A Taláros Testület elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy szakmai fórumokon is „megjelenik a hivatásos siratóasszonyok kórusa”, amely előre elsiratja azt a jogintézményt, amely most még „embrionális állapotban van”. Legfrissebb döntések. A március 6-i ülés napirendje. Tájékoztató a 2011. december 31-én folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyek sorsáról. A Pedagógusok Szakszervezete megsemmisíttetné a szakképzési törvényt.
Továbbra is bírája, nem pedig tanácsadója lesz az Alkotmánybíróság a hatalomnak - jelentette ki az Alkotmánybíróság elnöke "az alkotmányjogi panasz" című konferencián. Paczolay Péter szerint nem szűnt meg az utólagos normakontroll a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével, ugyanis jogszabály elleni indítványozásra és bírói döntés elleni vizsgálatra is lesz lehetőség a továbbiakban. Az Alkotmánybíróság elnöke rámutatott: az alkotmányjogi panasz intézményének jelenlegi hármas rendszerében létezik a „régi alkotmányjogi panasz”, a valódi alkotmányjogi panasz, továbbá alkalmazható a „kivételes alkotmányjogi panasz” is, melynek során bírói döntés nélkül is kifogásolni lehet egy jogszabály alkotmányosságát. Közölte: az új szabályozás visszaszorította a jogi érdekeltséghez nem kötődő absztrakt normakontrollt, tehát „már nem indíthat bárki eljárást az Ab előtt, ha joghézagot fedez fel, de bárki az Ab döntését kérheti, aki egyéb jogorvoslat hiányában sérelmet szenved.” Az elvont normakontroll tehát megmarad, melynek fő csatornája az ombudsman lesz. A civil jogvédő szervezeteknek továbbra is lesz lehetőségük indítványokat beadni az Ab-hez, mivel „minden jogsérelem esetén van legalább egy sértett, s ez megteremti az alkalmat arra, hogy a sérelem alkotmányos kontrollt nyerjen.”
A Taláros Testület elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy szakmai fórumokon is „megjelenik a hivatásos siratóasszonyok kórusa”, amely előre elsiratja azt a jogintézményt, amely most még „embrionális állapotban van”. „Ezekből az intézményekből én a jót szeretném kihozni, és úgy gondolom, megvan a lehetőség erre”, fogalmazott. Kifejtette: a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a Kúria és az Ab viszonyának új szakasza kezdődik. Meggyőződése szerint „az a minden országban konfliktusos viszony, amely a rendes bírói gyakorlat és az Ab között fennáll, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével nem szükségszerűen válik konfliktusosabbá, hanem megteremtheti annak lehetőségét, hogy kétféle jogértelmezés helyett egy egységes, objektív, alkotmányos értelmezés hassa át a jogalkalmazás egészét.” Emlékeztetett arra, hogy 1989-től a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése többször napirenden volt. Rámutatott: Magyarországon korábban az absztrakt utólagos normakontrollnak „olyan erőteljes jogköre jelent meg, amelyhez hasonlót máshol nem tapasztalhatunk”, s amivel parttalanná tette a jogalkotó az indítványozók körét. Hangsúlyozta: sok fontos indítvány született ennek keretében, azonban sokszor „értelmetlen, a testületet lealacsonyító szándékú indítványok özönlötték el az Ab-t. Előfordult, hogy egy indítványozó egy éjszaka 40-50 indítványt faxolt el éjszaka „közpénzen, állami intézményből.” Megemlítette: neves alkotmányjogászok sora érvelt amellett éveken keresztül, hogy be kell vezetni a valódi alkotmányjogi panaszt, mert szerintük „ez volna alkalmas a bírói joggyakorlat intenzívebb befolyásolására, az Ab depolitizálására és az alapjogi védelem rendes bírósági eljárásokban való érvényesítésére.” Szólt arról is, hogy 2010 szeptemberében az Ab úgy foglalt állást, hogy a testület működjön önálló szervezeti keretek között, hatásköre terjedjen ki valamennyi jogszabály felülvizsgálatára, megsemmisíthesse az alkotmányos minősített törvényeket és jogszabályokat, illetve az alkotmányosság tárgyában hozott döntés mindenkire nézve kötelező legyen. Véleménye szerint a valódi alkotmányjogi panasznak nem lesz olyan hatása, hogy depolitizálja az Ab eljárásait, de a testület „továbbra sem lesz tanácsadója a hatalomnak.”
+
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ellentétes az alaptörvénnyel a szakképzési törvény, ezért az egész jogszabály visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezte. Az érdekvédelmi szervezet az Alkotmánybíróság elnökének címzett levelében állítja: a szakképzésről szóló törvény a köznevelési törvényhez kapcsolódva átalakítja a szakképzésben résztvevő iskolák, a szakközépiskola és a szakiskola felépítését. Az erről szóló passzusok 2012. szeptember 1-jén lépnek hatályba, sértik az alaptörvénynek a jogállamiságra vonatkozó előírásait, mert nem biztosítanak kellő időt ahhoz, hogy a fenntartó és az intézmények az átalakításhoz szükséges intézkedéseket megtegyék. Bizonytalan az államosítás menete, az önkormányzati szerepvállalás lehetősége, félő, hogy az átalakítás nagyfokú intézményátszervezéssel, bezárással, elbocsátásokkal valósul meg.
