A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő kifejtette: az elmúlt húsz évben az egyetemeket politikamentes övezetté tették. Hozzátette: közismert tény, hogy a fiatalok politikai aktivitása sokkal alacsonyabb, mint más társadalmi rétegeké. A 40-50 éves, vagy a nyugdíjas korosztály politikai érdeklődése, részvétele a politikai közéletben nagyságrendekkel magasabb, mint a 18 évet betöltött egyetemistáké, fiatal felnőtteké.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség úgy gondolja, a fiatalok apolitikus magatartásán változtatni kell, mert meggyőződésük, hogy a demokratikus jövő záloga, ha a fiatalok aktívan részt vesznek a politikában – mondta Rétvári Bence. Hozzátette: ha a fiatalok nem elég tájékozottak, ha a döntések szavazataik nélkül születnek, akkor nem nehéz belátni, hogy érdekérvényesítő képességük mérhetetlenül meggyengül, s hosszú távon hátrányos helyzetbe kerülnek.

Mint mondta: jó lenne, ha nem nőne fel egy olyan generáció: amelyet a politikától intézményesen úgy tartanak távol mint a pestistől.

A fiatalok helyzetét, életvitelét legrészletesebben feltáró – az állam által négyévente készíttetett – Ifjúság 2008 gyorsjelentés a politikai érdeklődést és aktivitást illetően mind a 2004-es, mind a 2000-es felméréshez hasonló képet mutat – mondta Kállay Katalin, az IKSZ szervezője.

Az Ifjúság 2008 gyorsjelentés szerint a fiatalok 72 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a tudatos állampolgárnak szavaznia kell-e a választásokon. Ugyanakkor érdekes ellentétet jelez, hogy a fiatalok mindössze 34 százaléka vesz részt a választásokon – tette hozzá. Szerinte ez arra vezethető vissza, hogy a fiatalok politikailag tájékozatlanok és nem eléggé motiváltak.

Kállay Katalin, megjegyezte, az adatok jól láttatják, hogy a fiatalokban a szándék jelen van, hogy részt vegyenek a közéletben, ám, hogy a szándékból valós cselekvés legyen, valamit tenni kell.

Rétvári Bence hangsúlyozta, a mostani világgazdasági válság politikai átrendeződése számos területen azt mutatja, eljött az az idő, amikor tabuként kezelt kérdéseket, régebben köttetett egyezményeket lehet, és érdemes újragondolni. Mint mondta: az egyetemi politizálás tiltásának húsz évvel ezelőtt nyilvánvalóan az volt az indoka, hogy az MSZMP-t távol tartsák az intézményektől, de az azóta eltelt időszakban a társadalom alapjaiban megváltozott, így ezt a döntést felül kell vizsgálni. Ha a fiatalok nélkül születnek meg a mostani kormányzati és parlamenti döntések, akkor éppen azok maradnak ki a döntéshozatalból, akiknek jövőjét ezek az intézkedések jó ideig meghatározzák. A nyugdíjrendszer, az egészségügy rendszer, a közigazgatás, a befektetési piac újraszabályozása  a fiatalok életét fogja húsz-harminc évig befolyásolni, ezért nem lenne helyes, ha pont ez a korosztály nem foglalkozna ezekkel a politikai döntésekkel – fűzte hozzá.

Javaslatuk részleteiről szólva Rétvári Bence elmondta, többféle elképzelésük is van arról, hogyan jelenjen meg a politikai a felsőoktatási intézményekben. Elsőként említette, hogy lehessen rendezvényeket tartani, illetve politikai akciókat szervezni. A rendezvényekre vagy külön-külön, de egyenlő feltételek mellett kellene meghívni a parlamenti pártokat, vagy közös vitát kell szervezni számukra.

A képviselő indítványuk legfontosabb céljának nevezte, hogy a fiatalok az egyetemeken, főiskolákon találkozzanak politikával, találkozzanak politikusokkal, s ne csak négyévente, hanem a választások közötti időszakokban is alkossanak önálló véleményt, vegyenek részt azokban a folyamatokban, amelyek sorsukat alakítják.

Tájékoztatása szerint az ügyben megkeresik a rektori konferenciát, illetve a politikai pártok ifjúsági szervezeteit is. Reményét fejezte ki, hogy kezdeményezésüket kedvezően fogadják.
Arra a felvetésre, hogy ki ellenőrzi majd, egyenlő esélyeket kap-e minden párt, a politikus azt mondta: előzetesen meg kell állapodni a szabályokban, nyilvánvaló, hogy törvényváltoztatásokra is szükség lesz.