Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésével kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával ért véget az Országgyűlés ülése.

Répássy: a jogi fogalomrendszer és háttérszabályok egységesítése a cél

Az új polgári törvénykönyv által alkalmazott új fogalomrendszer, valamint a jogintézmények háttérszabályainak egységesítése a célja annak a törvényjavaslatnak, amely az új Ptk. hatályba lépésével összefüggésben több törvényjavaslatot is módosít. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a kormány javaslatát bemutatva expozéjában azt mondta, az új szabályozás miatt egyes területeken szükségessé válik a teljes jogrendszer felülvizsgálata az egységesítés miatt.

Kiemelte egyebek mellett a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvényeket, amelyeknek terminológiai összhangot szolgáló pontosításokat vezetnek át, de lesznek tartalmi változások is, egyebek mellett az örökbefogadás szabályainál. Változások lesznek a közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvényekben is, jelentősen változnak például a polgári perrendtartás szabályai, lehetőség lesz arra, hogy a felnőtt korú, korlátozottan cselekvőképes személyes szélesebb körben járjanak el önállóan bírósági ügyekben.

A részvények átalakítására vonatkozó szabályok módosítása miatt változik a tőkepiaci törvény is, a biztosítási tárgyú törvényekben pedig a kárfogalom csak a kárra vonatkozna.

A márciusban életbe lépő Ptk. új megközelítésben szabályozza a kártérítési felelősség szabályait, a módosítással ezt a változást is átvezetik - ismertette az államtitkár.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka kitért arra, hogy a változások érintik a szociális ügyekkel, gyermekvédelemmel, az egészségüggyel, a közlekedéssel, az energetikával, a környezetvédelemmel, és a honvédelemmel kapcsolatos szabályokat.

Hangsúlyozta, hogy minden tárgykörben ugyanaz a cél: az új Ptk. terminológiájával való összeegyeztetés, a törvényi hivatkozások megváltoztatása. Kiemelte a polgári perrendtartással, büntetőeljárással, közigazgatási hatósági eljárással, gyermekvédelemmel, valamint a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos részletszabályok módosítását.

MSZP: rossz volt a kiindulópont

Lendvai Ildikó (MSZP) felszólalása során hangsúlyozta, hogy az MSZP az új polgári törvénykönyv elfogadását sem támogatta. Szavai szerint miután rossz volt a kiindulópont, a jelenleg a Ház előtt fekvő javaslatot sem fogják tudni támogatni – közölte.

A szocialisták három most tárgyalt esetben már az új polgári törvénykönyv rendelkezéseit is rossznak tartották – hangsúlyozta. Ezek a cselekvőképességgel és a szociális temetéssel kapcsolatos kérdések, valamint, az élettársi viszony szabályozása – közölte.

KDNP: össztársadalmi érdek a Ptk. zökkenőmentes életbelépése

Vejkey Imre, a kereszténydemokraták vezérszónoka azt mondta, hogy az új civiljogi kódex a magánjogi jogviszonyokat a lehetőségekhez mérten a legteljesebb módon szabályozza. Felöleli a családi jogviszonyokat és a gazdasági társaságokra vonatkozó normákat is - emelte ki.

A politikus össztársadalmi érdeknek nevezte, hogy az új Ptk. jövőre zökkenőmentesen, a hatályos jogrenddel koherensen lépjen életbe. Kijelentette: ennek érdekében a jogrendszert szabályozó eszközöket hozzá kell igazítani az újonnan megalkotott civiljogi szabályrendszerekhez.

Ezt a célt szolgálja a Ház előtt fekvő törvényjavaslat - hangsúlyozta Vejkey Imre, aki felszólalása során fejezetenként elemezte a jogszabályt.

Jobbik: már korábban a Ház elé kellett volna kerülniük ezeknek a módosításoknak

Staudt Gábor (Jobbik) szerint a tárgyalt törvényeknek már korábban az Országgyűlés elé kellett volna kerülniük. Az ellenzéki párt vezérszónoka arra is kitért, hogy az előttük fekvő salátatörvény tíz olyan jogszabályt is módosít, amelyeket nem feltétlenül most kellene. Egyebek között példaként említette a gyermekek védelméről, az egészségügyről, a sportról, a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a hagyatéki eljárásról, valamint az illetékről szóló törvényeket.

