Orbán Viktor szerint azonban nemcsak Franciaország és a francia nép áll háborúban. Franciaország az EU tagja, innen nézve Párizsban az EU-t támadták meg, így ez a mi ügyünk is - hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: ami pénteken történt Párizsban, az megtörténhet más helyeken is Európa-szerte, mi sem vagyunk biztonságban.

Az emberségesség kérdésével kapcsolatban kifejtette: ez idáig mi, magyarok azon voltunk, hogy lezárjuk a határt a Közel-Keletről és Afrika felől érkező áradat előtt, meg is kaptuk a magunkét, hogy ez nem emberséges. Mi az emberséges? Lezárni a határokat az illegális határsértők előtt vagy ártatlan európai polgárok életét kockára tenni? – kérdezte. A kormányfő azt hangoztatta: az élethez való jog minden más jogot megelőz, az önvédelem joga erősebb minden másnál. Semmiféle ideológia vagy gazdasági érdek miatt nem tehetjük ki életveszélynek az európai polgárokat.

Orbán Viktor értékelése szerint az EU sodródik, gyenge, bizonytalan és bénult. Tanácskozás és konferencia van rogyásig, de megoldások nincsenek – mondta, hozzátéve: ideológiák hálójában vergődünk, ahelyett, hogy a józan ész és saját kultúránk, hagyományaink alapján cselekednénk. Sok európai ország vezetője a mai napig azon agyal, miképp oldja meg a bevándorlók tömegeinek beszállítását és befogadását, ahelyett, hogy közös gyakorlati lépéseket tennénk végre az áradat megállítására, megjegyezve: Brüsszelben még mindig azt állítják, hogy a bevándorlás jó dolog, miközben napról napra újabb bizonyíték van arról, hogy rossz. Ez nem kölcsönös nyertes, hanem kölcsönös vesztes helyzet. Mi úgy érezzük, hogy Európa léte a tét – mondta -, Brüsszel azonban rossz üzeneteket, újabb és újabb meghívókat küld a migránsoknak ahelyett, hogy becsületesen megüzenné: itt egyáltalán nem az várja őket, amire számítanak.A kormányfő szerint bebizonyosodott, hogy a terroristák tudatosan és jól szervezetten arra használják fel a népvándorlást, hogy elvegyüljenek az otthonukat a jobb élet reményében elhagyó emberek tömegében. Európa összes vezetője tudott a veszélyről - folytatta -, a görögök régen megmondták: nem zárható ki dzsihadisták érkezése. Arra is kitért: a bevándorlók olyan területekről érkeznek, ahol európai államok katonai akciókat hajtanak végre. Nem gondoljuk, hogy mindeni, aki onnan jön, terrorista, de senki sem tudja megmondani, hány terrorista érkezett a migránsok között eddig, hányan vannak már itt, hányan érkeznek még nap mint nap – fejtette ki. Úgy fogalmazott, terroristából egy is sok, és belegondolni is rossz, hogy Magyarország területén hány terrorista mehetett át.

Orbán Viktor szerint a népvándorlás három olyan súlyos veszélyt hordoz magában, amelyek miatt meg kell állítani azt. Kiemelte: a tömegek beáramlása Európába hatványozottan növeli a terrorveszélyt - sőt ma már valóságos terrorról van szó -, ahogyan a bűnözés veszélyét is, még ha ez utóbbiról politikailag nem korrekt beszélni, sőt a nyugati világ ezeket a tényeket nyíltan letagadja. Ahol Európában sok bevándorló van, ott jelentősen megnőtt a bűnözés, romlott a közbiztonság: több a lopás, a rablás, a bántalmazás, a súlyos testi sértés, a nemi erőszak és az emberölés – sorolta. Harmadik érvéként a kormányfő azt mondta: a más földrészekről érkezők tömeges betelepülése veszélyt jelent a kultúránkra, az életformánkra, a szokásainkra, a hagyományainkra. Most már azok is, akik a multikulturalizmus téveszméjében éltek, és ezt a téveszmét ránk is akarták erőltetni, láthatják, hová vezet mindez – fogalmazott.