A Pedagógusok Szakszervezete sorolva a kifogásait úgy véli: a szakképzés átalakítása és új rendszere erősen korlátozza a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez, valamint a tájékozódáshoz és konzultációhoz való jogot. Problémásnak tartja a tanulószerződésekre vonatkozó passzust is, hangsúlyozván: az állami intézményfenntartás rendszerében az érdekegyeztetés rendszere nem szabályozott, a szakszervezeti működés feltételei bizonytalanná válnak, a szakszervezeti tagság vállalásának kockázata megnő. Szerintük a szakképzésről szóló törvény országgyűlési eljárása során a képviselők nem kapták meg a szükséges információkat arról, hogy a szakképzés rendszerének átalakítása milyen gazdasági, társadalmi következményekkel jár, ezzel sérült a Házszabály is.
Legfrissebb döntések
VI/972/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (OVB 176/2011. X. 12.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Támogatja-e Ön, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy megtiltásra kerüljön a közterületen történő életvitelszerű lakhatás?” Az Alkotmánybíróság megállapította: az OVB határozat meghozatala és a kifogás benyújtása után az Országgyűlés 2011. december 23-án elfogadta az új szabálysértési törvényt, amelynek 186. §-a szankcionálja a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegését. A népi kezdeményezés egy olyan kérdés országgyűlési napirendre tűzését kívánja elérni, amelynek parlamenti vitája megtörtént, s a szóban forgó kérdésben az Országgyűlés törvényt alkotott. Az időközben megváltozott, 2012. április 15-én hatályba lépő jogi szabályozásra tekintettel a kérdés elvesztette időszerűségét.
+
VI/1589/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (OVB 169/2011. IX. 26.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon.”
+
XVIII/2304/2012. AB határozat az Alkotmánybíróság döntéseinek megjelöléséről és közzétételéről szóló szabályzat tárgyában.
Az Alkotmánybíróság Hivatala az Alkotmánybíróság honlapján is megfelelő tájékoztatást nyújt a folyamatban lévő ügyekről. A tájékoztatás kiterjed az indítvány lényegének hozzáférhetővé tételére, valamint arra, ha az ügy testületi ülés napirendjére kerül. A folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatás során biztosítja a szövegben történő keresés lehetőségét a vizsgált jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, illetve jogegységi határozat, az ügyben érintett alaptörvényi rendelkezés vagy nemzetközi szerződés rendelkezése, a vizsgált bírói döntés, az előadó alkotmánybíró neve, valamint azoknak az indítványozóknak a neve alapján, akiknek személyes adatai közérdekből vagy hozzájárulásuk alapján nyilvánosak. Az Alkotmánybíróság Határozatainak egyes számai az Alkotmánybíróság honlapján bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek.
Az Alkotmánybíróság 2012. március 6-i ülésének napirendje
Az Országos Választási Bizottság 440/2009. (XI.20.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 109/2011. (VII.12.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
Az Országos Választási Bizottság 75/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 78/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 76/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 380/2010. (V.19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 175/2011. (X.12.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Hatásköri összeütközés megszüntetésére és az eljáró szerv kijelöléséről készült végzéstervezet.
Tájékoztató a 2011. december 31-én folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyek sorsáról 2012. január 1-jét követően
A 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) lényeges változásokat tartalmaz a Taláros Testület hatásköreire vonatkozóan, jelentősen átalakította az eljárási szabályokat. A módosítások érintik az indítványozási jogosultságokat is. Több rendelkezést tartalmaznak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény alapján előterjesztett indítványok nyomán indult, az Alkotmánybíróság előtt jelenleg is folyamatban lévő ügyek további sorsáról, illetve az ilyen ügyek esetében követendő eljárásokról.