A politikus egyetértett azzal, hogy a művi meddővétel esetében szigorodnak a szabályok, habár úgy látta, hogy a javaslatról külön vitát is le lehetet volna folytatni, mert a Jobbik még komolyabb szigorításokat is le tudna képzelni. Emellett örömmel vette, hogy a rendőrséggel szemben követelhető kártérítések között megjelenik a sérelemdíj is.

A Jobbik jó esetben is csak egy tartózkodással tudja „honorálni” a beterjesztett javaslatot – összegezte véleményét.

Senki nem jelentkezett képviselői hozzászólásra

A vezérszónoki felszólalásokat követően senki sem jelentkezett képviselői hozzászólásra.

Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva az MSZP-s Lendvai Ildikótól azt kérdezte: kormányzásuk idején miért nem változtatták meg az általa kritizált szabályozást. Staudt Gábornak (Jobbik) pedig úgy reagált: ha vannak módosító indítványai, akkor azt majd a részletes vitában tárgyalják meg.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát és az ülésnapot is lezárta, és az Országgyűlés következő – várhatóan háromnapos – ülését november 11-e hétfőre összehívta.
Miután Latorcai János levezető elnök lezárta a 2014-es központi költségvetést megalapozó törvények általános vitáját, a Ház a civil szervezetekkel kapcsolatos törvények módosításának általános vitájával folytatta a munkáját.

Kormány: stabilabbá és átláthatóbbá kell tenni a civil szervezetek működését

Az indítványt ismertető Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára célnak nevezte, hogy a civil szervezetek működését stabilabbá és átláthatóbbá tegyék, valamint csökkentsék az adminisztrációt.

Hangsúlyozta, hogy a szabályozás felülvizsgálatát a civil szektor bevonásával végezték el, aminek során a civil törvény alkalmazásának tapasztalatait több mint 600 szervezet értékelte. Tapasztalatként említette, hogy a szabályozás átláthatóbbá vált, ezért erősödhetett a jogkövető magatartás. A civil információs portál és a civil információs centrumok létrehozása növelte az elégedettséget – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egy százalékának felajánlása kapcsán a civil szervezetek szerették volna kiszűrni a névhasonlóságból származó visszásságokat.

A módosítás fontos eleme, hogy a jogszabály az egyesület és az alapítvány mellett a korlátozott jogi lehetőségű, de csökkentett adminisztrációs terhű civil társaság intézményét is megtartja.

A jogalkotók továbbra is biztosítják, hogy azok, a közösségek életében szerepet vállaló kisebb szerveződések, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak megfelelni a kötöttebb egyesületi formának mégis jogilag elismerten működhessenek.

A módosítást követően csak a közhasznú szervezeteknek kell közhasznú mellékletet elfogadniuk a pénzügyi beszámolójuk mellett, a több mint tízezer nem közhasznú szervezet ez alól mentesülni fog – közölte. A változtatás szabályozza a szervezetek megszűnésekor elfolytatandó eljárásokat is – emelte ki. Az szja-felajánlásokra igényt tartó szervezetek már 2014-től előzetesen regisztrálhatják magukat az adóhatóságnál – mondta. Végül elmondta, hogy a civil szervezetek tapasztalatai alapján pontosítják a beszámolók elkészítésének szabályait.

Fidesz: nőtt a felajánlások száma

Román István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Ház előtt fekvő javaslatot a polgári törvénykönyv módosításai teszik szükségessé. Az adóhatóság közlése szerint 2013-ban 2,9 százalékkal többen ajánlották fel a személyi jövedelemadójuk úgynevezett civil egy százalékát, ami 208 millió forintos növekedéssel összesen 7,4 milliárd forintot jelentett. A képviselő azt mondta, ezzel együtt is alapvető feladat a szemléletformálás, mert egyelőre csak a jogosultak alig több mint a fele rendelkezett a szja-ja civil egy százalékáról.

Jobbik: támogatható az előterjesztés

Staudt Gábor (Jobbik) támogatta az adófelajánlás egyszerűsítését, ugyanakkor kritikával illette, hogy ehhez évről évre előre kell regisztrálni, ennek elmulasztása pedig visszafizetési kötelezettséget is vonhat maga után. 