Ismét bírálta a kötelező betelepítési kvótát, amely szerinte nem Európa, éles ellentétben áll az európai szellemmel, értelmetlen, mert nem megoldja, hanem súlyosbítja a válságot, meghívót jelent a migránsoknak. Rámutatott: az európai országok a gyorsan növekvő nyomás miatt vissza fogják állítani az EU-n belüli határaikat, ami idővel a schengeni rendszer végét jelentheti. A miniszterelnök jogtalannak is nevezte a kvótát, mert - érvelt - az európai vezetőknek nincs hatásköre ebben a kérdésben ilyen döntést hozni. Ragaszkodjunk továbbra is ahhoz, hogy magunk döntsük el, kit akarunk beengedni, kivel akarunk együtt élni – hívta fel a Házat. Kijelentette: a terrortámadás fényében most már Brüsszel végképp nem vitathatja el, hogy a tagállamoknak joguk van megvédeni magukat, ugyanis a kötelező betelepítési kvóta azért veszélyes, mert szétterítené a terrorizmust Európában.

A miniszterelnök új Európa-politikát szorgalmazott, azt javasolva, hogy felejtsük el a politikai korrektséget, és négy magától értetődő parancsolat alapján gondolják újra a kontinens politikáját: meg kell védeni az EU külső határait, a kultúránkat, a gazdasági érdekeinket, és meg kell adni a jogot az embereknek, hogy befolyásolhassák az európai döntéseket.

Orbán Viktor felszólalását azzal zárta, az európai polgárok nem akarták és nem is adtak senkinek engedélyt arra, hogy idegenek százezrei ellenőrizetlenül, a határokat illegálisan átlépve lerohanják országainkat. Az emberek biztonságban akarnak élni, és élvezni akarják az unió előnyeit, az európai kormányoknak pedig meg kell hallaniuk az emberek hangját.

+

Párizsban az európai civilizációt érte barbár, semmivel sem indokolható támadás – mondta az Országgyűlés elnöke a péntek esti, több mint 120 áldozatot követelő terrortámadásokról. Kövér László úgy fogalmazott: nem hagyhatjuk, hogy bármilyen erőszak megfélemlítsen bennünket. Hangsúlyozta: Magyarország egy olyan Európát akar, amely minden körülmények között képes megvédeni az európai polgárok életét, értékeit és érdekeit. Kövér László azt mondta, a magyar emberek együttéreznek az áldozatok hozzátartozóival és az egész francia néppel.

Az Országgyűlés néma felállással adózott az áldozatok emlékének.

A KDNP szerint a valódi üldözöttek mellett megélhetési bevándorlók, bűnözők, katonák és terroristák is vannak a migránsok között, a kérdés rendezésének tétje pedig az európai civilizáció és kultúra megmaradása. Vejkey Imre frakcióvezető-helyettes arra kérte a kormányfőt: tegye, amit eddig is tett és védje meg Magyarországot. A politikus a párizsi terrormerényleteket az egész emberiség békéje ellen elkövetett cselekményként értékelte. Mindannyiunkat feldúlt az erőszak és a gyűlölet tomboló megnyilvánulása – fűzte hozzá. Kijelentette: a világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása és Európa szervezett megszállása zajlik, a kontinens biztonságát pedig olyan veszély fenyegeti, ami veszedelmesebb szinte minden eddigi erőnél. Hogy kiből lesz hős és ki marad gyáva az dönti el, hogy ki veszi vállára a keresztet, hozzátéve: a kormány és az Országgyűlés a magyarok millióival együtt vette fel a keresztet.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a kormányfő hétfői napirend előtti felszólalására reagálva az Országgyűlésben kiemelte: meg kell védeni Európát, ez azonban nem sikerült. Ha nincs hatékony terrorellenes együttműködés az unión belül, akkor Magyarország is védtelen lesz. Szerinte ebben a helyzetben az az elsődleges, hogy az unió még véletlenül se menjen bele egy gyűlöletspirálba, amely erőszakspirált szül.
        
