A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy annak ellenére, hogy a bankok állítólag szeptemberig nem fognak drasztikus intézkedéseket hozni szakértői jelentések egyértelműsítik, hogy július végétől egyre több deviza-alapú lakáshitel bedőlésével kell számolni. Elmondta: a lakosság lakás-, autó- és áruvásárlási hitelei együttesen mintegy 8000 milliárd forintot tesznek ki, a szakértők e hitelek 10-11 százalékát tartják „problémásnak, s vérmérséklettől függően hat-hétszázezerre teszik a hitelbedőlések lehetséges áldozatainak számát.

Latorcai János hangsúlyozta: ebben a helyzetben egy szociális érzékenységet valló kereszténydemokrata pártnak fel kell emelnie szavát a veszélybe került emberek érdekében. A Kereszténydemokrata Néppárt ismételten parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a banki hitelezési gyakorlat felülvizsgálatára – jelentette be. Hozzáfűzte: a KDNP 2009.május 5-én javasolta először az árfolyamváltozások a hitelszerződések és a törlesztő részletek összefüggéseinek parlamenti vizsgálatát. Bár az alkotmányügyi bizottság tárgysorozatba vette az indítványt, általános vitára bocsátásról azonban sajnos nem döntött, így a vizsgálóbizottság nem jöhetett létre – jegyezte meg.

A politikus kijelentette: a bankok vezetői és a miniszterelnök közötti találkozók láthatóan nem hoznak érdemi eredményt. Mint mondta, e tárgyalásokat nem csupán az ellenzéki pártok tartják sikertelennek, emlékeztetett rá, hogy még az egyik kormányközeli napilap szerkesztője is győztek a bankok címmel számolt be a legutóbbi egyeztetésről.

A képviselő szerint a kormány kihátrált saját jogszabályai mögül és a hitelezők lelkiismeretére bízta a károsultak sorsát. A bankok egyoldalú szerződésmódosítását másfél hónapra felfüggesztő moratórium is azt bizonyítja, hogy a kormánypárti többség által közelmúltban elfogadott törvénymódosítás nem csökkentette, hanem növelte az adósok kiszolgáltatottságát.

A KDNP 12 pontban összefoglalt javaslatát ismertetve Latorcai János elmondta: a párt kíváncsi arra, hogy a devizahitelek törlesztő részleteinek gyors növekedése és az árfolyamváltozás mögött milyen összefüggés van, a törlesztő részletek változása milyen arányban van az árfolyam-és a kamatváltozásokkal, a bankok értesítőinek összeállításának milyen feltételei vannak. Mint mondta: választ kell kapnunk arra is, hogy előfordulhat-e, hogy az adósok részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának kamatnövekedési mértékét meghaladják valamint, hogy ez egy banki magatartásformát tükröz-e. A bizottságnak azt is meg kell tudnia, hogy mivel magyarázható, hogy a forint azonos mértékű erősödésének és gyengülésének következményei messze nem azonosak, valamint a kezelési költségek változásait mi indokolja – mondta a képviselő.

A KDNP azt is szeretné megtudni, hogy a bankok kockázatvállalása és a hitelnyújtás profitja arányban áll-e egymással. A politikus szerint a megválaszolandó kérdések sorába tartozik, hogy mekkora a bankok felelőssége a bedőlt lakáshitelek esetén, az ún. önszabályozó magatartáskódex mennyire alkalmas a bankok hitelezési gyakorlatának átlátására, s hogy ez a kódex alkalmas-e a kockázatkezelési hiányosságok káros következményeinek a lakosság és gazdaság vállára történő áthelyezésének megakadályozására.

Tisztázni kell, hogy a hazai bankrendszer mennyiben szolgálja a lakosság, és a hazai gazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások érdekeit. Végül a vizsgálóbizottságnak választ kell adni arra is, hogy megállapítható-e a kormány felelőssége abban, hogy idáig jutottunk, a kabinet megtette-e a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a bankrendszer – más országokhoz hasonlóan – a piacgazdasági feltételeknek megfelelő korlátozás alá kerüljön – jelentette ki a képviselő.

A szakpolitikus elképesztőnek nevezte, hogy amikor országgyűlési képviselőként, az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnökeként – a bankokkal szembeni panaszokkal kapcsolatban –hivatalból eljárást kezdeményezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), hiába kért részletes tájékoztatást a vizsgálat eredményéről, banktitokra való hivatkozással csak általános magyarázatokat kapott.

Kitért arra is, hogy ma úgy születnek kormányzati intézkedések, hogy senki nem tudja megmondani, hány lakáshitel dőlt be eddig, hány lakást árvereztek el. A politikus kormányzati intézkedést sürgetett azokkal a cégekkel szemben, amelyek egyértelműen arra szakosodtak, hogy a bajbajutott emberek otthonait felvásárolják, majd jelentős haszonnal továbbadják.

A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint nagyon szigorú, a bankok és pénzügyi szolgáltatók tevékenységének átfogó, a magyar gazdaság és a lakosság érdekeit szolgáló, a hitelt felvevők védelmét garantáló törvényi szabályozásra van szükség. Sem kormányrendeletekkel, sem önszabályozó magatartáskódexekkel nem lehet a napjainkban tapasztalt folyamatokat megállítani – mondta végezetül Latorcai János. Hozzátette: a kormány gyengesége, hogy eddig érdemi áttörés nem történt. Reményét fejezte ki, hogy a valódi megoldás érdekében ezúttal a parlamenti többség támogatni fogja a a KDNP által kezdeményezett vizsgálóbizottság létrehozását.