Fontosnak tartotta, hogy a fel nem ajánlott adó egy százalékok civil célra fordítódjanak. Vitathatónak ítélte ugyanakkor az 50 millió forintos összeget, amely bevétel felett már felügyelőbizottságot kell felállítani a szervezetnek. Azt mondta: egyelőre támogathatónak tartja a javaslatot, de megvárja a módosításokat.

MSZP: a javaslat kiszámíthatóságot hoz a finanszírozásban

Lendvai Ildikó (MSZP) pozitívnak tartotta, hogy a jogszabály kiszámíthatóságot hoz a civilek finanszírozásába, ugyanakkor megfontolásra javasolta az adófelajánlások költségvetési kiegészítését, amely szerinte növelhetné a költségvetésben szereplő 3,5 milliárd forintos állami támogatást. Kritikával illette, hogy ez utóbbi összeg jövőre épp akkora lesz, mint idén.

Kifogásolta még, hogy adófelajánlást csak az a civil szervezet fogadhat, amelynek tevékenysége magyarországi vagy határon túli magyar közösség hasznára válik, mert vitatta ennek megítélhetőségét, főleg az adóhivatal által. 

Jobbik: a legtöbb szervezet számára túlzottak az adminisztrációs terhek

Gyüre Csaba (Jobbik) az adófelajánlásokról szólva azt mondta: a civil szervezetek többsége nem tud olyan vezetőt foglalkoztatni, aki eleget tehet a törvényben előírandó adminisztratív feladatoknak, például a regisztrációs kötelezettségnek. A kivételes méltányosság esetére hívta fel a figyelmet, amelynek értelmében a köztartozás összegét levonják a felajánlott adóból. Fontos intézménynek nevezte a pártoló tagságot, amely törvényi erőre emelkedik. 

Hölvényi: a nagyobb szervezetek képesek felügyelő bizottságot fenntartani

Hölvényi György államtitkár azt mondta: az 50 millió forint olyan méretű civil szervezetet feltételez, amely képes felügyelőbizottság létrehozására. A zárt ülésen hozott döntés szerinte a döntéshozatal tisztaságát segíti elő. Hozzátette: a törvény továbbra is tartalmazza ennek nyilvánosságát, a jegyzőkönyv megismerhetőségét.

A vallási tevékenységet végző szervezeteket fontos az egyesületi világtól külön kezelni – közölte –, épp ezért létezik külön pályázati lehetőség számukra, 150 millió forintos kerettel.

Az ülésen elnöklő Latorcai János (Fidesz) az általános vitát lezárta.

A költségvetést megalapozó törvények általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.

Jobbik: aprófalvakkal miért nem foglalkozik a kormány?

Nyikos László, az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte: amit megalapoznának a javaslattal, nem jó költségvetés, semmivel sem különb, mint a korábbi. Bizottsági jegyzőkönyveket idézett, amelyek szerint szinte képviselői hozzászólások, vita nélkül tárgyalták a javaslatot. Érthetetlennek tartotta ezek után, miért kell időkeretben tárgyalni.

A helyi önkormányzatok adósságrendezéséről azt mondta: a kormány úgy gondolja, rendbe tették a 3200 település pénzügyi helyzetét, de ez nem így van. Az aprófalvak önkormányzatainak pénzügyi helyzetével miért nem foglalkoznak? – kérdezte, hozzátéve: elszegényedés, elnéptelenedés jellemzi őket. Erre 3 és fél év alatt semmilyen elképzelést nem látott. A költségvetési szervek fogalmának definiálásakor helyesnek tartotta, hogy egy fogalom alá tartoznak majd az érintettek, de az nem helyes, hogy közel 900 van belőlük, és számukat csak növeli a kabinet. A képviselő ismét átvilágításukat sürgette.

LMP: számos hátrányt és kevés előnyt hoz a csomag

Ertsey Katalin, az LMP vezérszónoka kijelentette: a csomag tízszer annyi hátrányos módosítást tartalmaz, mint pozitív változást, a közpénzek átláthatatlanabbá válnak általa. Javasolta a többi közt az ápolási díj emelését, egyúttal azt mondta: a tartósan beteg gyermekek szüleit továbbra is bajban hagyta a kormány.