A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint mind a kvóták rendszerét, mind a bevándorlók visszatoloncolását meg kell akadályozni, ha Magyarországot meg akarjuk védeni a terrorizmustól. Vona Gábor kijelentette: az idő túllépett a Fidesz aláírásgyűjtésén, így csak egy ügydöntő népszavazás lehet valódi üzenet Brüsszel felé migránsügyben. A politikus leszögezte azt is: a Brüsszel és Berlin által vezényelt ostoba, a józan észt háttérbe szorító bevándorláspolitika megbukott, és azzal együtt a balliberális pártok azt támogató politikája is.

Az MSZP szerint erős, arányos és hatásos válaszra van szükség a Párizsban történt merényletek után. Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője a kormányfő felszólalására reagálva kiemelte: a józan többség ma tudja Európában, hogy a párizsi terroristákat semmilyen kerítés sem állíthatta volna meg. Szerinte ha közös megoldást akarnak, legyen közös határrendészet, és fogadják el, vagy kezdeményezze a magyar kormány, hogy legyen egy közös európai hírszerzési ügynökség, amely összehangolja a nemzetállamok titkosszolgálatainak munkáját.

Az EU vezetőinek felelősségét hangsúlyozta a kormányfő felszólalására reagálva Kósa Lajos, aki felháborítónak nevezte a Párizsban történteket. Most nem lehet köntörfalazni, az egész válság, az a csőd, amit az EU a bevándorláspolitikájával és nyomában a terrorizmussal okozott, nem oldható meg, ha mellébeszélnek – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte ma az EU vezetőinek - élén Juncker elnökkel - felelőssége van abban, hogy ez megtörténhetett. Az elnök képtelen arra, hogy az unióval betartassa azokat a szabályokat és törvényeket, amelyek betartatása kötelessége lenne. Ha olyan vezetői vannak az uniónak, akik nem tudják betartatni a törvényeket, és nem tesznek javaslatot sem erre, akkor mondjanak le.

Görögország évek óta megsérti a schengeni egyezményt, ki kell zárni belőle – jelentette ki. Szerinte ha az unióban van olyan, hogy jogállamiság, akkor be kell tartatni a dublini egyezményeket, és nem csak Magyarország ellen kell kötelezettségszegési eljárást indítani, ha idegenrendészeti őrizetbe veszi az illegális bevándorlókat. Következetesen mindenkit eljárás alá kell vonni. Azt mondta: a mostani szabályok egyértelműek, azt kell beengedni, akinek politikai menedékjogra van jogosultságra, ők nem terroristák. Szerinte ha ezt tovább csinálja az EU a további áldozatok vére is a lelkünkön fog száradni. Kitért arra is, a kvóta semmire sem jó, és ezt ők is tudják, a terrorizmust exportálja a közösségbe. Azt a kérdést kell megválaszolnia az európai vezetésnek, hány száz embernek kell még meghalnia ahhoz, hogy ezen változtasson.
    
A kabinet a leghatározottabban fellép a kényszerletelepítés és visszatoloncolás ellen, amíg ez a kormány levegőt tud venni, sem kvóta, sem visszatoloncolás nem lesz – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Jobbik frakcióvezetőjének szavaira reagálva. Az MSZP azon felvetésére pedig, hogy a terrorizmusért a terroristák a felelősek, azt mondta, a kérdés egymagában nem áll meg, mert az elkövetésért valóban ők a felelősek, de magunk megvédéséért mi vagyunk. Higgadtan, mértéktartással, de föl kell tenni azt a kérdést, hogy Európa vezetői megtettek-e mindent annak érdekében, hogy az európai emberek biztonságát megvédjék, akkor is, ha egyébként nem ők felelősek a terrorcselekményekért. Egyfajta öngyilkos hajlamként jellemezte, hogy miközben Európa háborúban áll Szíriával, katonai akciókat hajt végre Irakban és Afganisztánban, az onnan érkező embereket azonosítás nélkül behozzák saját békés hátországunkba.

