A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozati javaslat megtárgyalásával folytatta munkáját a T. Ház. Aradszki András államtitkár expozéjában kiemelte: a határozati javaslat Magyarország kiégett üzemanyag és radioaktív hulladékkezelésére vonatkozó politikájának alapdokumentuma. Hozzátette: a nemzeti politika bemutatja a radioaktív hulladékfajtákat, és a kiégett üzemanyagot és megfogalmazza azok kezelésére és a nukleáris létesítmények leszerelésére vonatkozó és alkalmazandó politikákat.
A kereszténydemokrata politikus rámutatott: a radioaktív hulladék kezeléséről szóló Euroatom tanácsi irányelv előírja a tagállamok számára a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó nemzeti politika, program és rendszer létrehozásának és az ezekkel összefüggő követelményrendszer megalkotását.
A határozati javaslat ismerteti a radioaktív anyagok felhasználását és az atomenergia jelenlegi alkalmazását Magyarországon, megfogalmazza a követendő alapelveket, az irányelvből adódó kötelezettségeket.
Hozzátette: a nemzeti politika bemutatja a radioaktív hulladékfajtákat, és a kiégett üzemanyagot és megfogalmazza azok kezelésére és a nukleáris létesítmények leszerelésére vonatkozó és alkalmazandó politikákat.
Kitért arra is, hogy az atomenergiáról szóló törvény alapján 5 évente felülvizsgálják majd a hatályos nemzeti politikát, ami lehetővé teszi a dokumentum módosítását a legmagasabb szintű biztonságpolitikai szempontok érvényesítése érdekében.
Fidesz: augusztus 23-ig tájékoztatni kell az Európai Bizottságot a nemzeti program tartalmáról
Völner Pál, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a vonatkozó irányelv alapján a tagállamoknak 2015. augusztus 23-ig tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot a nemzeti politikát megvalósító nemzeti programjuk tartalmáról.
Hozzátette: a 21. században nehéz lenne elképzelni Magyarország gazdaságát a radioizotópok és a nukleáris technológiák felhasználása nélkül. Kiemelte: az atomtechnikát széles körben alkalmazzák az iparban, az egészségügyben és meghatározó szerepe van a villamosenergia-termelésben.
Rögzítette: az elkövetkező években a legfontosabb feladat a nemzeti radioaktív tároló és a kiégett kazetták átmeneti tárolójának üzemeltetése, bővítése, a radioaktív hulladék-feldolgozó tároló biztonságának növelése, ami a tároló kapacitásának növelésével is jár, valamint a hosszú élettartamú, nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló telephelyének kijelölése. Szerinte az atomenergia békés célú felhasználásnak szabályozása megfelel az uniós előírásoknak, és a tervek már magukban foglalják a paksi négy blokk meghosszabbított üzemideje miatt keletkezett hulladékot és a két új blokkot is.
MSZP: tényleges részvételt kell biztosítani a lakosságnak a döntéshozatalban
Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka kitért arra, hogy az anyagban több utalás is olvasható az atomenergia békés célú felhasználásáról. Utalt a korábbi vitákra az atomerőművi blokkok bővítéséről, s azt mondta: erről semmilyen nemzeti politika nem született. Félőnek nevezte, hogy elfogadja a ház a határozati javaslatot, és nem történik majd semmi, mint ahogy erre korábban már volt példa.
Az ellenzéki politikus azt hangoztatta, a dokumentum számos rendelkezésében hivatkozik független szervezetekre, és van olyan elem is, ami szerint biztosítani kell, hogy a kiégett fűtőelemek radioaktív anyagok kezeléséről szóló információk mindenkinek rendelkezésre álljanak.
Jobbik: megfelelően kell kezelni a veszélyes anyagokat
Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka szerint nagyon fontos, hogy megfelelő önmérséklettel beszéljenek a nukleáris energiáról és a radioaktív anyagokról. Kitért a paksi bővítés ügyében tapasztalható, a „baloldal által gerjesztett” politikai hisztériakeltésre, és azt mondta: ésszerűen gondolkodva szükség van a nukleáris energiára, és ha békés célú felhasználás valósul meg, szükség van a keletkező veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére is.