Szerinte a vállalati juttatások közé újra be kellene állítani a gyermekelhelyezés támogatását. Szóvá tette, hogy 8 milliárd forintnyi, napközi létrehozására szolgáló uniós támogatás ragadt benn azért, mert a vállalatok nem tudták vállalni a pályázati feltételeket. Kifogásolta az oktatási források csökkentését, amely – mondta – leginkább a vidéki intézményeket érinti.

Hiányolta a „zöld élénkítés” programját, az ehhez kapcsolódó beruházások támogatását. Szégyennek nevezte a tanyafejlesztési program forrásainak csökkenését. Szóvá tette, hogy bár a kormány által teremtett gazdasági helyzet a napi megélhetést veszélyezteti, a dohánykereskedelmi koncesszió beszedését végző cég félmilliárd forintos támogatást kap.

Fidesz: új szakaszához ért az önkormányzatiság

Horváth Zoltán (Fidesz) szerint az önkormányzatiság komoly szakaszához ért, megtisztulhat attól a több száz milliárd forintnyi adósságától, amelyet felhalmozott az elmúlt évtizedekben.

Az önkormányzatok működési hiánya a teljes hiányuk csaknem 70 százalékát tette ki korábban, vagyis olyan feladatokat kellett ellátniuk, amelyeknek nem volt meg a forrása – mondta, hangsúlyozta: most tágabbra nyílt az uniós forrásokhoz szükséges önerő megteremtésének lehetősége, amely állami támogatás által már nem keletkeztet adósságot a településeknél.

A vidéki főiskolák ügyéről szólva azt mondta: végig kell gondolni, mire kellene őket használni, mi az a tudás, ami ott megvan, egy fővárosi egyetemen viszont nincs meg. Szerinte meg kell találni az igényt ezen intézményekre, a felsőoktatás ugyanis szerinte „nem szociális ellátórendszer”.

Kétperces vita az önkormányzatokról, a foglalkoztatásról

Hosszú kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki az önkormányzatokról, a foglalkoztatásról. Varga Zoltán (MSZP) szerint az önkormányzatok nincsenek megelégedve a költségvetéssel, a feladatfinanszírozás pedig nem oldotta meg a problémákat. Horváth Zoltán (Fidesz) elmondta, a kormánypártok arra törekednek, hogy az önkormányzatok meg legyenek elégedve a költségvetéssel, az új típusú finanszírozástól pedig azt remélik, hogy nem keletkezik olyan "adósságdömping", amely ma agyonnyomja a rendszert.

Nyikos László (Jobbik) az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése mellett azok pénzügyi ellenőrzését is szorgalmazta.

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt,hogy egyre több a munkanélküli, a válság előtti időszakhoz képest 100 ezerrel nőtt a számuk. Ékes József (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2002-ben 5,6 százalék volt a munkanélküliség, 2010-ben már 11,4 százalék. Novemberben 9,8 százalék volt ez a mutató – tette hozzá.

MSZP: a javaslat nem alapozza meg a jövő évi költségvetést

Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, a javaslat nem alapozza meg a jövő évi költségvetést semmilyen tekintetben. Kifogásolta az önkormányzati adósságrendezést, amelynek szerinte az volt az elve: ha fideszes az önkormányzat és jól viselkedett, akkor lehet többet adni. Mint mondta, ugyanez a helyzet a sportfinanszírozás területén, de a kormánynak a hulladékgazdálkodásnál jelentkező problémák kezelésére sincs javaslata. Tömegessé vált a dohánytermékek feketekereskedelme, ami hatással van a jövedéki adóból befolyó bevételekre – közölte.

Fidesz: jövőre újabb önkormányzati adósságrendezés lesz

Román István (Fidesz) beszámolt arról, hogy jövőre valamennyi önkormányzat teljes adósságát átvállalja a kormányzat, tekintet nélkül arra, milyen vezetése van a településnek. Ez további 420 milliárd forintot jelent – jegyezte meg.