Szerinte Európának tudnia kell, nem először követ el hibát, s ha az európai politika nem elég erős, akkor bizonyos ideológiai hajlamok, őrült ötletek elhatalmasodnak. Példaként hozta, hogy volt, amikor az európai értelmiségiek azt gondolták, hogy fajta szerint lehet sorrendet felállítani európai emberek között, aztán ebből lett a nemzetiszocializmius és fajelmélet. Aztán azt gondolták Európában - folytatta -, hogy az a jó, ha mindannyian egyenlők vagyunk, amiből aztán lett homo szovjetikusz, meg sztálinizmus. Most vannak, akik azt gondolják, hogy akkor lesz szép az élet Európában, ha a nemzetállamokat megszüntetjük – mutatott rá, ezt legalább olyan őrült ötletnek nevezve, mint a sorolt példákat. Határozottan ki kell állni a nemzetek Európája mellett.

A miniszterelnök az LMP felhívását rossz reflexnek minősítette, kifejtve, a dolgok globális természetére való hivatkozás ne jelentse azt, hogy különösebb tennivaló nincs, várni kell a közös megoldásra. Európa ezt csinálta az első párizsi terrortámadástól, hozzátéve, Magyarország végül saját megoldásokat alkalmazott. A Magyarország felelősségét érintő felvetésre pedig azt kérdezte Schiffer Andrástól: miféle öngyűlöleti reflex ez? Mint mondta, Magyarország az egyetlen ország volt, amely időben azt tette, amit tenni kell.

A kormányfő a KDNP felszólalására válaszolva azt mondta, a bevándorlással összefüggésben fel kell vetni, vajon képes-e egy civilizáció fenntartani magát, ha azokat, akik létrehozták, más emberekre cserélik le.

+

Szászfalvi László (KDNP) napirend előtt azt mondta, hogy a párizsi merényletek célja, hogy aláássa Európa keresztény fundamentumát. Mint mondta, az európai ember életformáját, szabadságát támadták meg; az európai értékek egyik legfontosabbika a tolerancia. Emlékeztetett arra, hogy az UNESCO kezdeményezésére húsz éve november 16-a a tolerencia nemzetközi napja. Mint mondta, a Párizsban történtek minden szempontból tolerálhatatlanok, és egyúttal kijózanító esemény: Európának fel kell ébrednie és az üressé vált liberális rózsaszín ködből ki kell józanodnia. Újra fel kell fedeznünk és védenünk a nemzetek Európájának értékeit. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is az európai értékek elleni támadásként értékelte a merényleteket, azokat barbár cselekedetnek nevezte, olyanoknak, amit az európai civilizáció nem hagyhat.

Az ellenzéki pártok az oligarchaháborúval magyarázták hétfőn a parlamentben, miért árverez el az állam földeket, a Fidesz szerint viszont a földek gazdákhoz kerülése és az eredményes gazdálkodás záloga annak, hogy a magyar földek magyar kézben maradjanak.
    
Győrffy Balázs (Fidesz) szerint a gazdatársadalom régóta várta a földárveréseket, de nem ajándékot kért, hanem hogy piaci áron, átlátható körülmények között, megfelelő banki finanszírozással tudjon ebben a programban részt venni. Szerinte az ellenzéki összefogással létrejött gazdaellenes ligának sikerült felszámoltatnia a pótlólagos védelmi vonalat, ezért brüsszeli nyomásra a magyar kormánynak meg kellett változtatnia a rendeletet, és a liciten részt vehetnek külföldi állampolgárok is. Fazekas Sándor válaszában közölte, az árverések első napján minden földre van érdeklődés, általában 2-3 gazdától. Felidézte, hogy 2014 óta nyolcezer 3 hektár alatti földet adtak el, most néhány nap alatt 12 ezer területet írtak ki; árverésekre mintegy 9000 parcella kerül. Elmondta, hogy a gazdákat segíti egy kedvező hitelkonstrukció, az államot védi a 20 éves terhelési és elidegenítési tilalom. Emlékeztetett arra, hogy 300 hektár a tulajdoni maximum ez pedig kizárja a spekulánsokat.

