A magukat a magyar nemzet Anonymous csoport tagjainak nevező hackerek több ponton is átírták, kiegészítették a Taláros Testület honlapján az alaptörvény Nemzeti hitvallását és az utána következő fejezeteket. Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP, öt rendvédelmi szakszervezet, sérelmezve a rájuk vonatkozó, januárban életbe léptetett jogszabály-módosításokat, továbbá a Társaság a Szabadságjogokért jogvédők is. Legfrissebb döntések.
Az Alkotmánybíróság honlapját egy hete vasárnapra virradó éjszaka feltörték. A magukat Anonymous csoporthoz tartozónak nevező hackerek több ponton is átírták, kiegészítették az alaptörvény Nemzeti hitvallását és az utána következő fejezeteket.
„MI, A MAGYAR NEMZET ANONYMOUS TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat… valljuk, hogy a zsarnok eszmék, uralkodók, diktátorok csupán a történelem rövid szakaszai, mely zsarnokságot a nép bármikor elmozdíthat, lázadhat ellene… az önszerveződő informatikai csoportok felléphetnek a zsarnokok és hazug képmutatók ellen… az Anonymous és más önszerveződő informatikai csoportok, egyének kötelezhetők arra, hogy az országot érő külső és belső fenyegetések, zsarnokok, elnyomók, hazug képmutatók ellen fellépjen az ilyen csoportok felruházhatók a fenyegetésekkel szembeni korlátlan jogkör gyakorlására… az informatikában dolgozók 32 évesen 32 évesen a fizetésük 150 százalékával nyugdíjba mehetnek, továbbá nyugellátás mellett adómentességet élvezzenek…”
Sereg András, a Taláros Testület szóvivője elmondta: jelenleg „az eredeti állapot helyreállításán dolgoznak”. Azt még nem tudni, hogy az Alkotmánybíróság honlapja mikor lesz újra elérhető, viszont hamarosan létrehoznak egy ideiglenes oldalt a www.mkab.hu címen, amelyen a legszükségesebb tartalmak, például határozatok és napirendek elérhetőek lesznek.
Szakértők szerint aligha üzleti célok vezérelték hackereket, sokkal inkább politikai okok állnak a háttérben. Erre mondják, hogy a presztízsveszteség a lehető legnagyobb veszteség. (Az Anonymous az elmúlt hónapokban számos internetes támadást hajtott végre világszerte. Az Interpolnak múlt szerdán sikerült letartóztatnia 25 tagját Európában és Dél-Amerikában.) Kőrös Zsolt, az információbiztonsággal foglalkozó Noreg Kft. ügyvezető igazgatója állítja: arról nem tud, hogy a csoport komolyabb védelemmel ellátott más magyar weboldalt is megtámadott volna. A konkrét esetről azt mondta: az Alkotmánybíróság honlapja vélhetően nem a legjobban védettek közé tartozik, mivel nincsenek rajta titkos adatok, illetve nem nyújt olyan szolgáltatást, amely költségesebb védelmet igényel, ellentétben például az adóhatóssággal vagy a bankokkal. A csoport fő célja az lehetett, hogy bekerüljenek a hírekbe.
Információbiztonsági szakértők már régóta tudják: a kormányzati és az állami weboldalak karbantartásénak elvégzésére, a szerverek rendszeres biztonsági auditjára nincs elég pénz. Azt persze aligha fogjuk megtudni, hogy mennyibe került ez az „affér”. De utólag minden támadásról kiderül, hogy ki lehetett volna védeni, és az is, hogy lényegesen olcsóbb lett volna a megelőzés, mint amit a nyomrögzítéstől az analíziskészítéseken és eseményrekonstruáláson, valamint az elkövetők keresésén át a rendszer védelmének újraépítéséig utólag ráköltenek.
A Nemzeti Nyomozóiroda bejelentette: eljárást folytatnak számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt, külföldi társszervektől is segítséget kérnek az ügy felderítése érdekében.
+
Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP. A párt szakpolitikusa Havas Szófia szerint nyilvánvaló törvénysértést követett el az Orbán-kormány, pontosabban Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, amikor minden előzetes bejelentés és magyarázat nélkül megjelentetett, majd háromnegyed órán belül hatályba is léptetett a közfinanszírozott egészségügyi intézményrendszer működését alapvetően befolyásoló három rendeletet. Mindez sérti az egészségbiztosítási törvény azon pontját, amely előírja, hogy minden, a betegellátást, a közfinanszírozott egészségügyi intézményrendszert érintő jogszabály-módosításról annak hatályba lépése előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell a jogalkalmazókat.