Fidesz: alaposak, áttekinthetőek a jövő évi költségvetéssel összefüggő törvények

Babák Mihály (Fidesz) szerint a jövő évi költségvetés, az adótörvények és a megalapozó törvények alaposak, áttekinthetőek, stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítanak az ország közpénzei vonatkozásában. Kijelentette, az ország pénzügyi helyzete stabil, átláthatóak a folyamatok, rendszerszemléletű átalakítás történt többek között az oktatásban, az egészségügyben, a kultúrában.

Az önkormányzati adósságátvállalással összefüggésben azt mondta, nem kell tartani attól, hogy csökken az önkormányzatok önállósága és gyámkodni fog az állam felettük.

Megkezdte a 2014-es költségvetést megalapozó törvények általános vitáját az Országgyűlés. A kormány jelezte, a javaslat a jövő évi büdzsé végrehajtását szolgálja, az ellenzéki MSZP szerint az előterjesztés „fércmunka”.

A napirend előtti felszólalások után Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő az ülésteremben, öt másik, a pártjában, a DK-ban politizáló társa pedig az egyik üléstermi páholyban az egyik szemük környékén monoklihoz hasonló lila szemfestéssel jelent meg tiltakozásul az ellen, hogy az élettársának megveréséről beismerő vallomást tett Balogh József képviselő lehet.

Kiszélesítették az árfolyamgátat, meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot

Az árfolyamgát kiszélesítéséről és a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról döntöttek a Fidesz javaslatára. A parlament nagy többséggel, kivételes sürgős eljárásban fogadta el a devizahitelesek segítésére hétfőn beterjesztett indítványt, így a kilakoltatási moratórium április 30-áig meghosszabbodik.

Bajai videó – Szabadságvesztés jár a hamis, becsületsértő felvételek készítőinek

A parlament döntése alapján egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki mások becsületének csorbítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang-, illetve képfelvételt készít. Aki elérhetővé teszi, két évig, aki pedig nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követi el a bűncselekményt, három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.

Kormány: 30 törvényt érint a javaslat

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában ismertette: harminc törvényt érint a jövő évi központi költségvetést megalapozó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek tartalma összhangban áll a 2014-es büdzsé keretszámaival és előirányzataival. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat a 2014. évi központi költségvetési törvénnyel szoros egységet alkot, annak végrehajtását szolgálja.

Változik többek között a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról, a gazdasági stabilitásról, az államháztartásról, a szociális igazgatásról, a családok támogatásáról, a gyermekek védelméről, az egyes közszolgáltatások ellátásáról, a sportról, a gyógyszerekről, az egészségügyről, a köznevelésről, a felsőoktatásról és a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező törvény.

Fidesz: ezekkel a módosításokkal lesz teljes a 2014-es költségvetés

Ékes József, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában hangsúlyozta: a törvényjavaslat célja, hogy az önkormányzatok pénzügyi stabilitása „rendben legyen”. Ehhez pedig módosítják a reorganizációs hitel fogalmát, így a jövőben az önkormányzat és a hitelezői között, az adósságrendezési eljárás vagyonfelosztási szakaszában is születhet megállapodás, ellentétben az eddigi szabályozással, ami ezt nem tette lehetővé.

Kiemelte a sportról szóló törvény módosítását, amellyel a tervek szerint sokkal rendezettebben és sokkal kisebb korrupció mellett juthatnak hozzá a klubok és szövetségek állami támogatásukhoz, így javulhat a források felhasználása is. Ismertette: a köznevelési törvény módosítására az uniós direktívák miatt van szükség. Külön kihangsúlyozta a koncessziós szerződések díjhátraléka, késedelmi pótlék, kártérítés és kötbér felhasználásának szigorítását, amellyel tovább csökkenthetők a visszaélések.

Ezekkel a törvénymódosításokkal lesz teljes a 2014-es költségvetés kiadási és bevételi oldala, illetve az önkormányzati szektor, az egészségügy és a pedagógusok finanszírozása – mondta.

MSZP: ez egy „fércmunka”

Józsa István, a szocialisták egyik vezérszónoka bírálta a kormányt, amiért csak a költségvetés általános vitája után került az Országgyűlés elé az egyébként a büdzsét megalapozni hivatott törvényjavaslat. Szintén negatívumként említette, hogy a kormány nem készít hatástanulmányokat, így szerinte nincs tisztában egy-egy intézkedésének valós pénzügyi következményeivel. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy évente többször is módosítani kell a költségvetés előirányzatait – mondta. Úgy vélte: a javaslat csak „egy 29 oldalas fércmunka”, amely nem alapozza meg a jövő évi költségvetést.

