Az Európai Bíróságon lehetne hatékonyabban szűrni azokat az ügyeket, amelyekben a nemzeti bíróságok kérdéssel fordulnak a luxembourgi székhely testülethez – vélekedett Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság elnöke a luxembourgi szakmai tanácskozáson.

A szimpóziumot az Európai Bíróság szervezte az EU-tagállamok alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági elnökeinek részvételével arról, miként lehetne javítani az Európai Bíróságnál indított, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárások hatékonyságát. Paczolay Péter kifejtette: nemzeti szinten nem lehet megtiltani, hogy magyar bírák indokolatlan kérdésekkel bombázzák Luxembourgot, legfeljebb valamilyen konzultatív szakértői testületet lehetne létrehozni a Legfelsőbb Bíróság mellett. Az uniós országok bírái, ha nem tudják eldönteni, hogy valamely ügyben a nemzeti jogon túlmenően uniós jogszabályt is kell-e alkalmazniuk, illetve ha nem biztosak az uniós jogi előírás értelmezésében, akkor – az eljárást felfüggesztve – az Európai Bírósághoz fordulhatnak, előzetes döntéshozatali eljárást kérve. Ennek nyomán Luxembourg megadja az irányadó uniós jog hiteles értelmezését. Ilyen előzetes döntéshozatali eljárásból évente mintegy hatszázat folytatnak le az Európai Bíróságon, ami nem jelent ugyan drámai munkaterhet – összevetésként: az emberi jogok strasbourgi székhelyű európai bíróságán mintegy százezer ügy vár arra, hogy bíró elé kerüljön –, mégis célszerű lenne az indokolatlan, könnyen megválaszolható kérdésektől megkímélni a luxembourgi székhelyű európai bírói fórumot. A szimpóziumon számos elgondolás felmerült, így például az is, hogy az Európai Bíróság mellett működő Elsőfokú Bíróság maga is elbírálhatná a feltett kérdéseket kisebb jelentőségű ügyekben. Azt, hogy az Európai Bíróság absztrakt ügyekre vonatkozó előzetes véleményalkotó tevékenységet is folytasson, Paczolay Péter nem tartja célszerűnek, szerinte ez nem gyorsítaná, hanem inkább lassítaná a döntéshozatalt, hiszen az élet mindig több „svédcsavaros” esetet produkál, mint amire előzetesen és hipotetikusan a bírák gondolhatnak.

A Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló 1992. évi XXII. törvény 175. paragrafusának két bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat 2009. december 31-i hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Az érintett szabály alapján a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért (szemben a munkáltató objektív kárfelelősségével) csupán vétkessége esetén felel. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint – nem vitatva, hogy a foglalkoztatott létszám bizonyos szempontból mutatja a munkáltató gazdasági erejét – önmagában ennek alapján a munkáltató gazdasági helyzete, teljesítőképessége, pénzügyi helyzete nem ítélhető meg; ugyanígy nem függ a munkáltató cégformájától fizető- vagy teljesítőképessége. A határozat indokolása szerint a magánmunkáltató fogalma ("maszek") alighanem a szocialista jogból maradt fenn, ahol a magánmunkáltató alkalmazotti létszáma korlátozva volt. A bírók szerint nincs ésszerű alkotmányos indoka a munkáltatók közötti különbségtételnek. A testület határozata szerint a megsemmisítés év végi időpontja megfelelő időt biztosít a munkáltatók számára a megváltozott jogi helyzethez való alkalmazkodásra.

A Zala Megyei Bíróság két közigazgatási perben is – az objektív felelősségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányelle¬nessége megállapítása végett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte.

A bíróság perbeli tényállásokhoz kapcsolódóan három okból vélte az alkotmányba ütközőnek az objektív felelősség szabályozását:

• A bíróság álláspontja szerint az objektív felelősség rendszere valójában szabálysértést dekriminalizál, sértve ezáltal a szabálysértési eljárásra is irányadó, az Alkotmányban rögzített ártatlanság vélelmének valamint a jogállamiságnak (a tisztességes eljárásnak) alkotmányos követelményét.

• Az Alkotmányba ütközőnek vélte a bíróság, hogy a közigazgatási bírságolás mellett ugyanazon cselekményért - bizonyos büntetési korlátozásokkal - szabálysértési eljárás is lefolytatható, ugyanakkor nincs egyértelmű és világos szabályozás a párhuzamosan folyó eljárások elhatárolására. Mindez sérti a jogállamiság, a jogbiztonság alkotmányi előírását.

• Úgyszintén a jogállamiság követelményébe ütközőnek ítélte a bíróság, hogy a jogszabály szerinti bírság mértékek a cselekmények tárgyi súlyához, a jogrendszer egyéb szankcióihoz, a társadalom átlagos jövedelmi viszonyaihoz valamint a lakosság teherviselő képességéhez képest irreálisan magasak, és fix összegben való megállapításuk nem teszi lehetővé a hatósági mérlegelést. (Mindez a tisztességes eljárás alkotmányos követelményét sérti.)

Amennyiben – akár bírói, akár a korábbi, az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára irányuló más indítványok alapján – az Alkotmánybíróság az ún. objektív felelősséget szabályozó jogszabályok alkotmányellenességét megállapítja, mindez nem hat ki a korábban jogerős határozatokkal kiszabott bírságokra. Azokban a perekben viszont, melyekben a bíróság az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte az Alkotmánybíróság kizárhatja az általa alkotmányellenesnek ítélt jogszabályok alkalmazását.

A MIÉP arra kéri Sólyom László köztársasági elnököt, hogy kérjen alkotmányossági vizsgálatot a Gyurcsány Ferenc kormányfő által tervezett, saját maga elleni bizalmatlansági indítvány miatt, a párt szerint ez az eljárás alkotmányellenes. „Bajnai Gordon milliárdost, a Gyurcsány-kormány tagját egy cseles, a törvény szellemének és betűjének meg nem felelő ál-konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal akarják a miniszterelnöki székbe bejátszani" – olvasható a párt közleményben. A MIÉP szerint erről az eljárásról több hiteles, nagy tudású alkotmányjogász kimutatta, hogy alkotmányellenes.

Aránytalan válságkezelést kér a kormány a nagycsaládosoktól és százezreket küld a csőd szélére, állítják érdekvédőik, akik emiatt Alkotmánybírósághoz akarnak fordulni. A családi pótlék adóalapba vonása annyit jelent, hogy két azonos jövedelmű kereső közül az járna rosszabbul, akinek gyermeke van, és minél több gyermeke van, annál rosszabbul - mondta Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, aki szerint emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Szabó szerint a távfűtés- és gázártámogatás megszüntetése családok százezreit hozná reménytelen helyzetbe, ugrásszerűen nő majd a hátralékosok aránya, a „szocpol” eltörlése pedig a fiatal családok lakáshoz jutását akadályozza. Úgy vélik továbbá, hogy a gyed idejének megrövidítése esetén még több fiatal pár döntene a gyerekvállalás elhalasztása mellett. Szabó Endre elismeri, hogy a családtámogatási és szociális rendszert át kell alakítani, ám szerinte a válságkezelés nem indokolja a szakszerűtlenséget. Ráadásul – állítja – mindaz, ami történik, ellentétes a kormány gyermekszegénység elleni programjával.

Az Alkotmánybíróság hétfőn foglalkozik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/A. § (7)-(9) bekezdésének, illetve a pénzbeli juttatások és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2007. január 1. és december 31. napja között hatályos 12. sz. mellékletének alkotmányosságával.

Megtámadták a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 19. § (11) és (12) bekezdéseinek, valamint a Nemzeti Akkreditáló Terület eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Szó lesz a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltség szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 109. § (1) – (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetről.

Napirendre kerül a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (II. 26.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 59/2007. (12. 15.) önkormányzati rendelet alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet az Alkotmánybíróság elnökének döntése alapján tárgyalja a teljes ülés.

Megvitatják a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Folytatják a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a médiakuratóriumi elnökségek tagjainak választására vonatkozó szabályainak alkotmányossági vizsgálatát.

Kifogás érkezett az országos népszavazás elrendeléséről szóló 118/2008. (XI. 19.) OGY határozat ellen, amelyben az Országgyűlés nem rendelte el az üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítással kapcsolatos kérdésben az országos népszavazást.

Határozattervezet készült az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 23. § (1) és (2) bekezdéseinek alkotmányosságával összefüggésben.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt veszi górcső alá, hogy az Országgyűlés a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó személyek katonai vétségét elbíráló fegyelmi eljárásban nem teremtett lehetőséget a tanú személyi adatainak zártan kezelésére.

Megtárgyalják a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 111. § egészének, továbbá a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

A hétfői teljes ülés végén négy végzéstervezetről is tárgyalnak.

Az Alkotmánybíróság szerdán folytatja teljes ülését. Első napirendi pontként az alkotmányjogi panasszal összefüggő gyakorlati kérdésekről tárgyalnak.

Megkérd jelezték a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 74. § (3) bekezdésének „az iratot nem vette át” szövegrésze alkotmányosságát.

Tanácskoznak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságáról is.