Megemlékezés

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett a hétvégi londoni terrortámadásról. Úgy fogalmazott: a terror újra lecsapott Európára.

Mint mondta, a terror hétről hétre újra lesújt, mi hétről hétre újra itt állunk rendületlenül, hogy hitet tegyünk közös európai értékeink, a terrorizmus felszámolása mellett. Hitünk megingathatatlan, célunk közös: békés, biztonságos Európa megteremtése – mondta.

Az Országgyűlés néma felállással adózott az áldozatok emléke előtt.


KDNP: a politika magasra értékeli az oktatást



Hoffmann Rózsa (KDNP) a június első vasárnapján tartott pedagógusnap alkalmából köszöntötte a „gyémántcsiszoló kollégákat". Úgy értékelt: 2011 óta minden magyar ember tudhatja és érzékelheti, a politika magasra értékeli az oktatást, a nevelést, a pedagógusok tevékenységét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, az elmúlt időszakban igyekeztek anyagi és emberi megbecsültségben is többet nyújtani a pedagógusoknak. Hozzátette: az ideihez képest jövőre 97 milliárd forinttal több jut a diákokra. Az oktatás támogatása 2000 milliárd forint felett lesz jövőre, ez 550 milliárd forinttal több, mint a szocialisták alatt – mutatott rá.

Fidesz: Soros György megtámadta Magyarországot

Németh Szilárd arról beszélt, hogy Soros György nyílt hadüzenetet küldött, "nem fér a bőrében", s megvannak a hazai kiszolgálói. Múlt héten együtt kilincselt Botka Lászlóval Brüsszelben, hogy brutális nyomás tudjanak gyakorolni az országra. Ugyanakkor az elmúlt hetek eseményei azt igazolják, hogy a terrorizmus és bevándorlás kéz a kézben jár. Gyerekekre nyíltan támadnak, a keresztény Európát nyílt és provokatív támadások érik – mutatott rá. Hozzátette: az a politika, amit az elmúlt 20 évben a gyarmattartó birodalmak képviseltek, hogy megpróbálták a bevándorlókat integrálni, csődöt mondott. Rámutatott, két nemzeti konzultáción és egy népszavazáson is túl vannak, s az emberek világosan elmondták: nem akarják, hogy Brüsszel ránk erőltesse a bevándorlási kvótát. Magyarországon a kormány és a Fidesz-KDNP a legfontosabb feladatának a magyar emberek biztonságának megőrzését tartja és ebből egy tapodtat sem engednek – ígérte.

Dömötör Csaba államtitkár válaszában arról beszélt, hogy a szocialista párt belengette: kormányra kerülése esetén lebontaná a déli határzárat. Lehet össze-vissza magyarázni, utólag kozmetikázni, de Botka László világosan kijelentette, azon lesznek, hogy a kerítés minél előbb lebontható legyen. Dömötör Csaba kijelentette: a határzár jelentősen hozzájárult az elmúlt időszakban Magyarország biztonságához. Szerinte Botka László nyilatkozata nem véletlen elszólás, hanem tudatos politikai cselekvés. Kitért arra is, hogyan próbálta gátolni a szocialista párt a kvótanépszavazást, s mennyire ellenezte a vonatkozó alkotmánymódosítást. Emellett olyan határozatot is támogattak az Európai Parlamentben, amely felgyorsítaná a betelepítési programot, megkönnyítené a családegyesítéseket, a menekültek fogalmát széles körre kiterjesztenék, amelyek teljesen kiszolgáltatottá tennék Magyarországot – rögzítette. Az államtitkár felszólította a szocialistákat, most tisztázzák, hogy kormányra kerülve tényleg lebontanák a kerítést, tényleg bevezetnének-e a betelepítési programokat, illetve arról, hogy miről tárgyalt Botka László Brüsszelben. 


Kérdések

Fidesz: hogyan védekezhetünk a jégkár ellen?