Napirend

Az interpellációkat megelőzően döntöttek a képviselők az ülés napirendjéről. Többségében támogatták a növekvő mértékű korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról szóló jövő hétfői vita időkeretének kétszeresére növelését. Emellett a jelen lévő képviselők négyötöde hozzájárult - 159 igen szavazattal, 7 nem ellenében - az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásához kapcsolódóan a bírósági eljárás indításához szükséges törvényjavaslat házszabálytól eltérő tárgyalásához. Ennek értelmében az előterjesztés vitáját hétfőn tartják, és már kedden szavaznak is róla. A Ház emellett úgy fogadta el napirendjét, hogy arról a szabálysértési törvény módosításának tárgyalását és szavazását levették.

Interpellációk

Tukacs István (MSZP) a mentőállomások fejlesztésére kérdezett rá. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: a szocialisták kormányzásai után óriási volt a hiány mentőszolgálatnál, a fejlesztések elmaradása miatt. Mint ismertette, 22 új állomás építését és 60 felújítását tűzték célul, ezek közül egy híján már mindegyiket átadták. Hozzátette: jelentősen emelkedett a mentőszolgálat költségvetési támogatása is, 23-ról 37,5 milliárd forintra az elmúlt években.

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint csak álom maradt a kis családi gazdaságok ígért támogatása. Fazekas Sándor tárcavezető visszautasította a rágalmat, és azt is, hogy "mutyi" játszott volna szerepet az uniós támogatások odaítélésében.

Becsó Zsolt (Fidesz) a Moody's közelmúltbeli döntésére utalva arról beszélt, hogy a hitelminősítők is elismerik a gazdaság stabilitását. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában kiemelkedőnek nevezte az ország gazdasági eredményeit, felhívva a figyelmet arra, hogy lényegében megszűnt a pénzromlás, így az infláció nem viszi el a családok többletjövedelmeit.
   
Hollik István (KDNP) azt mondta, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit már márciusban igazolta az a tény, hogy a Standard and Poor's magyar államadósság besorolást BB pluszra emelte, a Moody's pedig stabilról pozitívra javította az ország kilátásait. A politikus azt kérdezte, milyen lépéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy Magyarország minél hamarabb a befektetői ajánlású kategóriába kerüljön. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt felelte, hogy erre az interpellációra a kormány ötéves gazdaságpolitikája adja meg a választ. Nemcsak a hitelminősítők, hanem egyéb szervezetek, például az EU, az IMF és az OECD is elismerik az ország gazdaságpolitikáját - tette hozzá. A Fitch Ratings szerint Portugália mellett Magyarországot is visszasorolhatják a befektetési ajánlású kategóriába és ez reményeik szerint még ebben a hónapban meg is történik majd.

Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte, hogy mi a kormány álláspontja a minimálbér felemeléséről. Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár azt felelte, a képviselő figyelmét feltehetően elkerülte, hogy a gazdaság teljesítménye javul, a foglalkoztatottak száma, a reál- és a minimálbér is növekszik. A kormány érdekelt a minimálbér további növekedésében, miközben az, vásárlóerő paritáson számolva, jelenleg is az európai középmezőnyben van.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, a kormány olyan javaslatot készítet, ami nem oldja meg a gyermekétkezés ügyét. Rétvári Bence azt felelte, hogy amikor az MSZP kormányon van, akkor nem hoz olyan intézkedést, amelyek érdemben javítanának a nélkülözést szenvedők helyzetén, ellenzékben viszont folyamatosan ilyen javaslatokkal állnak elő. A jelenlegi kabinet 92 ezerről 318 ezerre emelte azoknak a számát, akik ingyenesen étkezhetnek a bölcsődében és az óvodában. Az idei volt az első olyan nyár, amikor a kormány egyetlen önkormányzati, gyermekétkeztetési támogatási igényt sem utasított el. 