Veres János, az MSZP másik vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormánynak bár lett volna rá ideje, de mégsem fontolta meg a költségvetés tárgyalásakor a Költségvetési Tanács részéről megfogalmazott kritikákat és nem ennek tükrében nyújtotta be a megalapozó törvényeket. Szerinte ez egy elrontott, hiányos javaslat, amely nem alapozza meg a jövő évi költségvetést és ezért nem támogatható.

KDNP: a jogszabályi kereteket pontosítja a javaslat

Seszták Oszkár, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint a javaslat megalapozza azt a költségvetési politikát, ami a jövő évi gazdasági mozgásteret meghatározza, az önkormányzatok működését lehetővé teszi. Az Országgyűlésben régóta bevett műfaj a most alkalmazott módosítás – reagált az ellenzéki felvetésekre.

Kiemelte a szociális szabályozást érintő csomagot, és közül kitért az ápolási díjat érintő változásokra. Hangsúlyozta: új kategória jelenik meg, a kiemelt ápolási díj, ami a legsúlyosabb egészségi állapotban lévő hozzátartozókat gondozóknál állapítható meg.

Hozzátette: az önkormányzatokat érintő változások könnyebbé teszik a működést, adminisztratív, bürokratikus terheket vesznek le vállukról. A forrásmegosztás alapja világossá válik, ezt kizárólag a helyi adó képezi majd – jelezte. A vis major támogatást nem csak az adott tárgyi évben, hanem a következő esztendőben is elszámolhatják az önkormányzatok. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak külön szabályokat állapít meg az előterjesztés – jelezte. Szólt arról is, hogy az indítvány a személyes adatokkal összefüggésben speciális garanciális előírásokat tartalmaz.

Az Egyesült Államok titkos adatgyűjtéséről, az oktatás társadalmi különbségeket tompító hatásáról, illetve átalakításának részleteiről, valamint a devizahitelesek problémáiról és a keleti nyitás stratégiáról hangzottak el napirend előtt felszólalások az Országgyűlés ülésén.

Jobbik: tisztázni kell az adatgyűjtési ügy magyar vonatkozását!

Németh Zsolt (Jobbik) szerint tisztázni kell, miként hallgattak le magyar vezetőket az egyesült államokbeli NSA titkos adatgyűjtése során. Azt mondta, számos európai ország emelte fel a szavát az eljárás ellen, Magyarországon azonban nem történt semmi. A képviselő az Egyesült Államok illetékesének meghallgatását kezdeményezte a külügyi bizottságban azzal kapcsolatban, hogy az NSA lehallgató-átjátszó központot tartott fenn Budapesten.

Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkár a fő kérdésnek azt nevezte, hogy mekkora kár, bizalomvesztés keletkezett a transzatlanti viszonyban az eset kapcsán.

Az Egyesült Államok elnöke elrendelte a titkosszolgálati eljárások teljes felülvizsgálatát, amelyet az év végéig bevejeznek - közölte. A felülvizsgálatba bevonják a szövetséges államok megfelelő szerveit, vagyis akár a magyar titkosszolgálatokat - fűzte hozzá. Közölte: Magyarország választ kíván kapni arra, hazánkban mely személyeket és intézményeket figyelték meg, és milyen módon.

Hozzátette: Magyarország támogatja azt a német-francia kezdeményezést, amely kétoldalú párbeszédet kezdene az Egyesült Államokkal. Szerinte ez olyan eredményeket érhet el, amelyekhez később más országok is csatlakozhatnak.

AZ MSZP az oktatást bírálta

Tóbiás József (MSZP) szerint az oktatás is okolható azért, hogy az elmúlt három év visszaesést hozott a társadalmi mobilitás tekintetében. „Tanulatlan közmunkások tanulatlan gyermekei tapsolhatnak a gigastadionok árnyékában a békemenetnek” – szemléltette véleményét az oktatás átalakításának következményeiről.