Horváth László (Fidesz) arra kérdezett rá: számíthatnak-e a kormány segítségére a kárt szenvedett mezőgazdasági termelők? Különösen a Mátra térségében élők problémáira hívta fel a figyelmet, ahol a természeti csapások számos kárt okoztak. Hosszú távon hogyan valósulhat meg a jégkár elleni védekezés? – kérdezte. Nagy István, az agrártárca államtitkára kijelentette: mindent elkövetnek a termelői biztonság erősítése érdekében. Május végétől egy újabb finanszírozási konstrukcióhoz férhetnek hozzá a jégkárt szenvedett gazdák – mondta, hangsúlyozta ugyanakkor: a megelőzés lenne a legfontosabb. Talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer felállítását tartotta szükségesnek, mint mondta, ez jövő májusig kiépülhet, mintegy ezer talajgenerátor felállításával.

Fidesz: mik az első tapasztalatok az e-szjáról?

László Tamás (Fidesz) az elektronikus adóbevallással kapcsolatos tapasztalatokra volt kíváncsi. Mint mondta, a lakosság jelentős része mentesült a legbonyolultabb adminisztrációs kötelezettségétől azzal, hogy 2017-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elkészíti a bevallások tervezetét. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy csökkent az adózók adminisztratív terhe. Értékelése szerint a rendszer jól vizsgázott, a NAV 3,8 millió tervezetet készített el, s május 22-én annak is benyújtottnak számít a bevallása, aki semmit nem tett ennek érdekében. Ismertette azt is, hogy 592 ezer ember az e-szja oldalon nyújtotta be adóbevallását, 820 ezret pedig írásban küldtek. A kormány szeretné még tovább fejleszteni a rendszert – közölte.

Fidesz: hogyan szüntethetők meg a munkaerő-piaci különbségek?

Tilki Attila (Fidesz) arról érdeklődött, hogy milyen eszközöket lát a kormány az egyes régiók közötti munkaerő-piaci különbségek megszüntetésére. Üdvözölte a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, azonban szerinte egyes régiókban még további intézkedések szükségesek. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy 2010 óta 700 ezerrel dolgoznak többen, a leghátrányosabb megyék közül Szabolcs-Szatmár-Beregben 50 ezerrel, Hajdú-Biharban 42 ezerrel, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 45 ezerrel dolgoznak többen. Hozzátette: ehhez uniós társfinanszírozású foglalkoztatási programok is hozzájárultak, s további cél a hátrányos térségek munkanélküliségének csökkentése.


Azonnali kérdések

MSZP: miért volt szükség a közvetítő cégekre a letelepedési kötvényeknél?

Szakács László MSZP-s képviselő az azonnali kérdések során a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy miért van szükség a letelepedési kötvények értékesítésénél a közvetítő cégekre. Elmondta, ezek a társaságok az 500 milliárd forintos üzletből sajtóhírek szerint 110-130 milliárd forint hasznot vihettek el. Ezekről az offshore társaságokról egy dolgot lehet tudni, azt, hogy nem Magyarországon adóznak, nem a magyarok érdekében járnak el – jelentette ki.

Orbán Viktor úgy válaszolt: az ellenzék többször kifogásolta a témát, sokszor beszéltek már erről a Házban, a korábban elmondottakhoz képest nem tud újat elmondani. Hozzátette: miután az államháztartás az ellenzék szerint is jobb helyzetben van, képes könnyen a piacról forráshoz jutni, megfogadták az ellenzéki kérést, átgondolták a letelepedési kötvények kérdését, és megszüntették a kibocsátást, így ez egy ellenzéki siker.

Szakács László viszonválaszában azt mondta, a kormányfő kitért a válaszadás elől, is megismételte, hogy 110-130 milliárd forint ment a közvetítő cégekhez, annyi pénz, amennyi az egészségügy egy évi felhalmozott adóssága, a 13. havi nyugdíj fele. Miért volt szükség arra, hogy ennyi pénzt elvigyenek? – tette fel a kérdést.

Orbán Viktor erre reagálva közölte: egyetlen fillért sem vittek el, pénzt hoztak a költségvetésbe.

Jobbik: Orbán Viktornak támogatnia kell a béruniós kezdeményezést!