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy 2012-ben a sürgősségi betegellátás fejlesztését tűzte ki célul a kormány, de a célokból semmi nem valósult meg a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében. Rétvári Bence államtitkár közölte: óriási szükség volt új mentőautókra és -állomásokra 2010-ben, a kormányváltáskor. Az említett projekt idén határidőre befejeződik, s ezzel közel kerülnek ahhoz, hogy mindenhová 15 percen belül kiérjen a mentő. Kiemelte: 11 milliárd forintból 22 új mentőállomást építettek, építenek, hatvanat felújítanak, illetve 178 új, korszerű mentőautót szereznek be. Az átadások folyamatosak lesznek - ígérte, hozzátéve: hasonló mértékű fejlesztésre nem nagyon volt példa.

Azonnali kérdések

Szél Bernadett (LMP) sajtóhírekre hivatkozva érdeklődött a paksi atomerőmű kivitelezési szerződésének titkossági besorolásáról, kifejtve: a titkossági időtartam harmadára csökkent, az irat pedig titkos helyett enyhébb, korlátozott terjesztésű besorolást kapott. Azt kérdezte, tényleg így van-e, minek hatására született a döntés és a szerződés többi korlátozásán is enyhítenek-e. Lázár János válaszában jelezte, hogy a Paks II-ről szóló törvény elfogadása után megnyílt a lehetőség, hogy mérlegeljék a felvetéseket, a beruházóval való konzultáció és az Európai Bizottság véleményének figyelembevételével csökkentették a titkosság időtartamát, ami 2025-ig terjed. A minősítés nem változott.

Teleki László (MSZP) szociális katasztrófaként jellemezte, hogy Zala megyében az országos átlagnál 30 százalékkal kevesebbet keresnek az emberek az oktatásban, szociális szférában. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára a kormány céljaként beszélt arról, hogy minél többen munkához, megélhetéshez jussanak. Ma már félmillióval többen dolgoznak, kevesebb az adó, több marad a családosoknál. A kormány minden évben igyekezett emelni a szóba hozott ágazatokban és így tesz a jövőben is.
    
Volner János (Jobbik) szóvá tette, hogy a kormány elvette a szerencsejátékkal foglalkozó kisvállalkozók megélhetését és a kaszinókoncessziókat Andy Vajna kapta meg. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter társadalmilag hasznos dolognak nevezte a szerencsejátékhoz való hozzáférés korlátozását, amire korábban életmód és uzsoratevékenység épült. Hozzátette: az uniós szabályozás a játékost vonja ki az adófizetés alól, az EU 2014 óta előírja ezt az adószabályozást.
    
Hoffmann Rózsa (KDNP) felszólalásában kiállt a segítségre szorulók mellett. Szavai szerint a fogyatékkal élőknek problémát okoz egyebek mellett a közlekedés, a telefonálás, nem tudnak teljes életet élni segítség nélkül. Arról érdeklődött, milyen intézkedések vannak folyamatban és mik a további tervek. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára példaként hozta, hogy több lehetőséget nyújtanak az érintetteknek, ha munkát szeretnének vállalni. A kormány a 2015 és 2025 közötti időszakra intézkedési tervet fogadott el, a három intézkedési tervre bontott stratégia egyebek mellett a korai fejlesztésre, oktatásra, az önellátásra és a családtagok segítésére vonatkozik.

Az azonnali kérdéseket követően több ellenzéki javaslat tárgysorozotba vételéről tartottak rövid vitákat. Az ellenzéki pártok nevében a jobbikos Dúró Dóra ismertette a Nemzeti Minimum civil csoport azon kezdeményezését, amely arra kéri a kormányt, hogy törvényi szinten is teremtsék meg a magyarországi rászoruló gyerekek feltétel nélküli, mindennapi, minőségi étkeztetésének átlátható kereteit és költségvetési forrásait. Kovács Sándor, a Fidesz nevében ezt azzal utasította vissza, hogy a hatályos jogszabályok alapján a szociális rászorultak most is jogosultak legalább napi egyszeri meleg étkezésre, így nem új törvényre van szükség, hanem a meglévők betartatására.