Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta, a dolgok a kormány elképzelései szerint alakulnak: százezreket szabadítottak ki „a devizahitelezés fogságából"; bevezették az arányos, teljesítményösztönző, családi alapú adózást, és – a KDNP javaslatai alapján – folytatják is annak kiépítését; továbbá a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget, a munkahelyvédelmi akciótervet pedig „bárki bármit mond, végig is fogjuk vinni".

A kérdés az – folytatta –, hogy ha a dolgok így, a tervek szerint alakulnak, mi szüksége van az országnak egy IMF-megállapodásra. Magyarországnak saját problémái miatt nincs szüksége az IMF-megállapodásra, mert „stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani" – válaszolta, közölve, hogy az országnak az Európai Unió problémái miatt van szüksége egy biztosításihitel-megállapodásra, Magyarország ugyanis így védheti meg magát az „Európát nyomasztó betegségtől".

Az unió jelenleg inkább a probléma forrása, nem pedig a megoldás, Magyarország azért nem tud kilábalni a problémáiból, mert „visszahúz bennünket az eurózóna válsága" – értékelte a miniszterelnök, aki szerint amiben Magyarország előrelépett, az is azért sikerült, „mert tudatosan mást csináltunk, másképp és más döntéseket hoztunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatólag nem is boldogulnak vele azóta sem".

„Számunkra előnyös lenne egy megállapodás, akarunk is megállapodást kötni, de csak jót. (...) Rosszat már kötöttünk" – hangsúlyozta, kijelentve: „Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető" megállapodásra az IMF-fel és az Európai Unióval, az ország ugyanis ma erősebb, mint 2008-ban – az előző megállapodás megkötésének idején – volt, nagyobb a mozgástere. Ez szerinte pedig annak a politikai életszabálynak – és az ebből levezetett kormányzati cselekvésnek – köszönhető, amely szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha növeli autonómiáját, erősíti az önálló döntéshozási képességét.

Orbán Viktor megerősítette: a magyar államkötvényeket „túljegyzik", a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog, ezért Magyarországnak nem kell elfogadnia egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást. Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból.

A kormány alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatának kidolgozása előtt tanulni kell a korábbi hibákból, le kell vonni a 2008-as megállapodás tapasztalatait: a következő kormányülésnek ezért ez lesz az egyik fontos napirendi pontja – jelezte, hozzáfűzve, hogy a kabinet javaslatának alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy bár az elmúlt két évben sokat tettek – és el is értek eredményeket – annak érdekében, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a „dokumentálható állampolgári sérelem". Ezért azt javasolta, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében.

Jelezte továbbá, hogy Magyarországnak is fel kell készülnie a fenyegető élelmiszer-árrobbanásra – amely nyomában társadalmi nyugtalanság, feszültség, sőt konfliktusok alakulhatnak ki a világ különböző pontjain –, ezért az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre.

Az ősszel a parlament előtt álló feladatok között említette az új választási eljárási törvényt – amely alkalmazkodni fog ahhoz a tényhez, hogy „a magyar világnemzet lett" –, „az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján álló" új polgári törvénykönyvet (Ptk.), valamint az új földtörvényt is, amely a termelést, a munkát, a munkahelyteremtést szolgálja majd, kielégíti a magyar földművesek százéves életigényét, és megvethető vele egy új, modern, gazdaközpontú mezőgazdaság birtokrendszerének alapja. Az ősz feladata a szociális adókedvezményre, munkahelyteremtésre, államadósság-csökkentésre és kézben tartott pénzügyekre épülő, jövő évi költségvetés elfogadása is – tette hozzá.

Az IMF ugyanazt követeli, mint 2008-ban

A kormányfő napirend előtti felszólalására reagáltak a parlamenti pártok. Orbán Viktor válaszában az IMF-megállapodásról és az azeri katonatiszt kiadatásáról is beszélt.

„Biztosak lehetnek benne, hogy az IMF ma pontosan azt követeli tőlünk, mint amit önöktől követelt" – mondta a szocialisták padsora felé fordulva Orbán Viktor a napirend előtti felszólalására érkező reakciókra válaszul.