Vona Gábor Jobbik-elnök szintén a kormányfőnek tett fel azonnali kérdést a bérunióról szóló javaslattal kapcsolatban. Mint elmondta, a kezdeményezés arról szól, hogy az egyenlő munkáért egyelő bér elvet beültessék az uniós alapelvek közé. Elkezdődhet az európai népszavazás, ez egy történelmi jelentőségű fordulópont lenne Vona Gábor szerint, és úgy vélte: Orbán Viktornak lehetősége van pozícióját újragondolni.


Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. június 6-án. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, balra Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Orbán Viktor azt válaszolta: a Jobbik szereti az iszlámot, a migránsokat, a kutyákat, az oligarchákat, ha pénzt adnak és mostanában már Brüsszelt is. „Országhatárt nem lehet plüssmacikkal, meg virágcsokrokkal megvédeni" – fogalmazott a kormányfő hozzátéve: bért sem lehet úgy emelni, hogy Brüsszelhez fordulnak. Felfoghatatlannak nevezte, hogy még mindig vannak olyanok, akik azt gondolják, Brüsszel olyan bérpolitikát fog létrehozni, ami jó lesz a magyaroknak. Hozzátette: ő maga is szeretné látni ezt a Brüsszelt, ha látja, akkor ő is oda fog fordulni.

Vona Gábor viszonválaszában azt mondta, menthetetlennek látja Orbán Viktor helyzetét. Közölte, vállalja, hogy komoly változások voltak a Jobbikban, de Orbán Viktor is változott.

Orbán Viktor viszonválaszában leszögezte: olyan még nem volt a történelemben, hogy valakinek sikerüljön megvásárolnia egy pártot. Arra azonban elmondása szerint volt már példa, hogy milliárdos alapított, átvett pártot, kilépett, majd új pártot alapított. A bérekkel kapcsolatban ismertette, hogy a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, 2018-ra 138 ezer forint lesz, a garantált bérminimum összege 2010-ben 89 500 forint volt, jövőre pedig 180 500 forint lesz.

LMP: miért csökkent 3 százalék alá az önkormányzatok forrása?

Ikotity István (LMP) az önkormányzatok költségvetési forrásaival kapcsolatban elmondta, a rendszerváltás óta eltelt 27 évben folyamatosan csökkentek az önkormányzatok lehetőségei, forrásai. A képviselő közölte, 1990-ben még a költségvetés 18 százalékát, ma már 3 százalékát sem teszi ki az önkormányzatok forrásának aránya. Azt kérdezte, hogy mi ennek az oka.

Orbán Viktor válaszában azt mondta, a Fidesz és a KDNP úgy érzi, hogy 2010 után újjá alapították az önkormányzati rendszert, mert úgy látták, hogy az összeomlott. 1990-től 2010-ig súlyos adósságokat halmoztak fel. A kormány 1300 milliárd forintnyi adósságot vett le az önkormányzatok válláról, ha ezt nem tették volna meg, akkor most 90 százalékuk csődben lenne.

Ikotity István erre reagálva ismét emlékeztette a miniszterelnököt, hogy 18-ról 3 százalék alá csökkent az önkormányzatoknak juttatott összeg aránya, és az eladósodás azért alakult ki, mert hosszú ideig kevesebb pénzt kaptak.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, ha egy rendszer összeomlik, és a központi kormányzat a nemzeti össztermék 85 százalékát adósságként felhalmozza, akkor az ésszerű megoldás, ha ebből sikerül kiutat találni úgy, hogy az önkormányzatok megmaradnak, a fenntartási költségeket átvállalja a kormány, a fejlesztések pedig megmaradnak és pénzt adnak rá.

Fidesz: mikor derülhet fény a teljes Botka-vagyonra?