+
Alkotmánybírósághoz, valamint az alapvető jogok biztosához fordul öt rendvédelmi szakszervezet, sérelmezve a rájuk vonatkozó, januárban életbe léptetett jogszabály-módosításokat. A Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Fővárosi Tűzoltók Szakszervezete, valamint a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete szerint „övön aluli ütés volt az, amit a kormány elkövetett ellenük”. Állítják: a tavaly decemberben elfogadott új jogszabályok minden különösebb törvényi átmenet nélkül megvonták a rendvédelmi szakszervezetek munkaidő-kedvezményének jelentős részét, valamint azt is, hogy az adott szakszervezet gazdálkodhasson. A jövőben ugyanis a Magyar Rendvédelmi Kar, egy frissen létrejövő köztestület fog döntéseket hozni a szakszervezeti ügyekben. Így januártól egy szerv keretein belül a munkaidőnek maximum 10 százalékát lehet szakszervezeti munkára fordítaniuk a tagoknak, megszüntették független státuszukat, de még a munkaidő-kedvezmény összevonását is eltörölték, a tagdíjlevonás, valamint a munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltási lehetősége mellett.
A szervezetek szakértői azt is mérlegelik azt is, hogy a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz forduljanak.
+
Alkotmánybíróságoz fordult a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet is. Sérelmezik a Kúria azon döntését, amely jogszerűnek minősítette, hogy sem a főváros, sem a felújítást végző konzorcium nem hozza nyilvánosságra, mire költöttek a Margit híd elújításával összefüggésben „általános tételek címén” 1,2 milliárd forintot. a Társaság a Szabadságjogokért szerint Kúria, annak ellenére adott igazat a titkolódzóknak, hogy az alaptörvény leszögezi: „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával”.
Legfrissebb döntések
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát (OVB 440/2009. XI. 20.), amelyben megtagadta az országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Alkotmánybíróság naprakész nyilvántartást vezessen arról, hogy mely indítványok elbírálásának előkészítésében mely köztisztviselők, szakértők vettek részt?”
Az OVB álláspontja szerint az, hogy az Alkotmánybíróság naprakész nyilvántartást vezessen arról, mely indítványok elbírálásának előkészítésében, mely köztisztviselők, szakértők vettek részt, „egyértelműen kívül esik az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek körén”.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, (OVB 75/2011.VI.24.), amelyben megtagadta az országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Akarja-e, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya hatályban maradjon és Magyarország alaptörvénye ne lépjen hatályba?”
A határozat indokolása szerint a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének benyújtását követően, az alkotmánybírósági eljárás tartama alatt hatályon kívül helyezték az Alkotmányt. Figyelemmel arra, hogy a kérdés az Alkotmány hatályban tartására irányul, annak hatályon kívül helyezése okafogyottá tette a kérdést, ezáltal az nem felel meg az egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát (OVB 78/2011. VI. 24.), amelyben megtagadta az országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy továbbra is bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhasson, ha úgy látja, hogy egy jogszabály alkotmánysértő?”
A határozat megállapította: figyelemmel arra, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának és az azon szereplő kérdés hitelesítésére az OVB-nek, nem pedig az Alkotmánybíróságnak van hatásköre, ezt a kérelmet az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát (OVB 76/2011. VI. 24.), amelyben megtagadta az országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy a Költségvetési Tanács ne akadályozhassa meg, hogy az országnak költségvetése legyen?”
A határozat megállapította: figyelemmel arra, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának és az azon szereplő kérdés hitelesítésére az OVB-nek, nem pedig az Alkotmánybíróságnak van hatásköre, ezt a kérelmet az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát (OVB 380/2010. V. 19.), amelyben megtagadta az országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság előtti eljárásban bármely magyar állampolgár jogosult valamennyi indítványozó által kezdeményezett eljárásban, az indítvány elbírálásával kapcsolatos álláspontját kifejteni?”
Az Alkotmánybíróság az OVB határozatban foglalt indokolás azon részével egyetértve, mely szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, a kifogást nem találta megalapozottnak.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az Országos Választási Bizottság határozata (OVB 109/2011. VII. 12.) ellen benyújtott kifogást, mert az nem felel meg a választási eljárási törvényben szabályozott „kifogás” formai és tartalmi feltételeinek.
