A kereszténydemokrata politikus kifejtette: a program fő célja, hogy a közigazgatási és egyes kapcsolódó közszolgáltatási korrupciós jelenségeket visszaszorítsa, növelje az ellenálló képességet, és új eszköztárat vezessen be. A program hat alapelven nyugszik, amelyek a következők: hitelesség, társadalmi bizalom kiépítése; fokozatos, az egyes intézkedések érvényesüléséhez szükséges időre alapozott bevezetés; elsődlegesen közigazgatási és egyes közszolgáltatási korrupció ellen lép fel, s csak másodlagosan hat a gazdasági korrupció leküzdésére; partnerek bevonása; a megelőzésben a szervezeti működés átalakítása és a szemléletformálás kerül a középpontba; a múltbéli korrupcióért való számonkérés.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent hétköznapi nyelvre lefordítva a programban többször említett integritásirányítási rendszer, illetve szemlélet Rétvári Bence elmondta: „jelenleg szinte kizárólag büntetőjogi eszközöket használunk a hazai gyakorlatban. Azonban ez a megközelítés már elérte a határait, ezért újfajta nézőpontra van szükség, az integritás megközelítésére, amely a nemzetközi gyakorlatban már bevált. Ez az új nézőpont értékek követésére és alapelvekre épül. Könnyen követhető, mivel egyértelmű elvárásokat rögzít, így könnyebb a bizonyítás. Ez a megközelítés a helyes magatartást segíti elő, szemben a büntetőjogi megközelítéssel, amely a korrupciós jogszabálysértések megtorlásán alapszik. A cél az, hogy közérdeket előtérbe helyező magatartás és gondolkodásmód alakuljon ki az emberekben. Ezért a program nemcsak az intézmények, szervezetek, hanem a társadalom és az állampolgárok ellenálló képességét is növelni akarja. Ehhez elsőként szükséges az állam elkötelezettségébe vetett hit fokozatos visszaszerzése megfelelő állami működéssel és tisztviselői viselkedéssel. Szükséges tájékoztató programokat indítani a korrupciós jelenségeket visszaszorító értékek hirdetésére. Ezenkívül ki kell egészíteni a Nemzeti alaptantervet megelőző oktatási anyaggal, hogy így erősítsük az új, felnövekvő nemzedékben a korrupció elleni elköteleződést. Minden önálló állami szervnél fontos egy személy kijelölése, aki teljes vagy részmunkakörben felel az integritásirányítási rendszer működtetéséért”.

Az államtitkár hangsúlyozta: a korrupció olyan természetű, hogy nem akkor kelti a korrupció látszatát, amikor elkövetik, hanem amikor fény derül rá a büntetőeljárás során. Tehát az emberek korrupciós érzete nem a tömeges politikai korrupció elkövetésekor magas, hanem akkor, amikor két-három év múlva bírói ítéletek születnek. A korrupciós bűncselekmények felderítése érdekében a kormány megerősítette az ügyészséget, és lépéseket tett az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében, hogy a bűncselekményt elkövetők ne maradhassanak éveken át büntetlenül.

Válaszolva arra a kérdésre, hogy a program bevezetését követően mikorra várhatóak kézzelfogható eredmények Rétvári Bence kifejtette: „ma hazánkban a megkérdezettek hatvanhárom százaléka gondolja úgy, hogy csak személyes kapcsolatok révén lehet előrejutni. Ezt a vélekedést 2014-ig ötven százalék környékére kell leszorítani. Ötödével kell majd csökkenteni azok arányát, akik szerint a személyes kapcsolatoknak jelentős szerepük van a közhivataloknál folyó ügyintézésben, állami megrendelések elnyerésében. A közbeszerzéseknél a korrupció becsült értékét az ezen a területen dolgozó szervezetek ötvenhét százalékra teszik, ezt a számot negyvenöt százalékra kellene visszaszorítani. A megkérdezettek harmincnégy százaléka véli úgy, hogy a kormányban nincs szándék a korrupció elleni fellépésre, ezt a számot az európai átlagra, azaz huszonhat százalékra kellene csökkenteni. A program tizenhét intézkedési tervet tartalmaz, végrehajtásuknak nagy részét ez év végéig tervezzük, azonban már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérnünk. Az új büntető törvénykönyvben például szigorúbb büntetési tételek lettek meghatározva a korrupciós bűncselekményekre, a jogszabály pedig Befolyás vásárlása alcímmel, megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. Elszámoltatási és korrupcióellenes kormányzati feladatokért felelős kormánybiztos lett kinevezve, aki az állami cégeknél történt korábbi visszaéléseket és az állami földek jogellenes elherdálását vizsgálja”.

A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke végezetül elmondta: a program elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg. A kormányzat a maga cselekedeteivel akar példát mutatni a társadalom egészének, s ez biztosíthatja, hogy az ebben a szektorban elért eredmények átcsorduljanak más területekre is. A kormány ebben a szektorban rendelkezik közvetlen eszközökkel a céljai eléréséhez.