Szerinte függőségi viszonyrendszer kialakítása zajlik, és olyan diákokat nevelnek, akik nem képesek önálló döntésekre. „Rázárták a jövőre az ajtót a gyerekek orra előtt” – mondta.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában az egykulcsos adót nevezte ösztönző erőnek a társadalmi mobilitás tekintetében. Szerinte ez növeli a keresletet a magasabb képzettség iránt. A duális szakképzésről szólva közölte: egyes nagyvállalatoknál korszerű műhelyekben tanulhatnak a diákok.

Hozzátette: az elmúlt évtized adósságból finanszírozott jólétről szól, azonban végre megérkeztek azok a fiatal, tehetséges vállalkozók, akik nem a privatizáción nyerve léptek előre. 

Az LMP igazságtalannak nevezte az oktatást

Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője igazságtalannak nevezte az oktatási rendszert, az szerinte az otthonról hozott különbségeket nemhogy tompítaná, inkább felerősíti.

Az iskolarendszer központosítása nem orvosolta a problémát – fűzte hozzá. Kérte, segítsék az innovatív vagy alternatív programok megvalósítását vagy bővítsék a szakemberek számát azokban az intézményekben, ahová hátrányos helyzetűek járnak. Sorolta a központosításból adódó problémákat, a többi közt azt, hogy ünnepnapok környékén igen későn jutnak fizetésükhöz a pedagógusok.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár úgy felelt: a béreket a törvényeknek megfelelően fizetik ki. Az átalakítás előnyei között említette, hogy míg a korábbi években augusztusig tolódott a beiratkozás, újabban április végére lezárul, mint mondta, ezt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ oldotta meg.

Tudjuk, hogy a magyar oktatás óriási különbségeket mutat, a szociális eltéréseket, amelyeket a megelőző ciklusok eredményeztek, az iskola nem tudta korrigálni – fogalmazott. Hangsúlyozta: ennek megoldására szolgál a központosítás, amely szerinte biztosítja, hogy minden gyermek ugyanazt a műveltséget szerezze meg.

A KDNP a devizahitel-szerződésekről

Aradszki András (KDNP) szerint a magyar bankoknak és a szerződéseiket vizsgáló bíróságoknak egyaránt figyelembe kellene venni azt az uniós irányelvet, amely a tisztességtelen szerződések kritériumait határozza meg. Emlékeztetett: az Európai Bíróság álláspontja szerint a szerződések egészét kell vizsgálni a bíróságoknak. Szerinte, bár az irányelv átültetése magyarra nem harmonikus, a bíróságok sem alkalmazzák maradéktalanul.

Kijelentette: Magyarországon olyan szerződési elemeket alkalmaznak a bankok, amelyeket Nyugat-Európában nem tesznek. Sorolta azokat a banki költségeket, amelyek hátrányosak a magyar ügyfelek számára.

Cséfalvay Zoltán államtitkár alapvető jelentőségűnek nevezte: vizsgálható-e az a szerződési feltétel, amely biztosítja, hogy eltérő árfolyamon számolják a törlesztést, mint a hitel folyósítását, valamint azt, hogy a szerződés vizsgálható-e azon az alapon, hogy az nem érthető az ügyfél számára. Közölte: az Európai Unió bírósága várhatóan jövő tavasszal hoz döntést ezzel kapcsolatban, amely alapvető iránymutatással szolgálhat. 

A Fidesz a keleti nyitásról szólt

Szijjártó Péter (Fidesz) a keleti nyitás stratégia újabb eredményeit ismertette. Beszámolt a kínai-magyar kapcsolatokban elért eredményekről, a többi közt arról hogy a Huawei európai exportját elosztó központját Magyarországon hozza létre, a ZTE mobiltelefoncég az európai javító központját helyezi hazánkba, és a Lenovo is bővíti kapacitását.

A kulturális kapcsolatok fejlesztéséről szólva azt mondta: jövő héten harmadik uniós országként nyitjuk meg kulturális központunkat Pekingben. Jövő héten Hongkongban főkonzulátus nyílik – tette hozzá. A miniszterelnök indiai látogatásáról szólva közölte: duplájára emelkedik a kutatás-fejlesztés támogatására szolgáló közös alap és légi kapcsolat jön létre a két ország között.