Hozzátette: a valutaalap ugyanúgy a költségvetési kiadások visszafogását várja el, mint négy évvel ezelőtt, és „követeli azt a hatszázmilliárdos – most a számok mások ugyan – nagy pénzügyi csomagot, amit önök az IMF-hitelből a bankoknak átadtak".

A kormányfő ugyanakkor azt mondta, ne várják tőle, hogy olyan dokumentumot hoz nyilvánosságra, amit nem ő vagy a kormánya írt.

Megerősítette: Magyarországnak biztonságihitel-megállapodásra van szüksége a valutaalappal, „és ha azt elfogadható feltételekkel nyújtják nekünk, akkor érdemes megfontolnunk, hogy milyen áron vesszük ezt igénybe ahelyett, hogy mezítelenül ott állnánk a várható, nagy tavaszi világgazdasági viharokban".

Szintén a baloldalnak címezve úgy fogalmazott: látszik, hogy remegve várják a megszorításokat, ezzel azonban összekeverik saját politikai érdekeiket az ország érdekeivel. Az ország érdeke, hogy a kormány bebizonyítsa: „jobban tudjuk csinálni, mint önök" – jelentette ki.

Orbán Viktor beszélt arról is, illúzió azt hinni, hogy a fogyasztás nőni fog a közeljövőben, a magyarok ugyanis, okulva az elmúlt tíz évből, óvatosak, nem akarnak hitelből fogyasztani, inkább szabadulnának az adósságtól. Szerinte az országnak is az a jó, ha az adósságban fuldokló családok ki tudnak menekülni a hiteleikből. Pozitívumként említette, hogy minden korábbinál több, 770 milliárd forint értékű állampapír van magyarok kezében, és véleménye szerint ez az összeg el fogja érni az ezermilliárdot is.

„Ne tekintsék evidenciának, hogy ilyen körülmények között a fogyasztás mesterséges felpörgetése jó. Az viszont fontos dolog, hogy a középosztály – miután rendezte az adósságát – ismét el tudjon kezdeni fogyasztani. (...) Ezért azt a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát, ami egyszerre próbálja kimenekíteni az embereket az adósságból, és próbál második lépésként vásárlóerőt létrehozni, helyesnek tartjuk és követni szeretnénk" – jelentette ki.

Jávor Benedeknek, az LMP frakcióvezetőjének válaszolva a miniszterelnök azt mondta: az ellenzéki párt „nem játszik tiszta lapokkal", amikor arról beszél, hogy korrupció van egyes közbeszerzéseknél. Szerinte az LMP ahelyett, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordulna, politikai hecckampányt folytat, „aminek egyetlen haszonélvezője van: a külföldiek". „Mondhatnak amit akarnak, mindannyian tudjuk: önök mögött a külföldiek vannak, ki akarják szorítani a magyarokat, hogy a külföldiek elvihessék a közbeszerzéseket. (...) Ezért mi csak labancpártnak tartjuk önöket" – mondta.

A kormányfő kitért arra is, hogy elutasítják a Jobbiknak a műveltségi cenzus bevezetésére vonatkozó javaslatát.

Igazságos döntést hozott a kormány az azeri kiadatás ügyében

Orbán Viktor hétfőn a parlamentben visszautasította azt az MSZP-s feltételezést, hogy a kormány pénzügyi érdekből döntött Ramil Safarov átadásáról. „Ugyanakkor nem vagyok meglepve, hogy ezt előhozzák, mert ki mint él, úgy ítél" – mondta.

A miniszterelnök kifejtette: a magyarországi joggyakorlat „az volt és az is marad", hogy ha valakit itt egy bűncselekményért elítélnek, és hazája kéri, a büntetés végrehajtását átengedik. „Eddig is mindig ezt tettük, ezután is ezt fogjuk tenni, ha a nemzetközi jognak megfelelő hivatalos dokumentumok megszületnek" – jelentette ki.

Orbán Viktor elmondta, a kiadatási ügyben összkormányzati egyeztetés volt, számba vették a nemzetközi jogi és diplomáciai szempontokat, és végül arra jutottak: az az igazságos döntés, ha folytatják az említett joggyakorlatot.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.