Idén a tavalyinál nyolcszor több szórványban élő, szociálisan rászoruló Kárpát-medencei magyar gyermek nyaralhat az ivói Erzsébet-táborban, Erdélyben – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A KDNP alelnöke szólt arról is, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program keretében 2010 óta 80 ezer magyar diák vehetett részt határon túli osztálykirándulásokon.
A parlamenti államtitkár – aki Tusnádfürdőn, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban nyilatkozott – felidézte: a Hargita hegység lábánál elterülő Erzsébet-tábort egy évvel ezelőtt nyitották meg, és a nyári táborokon kívül őszi, tavaszi és téli kirándulásokat is tartanak.
Rétvári Bence hozzátette: ez a lehetőség a szórványban élő, szociálisan nehéz helyzetű, Kárpát-medencei magyar gyermekek számára meghívásos pályázati úton áll rendelkezésre.
Tájékoztatása szerint az átadás évében közel ezer gyermek fordult meg a táborban, idén eddig több mint 4700 külhoni magyar diák üdült ott, és ez a szám az év végére eléri a közel nyolcezer főt.
Kitért arra is, hogy az Erzsébet-program keretében Határtalan Túrán a Balaton parti Zánkán és Fonyódligeten 1200 felvidéki, erdélyi, vajdasági, horvátországi, szlovéniai magyar gyermek tölt el egy hetet. A programnak fontos része, hogy a csoportok bemutatják egymásnak saját magyarlakta lakóhelyüket, mindennapi életüket, kultúrájukat és neves szülötteiket.
A 8-15 éves gyerekek nemcsak az anyaországot ismerhetik meg így jobban, hanem a többi Kárpát-medencei magyar közösség múltját és jelenét is.
Idén a kritikus ukrajnai helyzetre tekintettel külön program indult a kárpátaljai magyar gyermekekért az Erzsébet-program részeként. Háromezer gyermek tíz héten át hét éjszakás turnusokban, magyarországi fiatalokkal együtt üdül Zánkán.
A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott, hogy ez a fajta segítségnyújtás a háborús helyzet okozta nehézségekre tekintettel most még fontosabb.
Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program keretében 2010 óta 80 ezer magyar diák vehetett részt határon túli osztálykirándulásokon. Idén a költségvetés 1,2 milliárdos keretet biztosít erre, melynek nagyobb részét hetedikes osztályok vehetik igénybe, de jelentős forrás jut középiskolások határon átívelő együttműködésére.
A szakképző iskolák számára a pályázati felhívásokat – a szakképzési rendszer átalakítása miatt – idén ősszel hirdetik meg, a korábbinál nagyobb, 150 milliós keretösszeggel. Utalt arra is, hogy idén a kormány tematikus programként meghirdette a külhoni magyar szakképzés évét.
Rétvári Bence szólt arról a több ezer határon túli magyar volt hadiözvegyet és hadiárvát érintő juttatásról, amelyről a közelmúltban a magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás rendelkezik. Kiemelte: a juttatást a határon túliak a fővárosi kormányhivataltól igényelhetik; ha magyarországi lakóhellyel nem rendelkeznek, a hadigondozás iránti kérelmét az érintett lakóhelye szerinti államban működő, e feladatra kijelölt magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatják, amelyet a képviselet továbbít.
A kérelembe bele kell írni a családtag nevét, elesése, eltűnése, hadifogságban történő elhalálozása idejét, helyét, utolsó ismert lakóhelyét. A jogosultságot okiratokkal, vagy tanúkkal lehet igazolni. Az igénylésekkel már a nyár folyamán felkereshetők lesznek a kormányhivatalok.
Az iratokat a kormányhivatalok megvizsgálják, és döntenek a jogosultságról. A juttatást a nyugdíjjal együtt folyósítják majd, annak összege az öregségi nyugdíj minimális összegének 30 százaléka, jelenleg 8850 forint.
A törvénymódosítás hatálya azokra is vonatkozik, akik a világháborút lezáró békeszerződés miatt elveszítették magyar állampolgárságukat.
Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítással Magyarország 70 éves adósságát rendezi. Minden európai, civilizált állam gondoskodott a háborúban országáért életét adó katonák árváiról és özvegyeiről. A II. világháború után Magyarországon is elindult ez a folyamat, de a kommunista hatalomátvétel következtében politikai okokból megtorpant, és eltörölték a jogosultságokat, amelyek az érintetteknek az emberiesség és a jogszerűség alapján járt volna.
Akkor arra hivatkoztak, hogy ezek a katonák a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg és a kommunizmus ellen harcoltak, ezért rokonaik nem méltóak a hadiözvegyi, hadiárvai ellátásra – emlékeztetett.
Rétvári Bence kijelentette: ez az első olyan törvény, amely a határon túli területeken élő, de egykor a magyar királyi honvédségben harcoló katonák leszármazottaira, rokonaira is vonatkozik. Ezáltal Kárpát-medencei térben gondolkodik, és nem csak az országhatárokon belül.
Ezek a katonák nem ideológiai okokból harcoltak, hanem a hazájukért küzdöttek, és a legnagyobb áldozatot hozták, az életüket adták – hangsúlyozta a parlamenti államtitkár.
