Mint mondta, az oktatásban minden intézkedés eredményességét csak évtizedes távlatokban lehet mérni, ki kell várni, végig kell dolgozni még legalább öt évet, hogy a javulás ténylegesen mérhető legyen. Egyébként a nemzetközi versenyeken a magyar diákok nagyon jól szerepelnek, ez is azt mutatja, hogy iskolarendszerünk képes a legjobb eredményeket kihozni a gyerekekből.

A legnagyobb eredmény Hoffmann Rózsa szerint a nevelés középpontba helyezése, nem véletlenül beszélünk 2011 óta köznevelési rendszerről és nem közoktatásról. A cél az, hogy ne csak a gyermek tudását fejlesszük, hanem egész személyiségét, emberségét, helytállását, erkölcsiségét – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: az iskolai agresszió tekintetében nem romlott a helyzet, súlyos cselekmények pedig gyakorlatilag nem voltak, míg 2010 előtt szinte havonta hallhattunk ilyesmiről. Tehát most a szülők biztonságban tudhatják gyermeküket az iskolában, ami nagy dolog, igaz a tanulmányi eredményeket tekintve még nem ilyen pozitív a kép.

A bírálatokra reagálva, miszerint a tanulók a Nemzeti alaptanterv, a pedagógusok az új előmeneteli rendszer elvárásai miatt túlterheltek, Hoffmann Rózsa elmondta: a tiltakozást mindig ugyanazok a körök gerjesztik, a szakszervezetek, illetve a korábbi oktatáspolitika elkötelezettjei. Kevesen vannak, de igen nagy a hangjuk, a többség viszont támogatja az új oktatáspolitikát. Kifejtette: igényesebb munkát várunk a tanítóktól, de a bérüket is jelentősen megemeltük és emeljük, akár hetven-, százezer forinttal keresnek most többet, és a béremelés folytatódik.

– A Nemzeti alaptanterv megvalósítható követelményeket támaszt az egységes nemzeti műveltség megszerzésének érdekében, miközben az iskoláknak, a tanároknak elég nagy szabadságuk van az értelmezésben. Ahol túl sok a tananyag, ott az iskola helyi tantervét vagy a pedagógus gyakorlatát kellene megvizsgálni, hiszen ezen a szinten dől el, milyen mélységben foglalkoznak a témákkal. Ezért is van szükség a pedagógus-továbbképzésekre és a tanfelügyeletre. A tantervből nem következik túlterhelés – közölte a volt köznevelési államtitkár. Nem zárja ki, hogy nem csökkenthető a tananyag, de azt is biztosnak tartja, hogy olyan tanterv sosem lesz, amellyel mindenki elégedett.

A Klikről elmondta: nagy létszámú, az egész országot lefedő intézmény, amelynek a létrehozása elfogadható színvonalon sikerült, a hiba az volt, hogy a költségvetés nem biztosított elég pénzt a Klik számára. Az alapbérek kifizetése viszont mindenütt és mindenkor megtörtént. Emellett szerinte nagyobb gondot kellene fordítani a személyi állomány állandó fejlesztésére, például azért, hogy ne uralkodjék el a túlzott bürokrácia, ne alakuljanak át „helyi kiskirályságokká”.