Csizi Péter (Fidesz) felszólalásában Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt vagyonával kapcsolatban elmondta, egyre több kérdést vet fel az ellenzéki politikus vagyonnyilatkozatának folyamatos „javítgatása". Kiderült, hogy luxusterepjárók, méregdrága karórák is a tulajdonában vannak, és Botka László vagyona „úgy változik, mint az időjárás". „Rolex Laci" azonban nem akar színt vallani a vagyonáról, hiába akarta a szegedi Fidesz megtudni, hogy van-e más vagyona a nyilatkozatán kívül, ezt az MSZP és a DK megakadályozta. Elmondta még, hogy a „kirakatban" látványos az egyet nem értés, de amikor Botka László vagyonáról van szó, akkor a szocialisták és a DK összezár.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában elmondta, Botka László polgármesterként vagyonnyilatkozat megtételére kötelezett. Kérdés azonban, hogy ki hogyan él vele, és hogyan próbálja kijátszani a kötelezettségét. A kérdések az államtitkár szerint messze vezetnek, kérdés, hogy miért akadályozta meg az MSZP és a DK a nyilatkozattételi eljárást. Ezzel azonban az MSZP Botka Lászlónak is árt, mert olyan ügybe taszítják, amelyben találgatások tárgya lehet, hogy hogyan szerezte vagyonát. Jelezte: a vizsgálatra a szegedi közgyűlés jogosult.

Csizi Péter erre válaszolva azt mondta, arra kíváncsiak, hogy Botka László miért nem vallja be luxuscikkeit és kérdés, hogy ezeket miből vásárolta meg? A képviselő szerint a politikus minden témában hiteltelenné vált a közvélemény előtt.

Pogácsás Tibor viszonválaszában azt mondta, a hitelesség kérdése fontos egy miniszterelnök-jelöltnek, ezzel kapcsolatos az is, hogy Botka László Brüsszelben Soros György üzletemberrel tárgyalva a kerítés lebontásáról egyezkedik. Szerinte ez a találkozás teremi meg annak az alapját, hogy Soros György finanszírozhassa a kampányt, amelyben Botka László a magyarok biztonságát veszélyeztetve lebontaná a kerítést.

Jobbik: változtatni kell az adójogi szabályokon!

Apáti István (Jobbik) arról beszélt, talán már a miniszterelnök sem hiszi el, hogy az adóamnesztia jelenlegi szabályai akár csak a legcsekélyebb mértékben a köz javát, vagy a költségvetés érdekét szolgálják. Felidézte, hogy a hatályos szabályok szerint azok, akik tavaly június 30-ig külföldi bankszámlán összegyűjtött ismeretlen, akár korrupciós eredetű, pénzeiket idén június 30-ig egy NAV által megjelölt banknál lévő számlára átutalják, 10 százalék szja megfizetésével valamennyi adófizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. A hatóságok ezen felül nem firtathatják ezen jövedelmek eredetét. Azt kérdezte: a kormányfő, vagy bármely kormánytag, országgyűlési képviselőjük, hozzátartozójuk érintett-e ezen szabályozás kapcsán? Rendelkezik-e külföldre menekített, ott parkoltatott ingó, vagy ingatlanvagyonnal, ilyen jellegű bankszámlával? 


Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. június 6-án. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a konstrukciót a parlament fogadta el, s ilyen szabályok előtt szakmai egyeztetések zajlanak, bevonják a bankszövetséget, bizottság tárgyal róla, a képviselők megvitatják. Ezek után számon kérni rajta ezt a szabályt, abszurdnak érzi.

Apáti István úgy reagált, ő meg azt érzi abszurdnak, hogy a hivatalban lévő kormányfő nincs tisztában az adózási szabályokkal. A kormányfő szerinte a stabilitási megtakarítási szabályokra utalt vissza.

Orbán Viktor azt mondta: Magyarországon a képviselőkre, kormánytagokra világos szabályok vonatkoznak, a vagyonbevallásnak egyeznie kell a valósággal, ha ott nem talál ilyen számlákat, biztos lehet benne, hogy nincsenek. Rögzítette: minden adójogszabályt a magyar parlament fogad el, akkor kellett volna jelezni, amikor a gazdasági bizottságban, a plenáris ülésen megszavazták az adójogszabályokat. A kormány adójogszabályt nem alkothat – mondta.

