Rétvári Bence szerint az egész magyar társadalmat megtörte a kommunizmus időszaka. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapján szombaton Veszprémben arról is beszélt, hogy ezek a megemlékezések is nyilvánvalóvá teszik, mikor volt a szabadság valóban veszélyben Magyarországon. Azt mondta, ma sajnos nagyon sokszor aránytalanul, igazságtalanul, kap az ország kritikákat, elsősorban nyugatról a magyarországi emberek szabadságának helyzetével kapcsolatban. A KDNP alelnöke feltette a kérdést: mennyivel több ember hinne a jövőben, mennyivel több ember merne vállalkozni, ha szüleinek, nagyszüleinek nem az lett volna az alapvető élményük, hogy ha egy kicsit is kilóg a sorból, jönnek érte, és elviszi a nagy fekete autó, nem léphet előre a munkahelyén, vagy listára kerül, mert hittanra jár a gyereke?. Felidézte: lengyel és litván kollégáival Navracsics Tibor igazságügyi miniszter fogadtatta el azt a javaslatot, amelynek köszönhetően augusztus 23-át az Európai Unióban a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánították, ezen a napon  mind a jobb-, mind a baloldali diktatúrák áldozataira emlékeznek. Azért is nagyon fontos ez, mert sokszor látjuk és szenvedjük el a kettős mércét az Európai Unióban is: mintha más lenne annak az embernek az élete, aki pár száz kilométerre keletre, és más azé, aki nyugatra halt meg.   

- Nincs különbség diktatúra és diktatúra között – mondta Latorcai Csaba a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány megemlékezésén szombaton, a volt gulág-rabok budapesti emlékművénél. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint a rémtettek mélységeit és mennyiségét összevető számháború nem véletlen, hanem nagyon is tudatos cselekedet, amit kártékony cinizmusnak minősített. Mint mondta, a mai magyar közélet bizonyos köreinek ehhez a kettős mércéhez való viszonyulása talán érthető, de nem elfogadható. Hozzátette: tőlünk nyugatabbra pedig bizonyára még mindig nehéz szembenézni a ténnyel, hogy az időközben többségében lelkes liberális demokratákká, harcos környezetvédőkké szelídült, hajdan baloldali radikálisok, szocialisták, maradék kommunisták a jólét és a demokrácia biztosította szabad világ biztonságában hamis féligazság köntösébe bújtatott diktatúrát éltettek. Latorcai Csaba szerint nagyon határozottan ki kell mondani: a kommunizmus diktatúra volt a javából, még akkor is, ha "gulyás", vagy "puha" jelzőkkel illették azt a hamis jólétet. 

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Parma fidei – Hit pajzsa díj átadási ünnepségén mondott beszédet Budapesten.  A mai társadalomnak is meg kell küzdenie a hitéért, és ezzel a hittel újra kell építeni a hazát, a nemzetet, a bennünket körülvevő világot – hangsúlyozta Szászfalvi László. Az államtitkár az ünnepségen kiemelte: az elmúlt 21 esztendőben „nem tudtuk mindig helyén kezelni a szabadságot”, többször „a tolerancia és a relativizmus diktatúrájává süllyedt” a szabadság. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény kimondja, az egyházak és az állam együttműködnek a közjó előmozdításáért, ez pedig "a magyarság talpra állását, erkölcsi, testi, lelki, anyagi gyarapodását és megújulását" szolgálja.

Szászfalvi László rámutatott: a magyarság XX. századi történetében sajátosan fonódott egybe a magyar közösség identitásának megtörése és a valódi értékeket közvetítő közösségek ellehetetlenítése. Ezért igaz, hogy amikor a hit megtartóira emlékezünk, akkor a magyar közösség ügyének elszánt szószólóira is emlékezünk. Szólt arról, hogy mások mellett Mindszenty József néhai bíboros és Márton Áron egykori püspök nem csupán a hit jeles szószólói, hanem a magyar nép rendíthetetlen képviselői is voltak, akik hirdették az igazságot, akár alkalmas, akár alkalmatlan volt az idő. Kitért arra, hogy emlékezni kell azokra a papokra, szerzetesekre is, akik akár életüket is áldozták az igazságért. Munkájukat felbecsülhetetlenül értékesnek nevezte, mert szolgálatuk egy-egy közösség fennmaradását is jelentette, így járultak hozzá a nemzet fennmaradásához.

Az államtitkár úgy fogalmazott: a mártírok a vérzivataros korban rámutattak a reményre a reménytelenségben és az értékekre az ürességben, a nihilben. A kommunista diktatúra az értékek és a tőle független közösségek megsemmisítésére törekedett, az egyház pedig az elsők között állt az útjában. Hozzátette: ezekben az időkben sok embernek kellett vállalnia a halált, a családtól való elszakíttatást, a társadalomból való kitaszítást. Megemlítette Lénárd Ödön piarista szerzetes példáját, aki még 1977-ben is börtönben volt.

Idén Katona István katolikus pap vette át idén a Parma fidei - Hit pajzsa és az ezzel együtt járó Hazámért - hitemért elnevezésű díjakat, amelyeket Mádl Dalma, a korábbi köztársasági elnök felesége és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje nyújtott át. Az ünnepségen jelen volt mások mellett Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, Rédly Elemér, a díj tavalyi kitüntetettje és Rozgonyi Zoltán zuglói fideszes alpolgármester, utóbbi néhány szóval köszöntötte a kitüntetettet.

A fővárosi Terror Háza Múzeumnál szombat reggel kezdődött meg a kommunizmus áldozatai emléknapjának országos rendezvénysorozata. A megemlékezők este hat óráig gyújthattak mécseseket az épület előtt, a Hősök Falánál. A kormány képviselői délután mécsesgyújtással hajtottak fejet a baloldali diktatúra üldözötteinek emléke előtt a Terror Házánál. A Terror Háza Múzeum több programot is szervezett, az érdeklődök napközben rendhagyó tárlatvezetéseken vehettek részt ismert színészek, mások mellett Laklóth Aladár és Kautzky Armand közreműködésével. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendhagyó tárlatvezetést tartott külföldi újságíróknak az intézményben. 

Az Országgyűlés döntése alapján 2000 óta tartják február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát.