Székelykeresztúron székelykaput avattak a Gyárfás-kúriánál, ahol Petőfi Sándor utolsó estéjét töltötte, majd a költő szobránál rendeztek koszorúzást. Az ünnepségen beszédet mondott Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés (megyei tanács) elnöke, és felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét.

A rendezvényen Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkár is felszólalt, aki a nemzeti integráció fontosságáról beszélt. Szerinte azt kell elérni, hogy minden magyarlakta településen érezhető legyen az alaptörvénybe foglalt vállalás, miszerint Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.

Koszorúzásokkal emlékeztek meg csütörtökön Párizsban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójáról. A Saint-Lazare pályaudvar közelében található Kossuth téren a helyi önkormányzattal közösen tartották megemlékezésüket a franciaországi magyar szervezetek és a magyar külképviselet. A nemzeti ünnep alkalmából este a Párizsi Magyar Intézetben ünnepi emlékműsorral idézik meg az 1848-as forradalom és szabadságharc történelmi eseményeit.

„Nagyon fontos a történelmi egyházaink kiállása és az a nemzetmegtartó tevékenység, ami az erdélyi magyarság megmaradásának záloga: e szolgálatukról soha nem mondhatunk le” – mondta Szászfalvi László a székelykeresztúri önkormányzat rendezvényén.

Erdélybe látogatott a nemzeti ünnepen Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár is, akit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi, központi ünnepségére hívtak meg. A politikus az MTI-nek elmondta, elkeseríti, hogy egyesek ma megkérdőjelezik az 1989-es időszak egyik legfontosabb hozadékát, azt, hogy végre kialakulhatott a közös magyar politika.

„Pedig fontos Marosvásárhelyen az, amit Budapesten mondanak és fordítva is, fontos Budapesten az, amit Marosvásárhelyen mondanak. Nekünk ebben a magyar–magyar párbeszédben kell új lendületet vennünk” – mondta Balog Zoltán. A politikus a magyarországi és a határokon kívül élő magyarok összetartozását hangsúlyozta a magyar nemzeti ünnep marosvásárhelyi rendezvényein.

A szabadság eszménye közelíti egymáshoz ma is az európai nemzeteket, akárcsak az 1848-as szabadságharc vezetőit, Kossuth Lajost és Nicolae Balcescut – írta Mihai Razvan Ungureanu román miniszterelnök a romániai magyarokat március 15. alkalmából köszöntő üzenetében.

Az előző évek hagyományának megfelelően a román miniszterelnök idén is üzenetet intézett a romániai magyarokhoz, amelyben üdvözölte a magyarság nemzeti ünnepét.

Ungureanu szerint „164 évvel ezelőtt egy új úton indultunk el, és visszatekintve, számos mai politikai, szociális célunk az akkor megkezdett út irányát követi, ez az út pedig megerősítette a románok és magyarok közötti kapcsolatokat, valamint a szolidaritás szellemiségét”. A kormányfő leszögezi, hogy a sokszínűség elfogadása jelenti a normalitást Európában.

Hozzáteszi: ezek az eszmények Romániában ma is érvényesek, ami erősíti a románok és a magyarok közös európai önazonosságát. Ungureanu szerint mind a románok, mind a magyarok a modern román nemzetállam megszilárdítását óhajtják, így a romániai magyarok vezetői tiszteletnek örvendenek a román kormányban kifejtett munkájukért.

A miniszterelnök rámutatott: kiemelt helyen szerepel saját programjában az etnikai és kulturális önazonosság megőrzésére irányuló nemzeti kisebbségi jogok védelme, és arról biztosította a romániai magyarokat, hogy partnerük lesz valamennyi olyan kezdeményezésben, amely az alapvető szabadságjogok gyakorlására, a közös értékek megőrzésére, valamint az intolerancia elleni küzdelemre irányul.