KDNP az ózdi jobbikos polgármesterről

Hollik István (KDNP) felidézte, hogy fél éve Ózd jobbikos polgármestere félmeztelenre vetkőzött irodájában. Azóta kiderült, egy hangfelvétel miatt történt mindez, amelyen sok minden hallható, egy újságíró megvesztegetésére történő kísérlet, egy kis cigányozás, s egy korrupciógyanús ügy is. Utóbbi a város ivóvízellátásának fejlesztésére vonatkozó pályázatról szól, Hollik István szerint a polgármester azt szerette volna, ha a drágább pályázat nyer, s így is történt, ezzel az ózdiak vesztettek 40 millió forintot. Felidézte, hogy a Fidesz feljelentést tett, s amikor a polgármestert szembesítették, azt mondta, ez nem korrupció, hanem kockázatelemzés. Azt kérdezte: ez valóban így van?

Kontrát Károly államtitkár rámutatott: minden esély megvan rá, hogy a hatóságok megadják a választ. A kormány elkötelezett a korrupció ellenes harcban, zérótoleranciát hirdettek. A konkrét ügyről szólva kiemelte: a büntetőtörvény alapján a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt feljelentés érkezett a Borsod megyei főügyészségre. Ilyen ügyekben kizárólag az ügyészség végezhet nyomozást – jelezte: hozzátéve: feljelentéskiegészítést rendeltek el, a beszerzett adatok alapján születik döntés, a bűncselekmény gyanúja megáll-e.

LMP a kormányfő családjának vagyoni helyzetét firtatta

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy a miniszterelnök édesapjának bányáiból, cégeiből milyen bevételei származnak.

Orbán Viktor úgy reagált: a parlamentre nem tartoznak a családi beszélgetések, ami a vagyonbevallásában van azért felelősséget vállal. Kijelentette: Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik nem foglalkozik üzleti ügyekkel és gazdasági tevékenységgel. Magyarország kormánya és miniszterelnöke kizárólag közélettel és politikai kérdésekkel foglalkozik. Ha valakit üzleti ügyek érdekelnek, tegye fel a kérdéseit az érintetteknek, álljanak bármilyen kapcsolatban a kormánypárti képviselőkkel, vagy kormány bármely tagjával – jelezte. Mint mondta, a képviselő állításai bűncselekmény-vádak, ha ilyenről tudomása van, tegye meg a feljelentését. Kitért arra is, hogy ő az egyetlen, aki ellen 2002 után a legteljesebb vagyoni vizsgálatot rendeltek el, s a vizsgálóbizottság előtt a legutolsó számláját is be kellett mutatnia.

Fidesz: a Jobbik tele van korrupciós ügyekkel

Salacz László (Fidesz) felidézte, hogy az Európai Parlamentben (EP) megszavazták Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését egy újabb ügyben, költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt, az ügyészség szerint ugyanis olyan gyakornokokat foglalkoztatott a politikus, akik semmilyen munkát nem végeztek Brüsszelben. A jelek szerint a Jobbik tele van korrupciós ügyekkel – jelentette ki, arról érdeklődve, hogy milyen eljárást von maga után Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztése.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a mentelmi jog felfüggesztése után megindítható a jobbikos EP-képviselővel szemben a büntetőeljárás, kihallgatható, a nyomozati cselekmények elvégezhetők. Ő is azt mondta, hogy a Jobbik korrupciós ügyeire már az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is felfigyelt.

MSZP: hajlandó-e foglalkozni a kormány a mentősök követeléseivel?

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy a mentőszolgálat dolgozói „a döbbenetesen alacsony bérek" miatt utcára vonultak.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában azt mondta: a kormány nagyra értékeli a mentősök munkáját, ezért három év alatt 67 százalékos béremelést biztosít nekik. Nő a bérük idén novemberben, jövő januárban és novemberben is – közölte.


