Mi magyarok, szabadságszerető nép vagyunk, ezt 1956 óta a világ is tudja, ezért nekünk különösen nagy érték a szabadság minden formája – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a kétnapos kibertér-konferencia első napján. A miniszterelnök megfogalmazása szerint az informatikai szektor meglehetősen tőkeigényes terület, mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy ezen a területen még egy olyan méretű tőkeszegény ország is, mint hazánk, képes komoly teljesítményt felmutatni.
Ma már az emberek könnyen és gyorsan juthatnak információkhoz, véleményüket szabadon oszthatják meg, s a virtuális tér üzleti lehetőségeit is szabadon kihasználhatják – tette hozzá. Egy magyar szemében ez jó dolog, maga a szabadság – emelte ki. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánk egy olyan ország, ahol a szabadság negyven éven keresztül csak belül létezhetett, kifelé nem. Mint mondta, a szabadság és a „privacy” a magyar emberek fejében, szorosan összetartozó fogalom.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a kormányfő, hogy 2012 során csaknem 300 millió felhasználó személyes adataival éltek vissza a világon. Még mindig kevés felhasználónak jut eszébe, hogy a kibertérben nap mint nap bűncselekménynek eshet áldozatául, csakúgy, mintha az utcán ellopnák személyes iratait – fogalmazott. Ettől a nagyon is valóságos veszélytől meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat – mutatott rá Orbán Viktor.
Mind a kibertér szabadsága, mind biztonsága szempontjából egy meghatározó nemzetközi folyamat elején állunk, melynek fontos pillanata lehet a jelenlegi konferencia, fontos volt a londoni tanácskozás és a jövő évi dél-koreai konferencia is – emelte ki.
Az IT-szektor olyan világot hoz létre, amely mindenki számára érzékelhetően egyre inkább felértékelődik. Meghatározza a nemzetközi kereskedelmet és kommunikációt, az államok életét, és ezzel együtt veszélyeket is jelent – mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint ha egy ország képes hozzátenni valamit ehhez a fejlődéshez, azzal saját gazdaságát is a fejlődés útjára segíti. Nekünk, magyaroknak az IT-szektor korlátlan lehetőséget nyújt a gazdaságunk fejlesztésére, ezért nemcsak a téma sajátos nemzetközi súlya miatt, hanem nemzeti szempontból is fontos számunkra, hogy Budapest otthont adhat ennek a konferenciának – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a magyar feltalálók az információs kommunikációs technológia fejlődésének minden jelentősebb állomásánál jelen voltak. A miniszterelnök név szerint említette a beszélőgép feltalálóját, Kempelen Farkast, az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett Neumann Jánost, és a Basic programozási nyelv megalkotóját, Kemény Jánost. A kormányfő szerint ennek az erős tradíciónak köszönhető, hogy most 23 különböző magyar IT-projekt is bemutatkozhat a konferencián, azt üzenve: ennek a területnek nemcsak komoly múltja, hanem ígéretes jövője is van Magyarországon.
A miniszterelnök megfogalmazása szerint az informatikai szektor meglehetősen tőkeigényes terület, mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy ezen a területen még egy olyan méretű tőkeszegény ország is, mint hazánk, képes komoly teljesítményt felmutatni. Orbán Viktor úgy vélekedett, ez azért lehet így, mert „a kibervilág nemcsak az adatállományra, hanem elsősorban a szürkeállományra épül”, ezért a tőkeszegény országok innovatív kezdeményezéseikkel hozzá tudnak járulni a kiber- és az IT-szektor fejlődéséhez.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség életében meghatározó szerepet betöltő tudományos kutatások - például az atomenergia és a genetika tudományterülete – esetében nemcsak a bennük rejlő lehetőségek értékelődnek fel, hanem minden esetben megjelennek a használatukból adódó veszélyek is.
Orbán Viktor ezzel összefüggésben megjegyezte, az internetes bűnözés mértéke 2011-ben meghaladta a világ drogkereskedelmének árbevételét, és a hírek szerint naponta mintegy egymillió felhasználó esik áldozatul a kiberbűnözésnek. A magyar kormány álláspontja az, hogy a világ országainak különösen nagy erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy ennek a térnek a biztonságát megteremtsék, s hogy felkészüljenek a kiberterrorizmus elleni harcra, hiszen manapság valaki egy aránylag egyszerű számítógép segítségével egy egész állam működését megzavaró támadást indíthat.
A miniszterelnök elmondása szerint új korszak határán állunk; nehéz elképzelni hogy milyen lesz majd egy kiberháború, de ennek lehetősége felértékeli a biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéséket. Az IT biztonság elsősorban annak a kérdését veti fel, hogy egy olyan virtuális teret, ahol nem léteznek valódi határok, hogyan lehet szabályozni – mutatott rá Orbán Viktor. Úgy fogalmazott, a kibertér lényegében „falak nélküli világ”, amelyen belül meg kell oldani a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó, valamint a nemzetbiztonsági szempontból is jelentős információk védelmét.
A kormányfő arról beszélt, egy valamirevaló kormány számára egyszerre fontos az emberek szabadsága és biztonsága. Orbán Viktor emlékeztetett a 2001-es budapesti számítógépes bűnözés elleni konvencióra, amely máig az egyetlen olyan egyezmény, amely a kiberbűnözés elleni jogharmonizációt nemzetközi szintre tudta emelni.
A miniszterelnök felidézte, az elmúlt két évben jelentős és intenzív jogalkotási folyamat zajlott le Magyarországon, az új magyar alaptörvény kiemelten kezeli a személyes és közérdekű adatok védelmét, elkészült a minősített adat védelméről, az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló törvény.
A magyar kormány célja, hogy létrejöjjön, kiépüljön egy olyan nemzetközi együttműködés, amely határozott eszközökkel lép fel a kiberbiztonság megteremtése érdekében. Magyarország a rendelkezésére álló speciális tőkéjével, innovációs törekvéseivel és kormányzati akaratával tud hozzájárulni ennek a fontos kérdésnek a leghatékonyabb kezeléséhez – zárta beszédét Orbán Viktor.