|
Megszűnő ügyek Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára és alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló ügyek. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján 2012. január 1-ét követően a jogszabályok utólagos normakontrollját csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Megszűnt tehát annak a lehetősége, hogy az ilyen ügyben bárki indítványt nyújthasson be. Az új Abtv. 71. § (1)-(2) bekezdése alapján megszűnt minden olyan folyamatban lévő utólagos normakontrollra, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás, melyet nem a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az országgyűlési biztos (ombudsman) kezdeményezett (actio popularis). Ugyanakkor a 71. § (3) bekezdése alapján a megszűnt eljárás indítványozója az el nem bírált indítványban meghatározott jogszabállyal összefüggő, és az abban felvetett tartalomnak megfelelő alkotmányossági aggályt tartalmazó indítványát az új Abtv. 26. §-a szerinti alkotmányjogi panaszként 2012. március 31-ig az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha az abban megjelölt alkotmányos jogsérelem Alaptörvény-ellenességet valósít meg. A határidő elmulasztása esetén lehetőség van kimentésre, azonban 2012. június 30-át követően ilyen indítvány benyújtására nincs lehetőség. A megújított indítványnak meg kell felelnie az új Abtv. 26. §-ában az alkotmányjogi panaszra vonatkozó követelményeknek. Az új Abtv. 51. § (2) bekezdése továbbá kötelező jogi képviseletet ír elő, amelyet a megújított indítvány benyújtásakor igazolni kell. Az Alkotmánybíróság 2012 januárjában valamennyi, utólagos normakontrollra és mulasztás megállapítására irányuló, folyamatban lévő ügy indítványozóját végzésben tájékoztatja, hogy indítványát milyen feltételekkel (tartalmi feltételek, határidő) terjesztheti alkotmányjogi panaszként az Alkotmánybíróság elé. Aki január végéig nem kapta meg a végzést, az iroda [kukac] mkab.hu (iroda[at]mkab[dot]hu) e-mail címen vagy telefonon érdeklődhet az ügyében. Ennek során az alkotmánybírósági ügyszámra kell hivatkozni. Önkormányzati rendelet felülvizsgálata a kormányhivatal kezdeményezésére. Az új Abtv. 71. §-a és a 72. § (2) bekezdése értelmében azok a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által kezdeményezett ügyek, amelyekben az indítvány kizárólag önkormányzati rendelet alkotmányellenességét állítja, és a rendelet más jogszabályba ütközésére egyidejűleg nem hivatkozik, megszűnnek. Ezekben az esetekben az Alkotmánybíróság ugyancsak végzésben állapítja az ügy megszűnését, és erről értesíti az indítványt benyújtó kormányhivatalt. Az önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés megállapítása. Az új Abtv. 36. §-ára tekintettel hatáskör hiányában megszűnnek az önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés feloldására irányuló indítványok alapján indult ügyek is. A megszűnést az Alkotmánybíróság végzésben állapítja meg, és arról tájékoztatja az indítványozót. Kúriához kerülő ügyek Önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló eljárások a kormányhivatal kezdeményezésére. Az új Abtv. 72. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság a Kúriához teszi át azokat az önkormányzati rendelet utólagos vizsgálatára irányuló ügyeket, amelyek a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje indítványa alapján indultak, és az indítványozó szerv az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését kifogásolta. Ugyanígy jár el az Alkotmánybíróság azokban az ügyekben is, amelyekben a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje az indítványában az önkormányzati rendelet alkotmányellenességére és jogszabályba ütközésére egyaránt hivatkozott. Az áttételről az Alkotmánybíróság tájékoztatja az indítványozó szerveket. Konkrét normakontroll eljárás önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén. Az új Abtv. 73. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak szintén a Kúriához kell áttennie azokat az ügyeket, amelyek a perben eljáró bírók indítványai alapján indultak, és amelyekben a bíró – a per felfüggesztése mellett – az alkalmazandó önkormányzati rendelet alkotmányellenességét azon az alapon állította, hogy az más jogszabályba ütközik. Az áttételről az Alkotmánybíróság szintén tájékoztatja az indítványozó bíróságot. Folyamatban maradó ügyek Az új Abtv. 73. §-a alapján 2012. január 1-ét követően folyamatban maradnak az Alkotmánybíróságon mindazok az ügyek, amelyek nem szűnnek meg vagy amelyeket nem kell áttenni a Kúriára. Ilyenek jellemzően az alkotmányjogi panasz ügyek, a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes alkotmányossági vizsgálat, az országgyűlési biztosok indítványai alapján folyó, utólagos normakontrollra irányuló eljárások, valamint azok, amelyek a perben eljáró bírók indítványai alapján indultak, és amelyekben a bíró – a per felfüggesztése mellett – az alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességét észlelte. Ez alól kivételt képeznek a 2.2. pont alatt említett ügyek. 2012. január 1-vel valamennyi folyamatban maradó ügy új ügyszámot kap, és erről az Alkotmánybíróság végzésben értesíti az indítványozókat. A végzésben az Alkotmánybíróság szükség esetén felhívhatja az indítványozót indítványa kiegészítésére arra vonatkozóan, hogy az indítványban támadott rendelkezés az Alaptörvény mely rendelkezéseit sérti és miért. Az új Abtv. 51. § (2)-(3) bekezdései alapján az alkotmányjogi panasz-ügyek esetében kötelezővé válik a jogi képviselet, és ez vonatkozik a folyamatban maradó ügyekre is. Ennek hiányára az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet a végzésben, megfelelő határidőt állapítva meg a pótlásra. |