Vita a nyugdíjrendszerről

EMMI: biztonságos és kiszámítható a nyugdíjrendszer

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az ellenzéki pártok jól érzékelik a választások közeledtét, ezért indítványozhattak vitanapot a nyugdíjakról. Hangzatos, kedvező képet ígérnek ellenzékben, amikor viszont kormányoztak, annak a nyugdíjasok csak kárvallottjai voltak – jelentette ki. Ezzel szemben 2010 után biztonságos és kiszámítható jövőt igyekezett garantálni a kormányzat már az 55 év felettieknek is a védett kor bevezetésével, erre 183 milliárd forintot fordított a kabinet.   

Szerinte méltányos és igazságos nyugdíjrendszer működik, ami hosszú távon is biztonságos, stabilitást garantál és kiszámítható. A kormány vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét – emlékeztetett –, és ezt meg is tartotta, a juttatásokat több mint 23 százalékkal emelte 2010 óta, azok vásárlóértékét pedig 9,5 százalékkal, vagyis egytizedével. Mindezt úgy tette a kabinet, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyát is megőrizte.

Az átlagnyugdíj jelenleg 112 ezer forint – mutatott rá, hangsúlyozva: a nyugdíjba vonulás egyre kevésbé jelenti az elszegényedést. Míg a szocialisták kormányzása alatt az emberek a nyugdíjazásuk után a korábbi jövedelmük mintegy 54 százalékából kellett gazdálkodniuk, jelenleg annak 67 százalékát kapják meg.

Kitért a Nők 40 programra, amellyel eddig 194 ezren éltek, de arra is, hogy a kabinet nemcsak az idősek bevételeit növelte, hanem kiadásaikat is csökkentette. Míg korábban a jövedelmük több mint 20 százalékát vitte el a rezsi, annak csökkentése után már alig több mint 17 százalékát, amellyel csaknem százezer forintot spórolnak a nyugdíjasok háztartásonként. 

Emlékeztetett: amikor a szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, érintetlenül hagyták a közműszolgáltatók garantált 8 százalékos luxusprofitját, amelyet azok kivittek az országból.

Az egészségügyről szólva azt mondta: a szocialisták távol akarták tartani a nyugdíjasokat az ellátórendszertől a kórházi napidíjjal és a vizitdíjjal, a jelenlegi kormány azonban minden területen igyekezett előrelépni. Ide sorolta a gyógyszertámogatást, ahonnan a szocialisták 60 milliárd forintot vettek el – emlékeztetett –, a jelenlegi kormány azonban bevezette a vaklicit rendszerét, ami 7,5 milliárd forintos megtakarítást jelentett a betegek és a költségvetés számára. 80 gyógyszer ára csökkent több mint 50 százalékkal 2010 óta – mutatott rá, a legnagyobb csökkentések között említve egy koleszterincsökkentőt, amelynek ára több mint 1000 forintról kevesebb, mint 100 forintra mérséklődött.

A jelenlegi kabinet megduplázta a házi segítségnyújtásban dolgozók számát. Új elemként bevezették az Erzsébet programot, amelynek előnyeiből 210 ezer nyugdíjas részesült.

Közölte: 2010-ben meggyengült a nyugdíjrendszer, a Bajnai-kormány 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a kasszát, holott megszorításokat is végrehajtottak. „Jött egy brüsszeli utasítás, hogy vegyenek el egyhavi nyugdíjat, és amit Brüsszel kért vagy az IMF, azt rögtön, kritika nélkül végrehajtották" – fogalmazott.

Szólt arról is, hogy a szocialisták kormányzásaik alatt mindig elindultak a nyugdíjak megadóztatása irányába.

Emlékeztetett, hogy a szocialisták is botránynak nevezték, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, de kormányzásuk alatt azt is hangoztatták, hogy a differenciált nyugdíjemelés ékverés a nyugdíjasok között. Sorolta azon jobbikos képviselők nevét is, akik a Nők 40 programot nem szavazták meg.

Közölte: ha az ország jövője jó gazdaságpolitikán alapul, annak előbb-utóbb a nyugdíjasok is előnyét élvezik. A jövő évi büdzsé az első olyan költségvetés, amely több mint 32 milliárd forintnyi nyugdíjprémiumot tartalmaz – hangsúlyozta.

