossz irányban mennek a dolgok – jegyezte meg. A KDNP alelnöke kijelentette: ilyen helyzetben egyértelműen előre hozott választást kell tartani, a választópolgárokra kell bízni a döntést.
Az SZDSZ, az MDF és az MSZP szónoka után megszólaló Rubovszky György a KDNP pártügyésze szerint nem arról kellene vitát folytani, hogy van-e az ellenzéknek programja, vagy nincs, hanem a határozati javaslatra kellene inkább összpontosítnai, s arra válszolni, hogy indokolt az országgyűlés feloszlatása, avagy sem.
A kereszténydemokrata politikus a kormány, a kormánypárt sajátos törvényalkotási gyakorlatára emlékeztetett, példaként említette a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos törvényt, amikor is feles többséggel fogadtak el egy kétharmados többséget igénylő törvényt, amit az Alkotmánybíróság utóbb meg is semmisített, de mivel időközben a kormánytöbbség is elfogyott, így a hiányzó kétharmados jogszabályt már csak kormányrendelettel tudták – teljesen törvénytelenül – pótolni. Mint mondta, ezzel a példával csak azt akarta jelezni, hogy amikor még többségben volt, a ma már kisebbségbe szorult kormány, már „akkor sem ment jól a szekér”. Most mitől menne jobban – tette föl a kérdést.
A Kereszténydemokrata Néppárt úgy ítéli meg, hogy nemcsak a többség és a felelősség, de az irányvonal is hiányzik a jelenlegi kormányzásból – jelentette ki Rubovszky György. Hozzátette, a kormánynak nincs programja, nem kell újabb másfél évet elvesztegetni, fel kell oszlatni a parlamentet és egy három hónapos kampány után a magyar lakosság el fogja dönteni, milyen irányba kíván menni.
Ismét napirendre vették a Tibetről szóló javaslatot
Az Országgyűlés ismét napirendre vette, és kedden részletes vitával folytatja a Tibetről szóló előterjesztést. Az előterjesztést az MSZP ellenében szavazták meg a frakciók. Az Országgyűlés 188 igen, és 186 nem szavazat mellett vette napirendre, valamint 189 igen, 184 nem, és 2 tartózkodás mellett bocsátotta részletes vitára. A Tibetről szóló határozati javaslatban - amelyet a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ egy-egy képviselője jegyez - az Országgyűlés felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogoknak, és vessen véget az erőszaknak, valamint felhívja a magyar kormányt arra, támogassa Peking és a dalai láma között a tárgyalások megkezdését Tibet autonómiájáról.
Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Honvédség létszámának ezer fős növeléséről szóló határozatot hétfőn; ezzel 24 950 főre emelkedett a honvédség létszáma. Simicskó István (KDNP) felszólalásában rámutatott, hogy a magyar véderőnek mind béke-, mind pedig mozgósítási időszakban így is csak 24 ezer fő a létszáma, amely tartalék nélkül korántsem olyan jelentős. Üdvözölte a véderő létszámának emelését, ám emlékeztetett: az Orbán-kormány időszakában még 45 ezer fős volt a Magyar Honvédség. A jelenlegi létszám 16 százaléka polgári alkalmazott – tette hozzá a polgári kormány államtitkára, aki újfent kifogásolta, hogy a Magyar Honvédség létszámának csak a felső határát szabták meg; ha Szekeres Imre úgy akarná, akár ezer főre plusz egy katonazenekarra redukálhatná a magyar véderőt – fogalmazott. A politikus kifogásolta azt is, hogy a létszámnövelésnek nincs költségvetési vonzata. Kérdéseire, többek között arra hogy a Tubes ügyének elhúzódása milyen összefüggésben áll a létszámemeléssel, Szekeres nem adott választ. A KDNP frakciója végül tartózkodott a szavazásnál; a képviselők 330 igen, 1 nem és 27 tartózkodás mellett fogadták el határozatot.