Eddig a vállalkozói háttérérdekek a valós szempontokat sokszor felülírták – jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki beszámolt személyes, helyszíni tapasztalatairól a bátaapáti tározónál. Szerinte a radioaktív hulladék kezelésben az ésszerűséget meghaladóan a gazdasági szempontok domináltak. A Boda térségében tervezett tárolóról azt mondta, bár szükséges a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezéséről gondolkodni, de oda kell figyelni a beruházás hogyan zajlik majd le, kik és milyen módon végzik el a munkálatokat, a szükséges biztonsági előírások megvalósulnak-e. Az lenne a legjobb, ha az elhasznált fűtőelemek minél nagyobb arányban visszakerülnének az eladóhoz – mondta.
LMP: miből finanszírozza az ország a tárolót?
Az LMP képviselője, Sallai R. Benedek bírálta, hogy mind a paksi bővítéssel, mind a radioaktív hulladék tárolásával kapcsolatban a kormányzat igyekszik minden információt titokban tartani.
Úgy ítélte meg: a javaslat a legfontosabb kérdésekre nem ad választ a kiégett fűtőanyagok tárolásával kapcsolatban, a többi közt a műszaki tartalom kérdéseire sem vagy arra, hogy annak költségei hogyan jelennek meg a paksi új blokkok által termelt áram árában.
Szerinte a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével megdöbbentően magasak lehetnek a költségek.
A végleges tároló forrásigényét egy akadémiai számítás 1600 milliárd forintra teszi, vagyis az másfélszeresére növeli a paksi bővítés összköltségét – jelentette ki. Kifogásolta azt is, hogy a tároló helyszínének meghatározásáról sincs információ, valószínűsíthetően a baranyai Boda környezetében lenne, ám az ott élőket nem tájékoztatták. Szóvá tette azt is, hogy hatástanulmányt készíteni és az érintetteket bevonni csak száz méteres körzetben kell majd.
Az MSZP a titkosítást bírálta
Heringes Anita (MSZP) bírálta, hogy harminc évre titkosították a paksi bővítés részleteit, így szerinte sem a lakosság, sem a szakemberek számára nem tudják megnyugtatóvá tenni a beruházást. Csak látszattájékoztatást akarnak vagy meg akarják győzni az embereket? - kérdezte. Szerinte sem a szakmát nem tájékoztatják, sem a lakosságot. A többi közt azt vetette fel: indul-e a helyi főiskolán és középiskolában képzés.
A határozatotsenki nem bírálta
Aradszki András államtitkár szerint az előterjesztés szakmai tartalmát senki nem kifogásolta, mindenki a paksi bővítéssel kapcsolatos averzióit mondta el. Az előterjesztés azonban azt taglalja, milyen radioaktív hulladékkezelési eljárást kíván alkalmazni a jövőben.
A politikának szerinte egy alapelve van: mérlegelve haladni előre. Hagyatkozni fognak a következő évtizedek tudományos eredményeire is - hangsúlyozta.
Kijelentette: nem biztos, hogy Boda lesz a tároló helyszíne, még jelenleg is vizsgálják az ottani kőzet alkalmasságát.
Hangsúlyozta: ugyanannyi információt hoznak nyilvánosságra a paksi bővítéssel kapcsolatban, mint az szintén atomerőművet építő Finnország. Jelenleg negyvenegy településen zajlik részletes tájékoztatás a projektről.
Napirend után
A napirend utáni felszólalások során Demeter Márta (MSZP) a kormányt bírálta, mert véleménye szerint hamarosan előállhat egy olyan helyzet, amikor a jelenlegi honvédségi szállítóhelikopterek már nem szállhatnak fel.
Kepli Lajos (Jobbik) a hazai vízgazdálkodás évtizedek óta tapasztalható problémáiról beszélt.
Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök a parlament ülését bezárta, az Országgyűlés legközelebb a jövő héten kedden ül össze.