Fidesz: a nyugdíjasok a jövőben is számíthatnak a Fidesz-KDNP-re

Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka a család fontosságát és az idősebb generációk megbecsülését hangoztatta felszólalásában. Mint mondta, számos intézkedést hozott a jelenlegi kormány annak érdekében, hogy az érintettek biztonságban tudják tölteni nyugdíjas éveiket. A kormánypárti politikus szerint 2010-ben tragikus állapotban volt a gazdaság, a nyugdíjkasszából pedig minden harmadik forint hiányzott. Ezt sikerült egyensúlyba hozni – tette hozzá, jelezve: több más tényező is hatással volt a nyugdíjasok életére. Példaként hozta a rezsicsökkentést és az élelmiszeráfa csökkentését, továbbá a családtámogatási rendszer egyes elemeit. Selmeczi Gabriella szóvá tette, hogy a 2010 előtti kormány extra profitot garantált a külföldi energiaszolgáltatóknak és nem törődött az emberek költségeivel, ehelyett két tucatszor emelt rezsidíjakat.

A fideszes politikus pozitívumként értékelte, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek és be tudnak segíteni a gyermeknevelésbe. Emellett üdvözölte, hogy a nyugdíjprémium révén a nyugdíjasok is részesülnek a gazdasági növekedésből. Kiemelte, hogy az Erzsébet program az üdülésben, a munkahelyvédelmi akcióterv pedig a nyugdíj előtt állók foglalkoztatásában járt látványos eredményekkel, emellett a parlament a jövő héten szavaz a nyugdíjas szövetkezetekről, amelyekben az érintettek rugalmasan, a nyugdíjfolyósítást nem befolyásoló módon vállalhatnak munkát. Ezzel szemben az MSZP megadóztatta a munkavégzést, elvette a 13. havi nyugdíjat, vizitdíjat és kórházi napidíjat akart bevezetni – sorolta. A nyugdíjasok a jövőben is számíthatnak a Fideszre és a KDNP-re – jelentette ki Selmeczi Gabriella.

KDNP: a gazdaság- és nyugdíjpolitika csak együttműködésen alapulhat

Hollik István (KDNP) szerint is akkor jó a mindenkori nyugdíjrendszer, ha igazságos és méltányos. Azon külső körülményeket vette számba, amelyek meghatározzák a kormányok mozgásterét ennek kialakításában: ide sorolta az ország gazdasági állapotát. Ha az stabil vagy növekvő, annak a nyugdíjasok is haszonélvezői – mutatott rá. Nem elhanyagolható azonban a foglalkoztatottak száma sem – hangsúlyozta –, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben a munkavállalók befizetéseitől függ a nyugdíjkassza nagysága. Említést tett még a költségvetés állapotáról is, mondván: ha az ország pénzügyei stabilak, az a nyugdíjasok számára is kiszámíthatóságot jelent. A nyugdíjasok 2002 és 2010 között azt tapasztalhatták, hogy bár a világgazdaságban pénzbőség volt, Európa gazdasági motorjai még nem fulladtak ki, Magyarország számtalan alkalommal alulmúlta az unió növekedési átlagát. Ez alatt a nyolc év alatt 200 ezer ember veszítette el a munkáját, de a költségvetés állapota volt talán a legtragikusabb – fogalmazott.

A kormány ilyenkor nem tud mit csinálni, hozzá kell nyúlnia a nyugdíjellátásokhoz: négy százalékkal csökkentették négy év alatt a járadék reálértékét, majd a kezdő nyugdíjak értékét is mérsékelték – elevenítette fel a szocialista kormányok döntéseit, amelyek miatt  hiteltelennek ítélte a baloldal ígéretét a 13. havi nyugdíj visszaállítására. A jelenlegi kormányzat azonban teljesen más politikát hirdetett: gazdaság- és nyugdíjpolitikát csak együttműködésre lehet alapozni szerintük, ezért állapodott meg a kabinet a nyugdíjas-szervezetekkel a járadékok vásárlóértékének megóvására. A Jobbik minden szava hiteltelen a nyugdíjak esetében – jelentette ki, emlékeztetve, az ellenzéki párt képviselői nem szavazták meg a Nők 40 programot. Mindhárom fontos tényező stabilizálódott 2010 után – hangsúlyozta –, így a kormány kiemelten tud foglalkozni a nyugdíjasokkal, például a munkavállalásuk könnyítésével.
    
Fidesz: a kormány a gazdaságpolitikai eredményekre alapoz

Csöbör Katalin (Fidesz) sikeresnek ítélte a nyugdíjrendszer működését, amelynek szavai szerint a józan ész az alapja. A kormány olyan stabil és megbízható rendszert alakított ki, amely nem termeli újra az államadósságot, nem hitelre, hanem a gazdaság eredményeire alapoz. A kormánypárti politikus ezzel szembeállította, hogy a szocialisták 2002-ben "a csillagos eget is megígérték", hogy nyerjenek a választáson, aztán meglepte őket az összeomlás, ami miatt 20 milliárd euró hitelt kellett felvenni. A Jobbik férfiak 40 év utáni nyugdíját érintő felvetésé opportunizmusnak nevezte, szerinte a párt elvtelenül elfújja bárki nótáját, becsapta szavazóit és egy félszocialista-félliberális párt lett.

Fidesz: a szocialisták az emberekkel fizettették meg a bankrendszer hibáit

Csizi Péter (Fidesz) kijelentette, a szocialisták azt mondják, külső kényszer miatt voltak megszorítások. Mint mondta, elfogadja, hogy a baloldali kormányok külső kényszerből, a gazdasági világválság miatt vonták meg a 13. havi nyugdíjat, növelték a rezsit és vezettek be vizitdíjat. Ebben látható a Fidesz és az MSZP kormányok közötti ideológiai különbség: a szocialisták ugyanis a nemzetközi politikai és pénzvilág logikája szerint gondolkodtak és az emberekkel fizettették meg a bankrendszer hibáit – jegyezte meg. Hozzátette: lehet arról vitatkozni, hogy jó-e a Fidesz válságkezelési módszere, de a két álláspont között jelentős különbség van, a Fidesz nem az emberektől vont el.

Fidesz: a liberál-bolsevikok mindig világválságot okoztak

A fideszes Boldog István a vitában azt mondta, amikor a „liberál-bolsevikok" kormányra kerülnek, akkor gazdasági világválság következik be. Így volt ez 1919-ben, 1948-ban, Kádár János alatt, majd a rendszerváltás után jött a Bokros-csomag, és a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt a világválság. Ebből a képviselő szerint az következik, hogy nem szabad rájuk szavazni, mert ha kormányra kerülnek, azonnal világválság lesz és megsarcolják a magyarokat.

Államtitkár: javulnak a társadalomstatisztikai adatok

Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az elhangzottakra azt felelte, hogy a relatív jövedelmi szegénységi ráta 2010-es adatait még a szocialistáktól örökölték; 2012 óta viszont az összes társadalomstatisztikai adat, a deprivációs indexek és még a szegénység mélységét jelző mérőszám is folyamatosan javul, úgy, hogy közben a kormány nem adósította el az országot. Ez az első olyan időszak, amikor sikerült úgy enyhíteni a szegénységet, hogy közben szigorú fiskális politikát folytatnak – foglalta össze a folyamatokat az államtitkár.

Fidesz: a rezsicsökkentés a nyugdíjasokon is segített

Tilki Attila (Fidesz) azt mondta, hogy azok a nyugdíjasok, akik nem átutalással fizetik a rezsijüket, minden számlán láthatják, hogy mennyit takarítottak meg. A képviselő egy nyíregyházi nyugdíjas házaspárt említett példaként, akik, szavai szerint, a rezsicsökkentés bevezetése óta összesen 381,5 ezer forinttal fizettek kevesebbet.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően az ülést vezető Jakab István ezt követően lezárta a parlament ülését. Tájékoztatása alapján az Országgyűlés június 12-én, hétfőn folytatja munkáját.