Pünkösdkor, húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények. Pünkösd napján három fontos esemény történt: „a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője –, az egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete" – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A pünkösd – a húsvét és a karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Pünkösd napján három fontos esemény történt: „a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője –, az egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete" – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus – vagyis egyetemes – és apostoli – írták.
Hozzátették: Ferenc pápa tanítása szerint „a Szentlélek az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról".
Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét vasárnap fél 11-kor – tájékoztatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.
A Szentlélek ad bátorságot az evangélium hirdetéséhez
Pünkösdkor nemcsak az egyház születését és a szentlélek kiáramlását, hanem az önzetlenséget és a nyitottságot is ünnepeljük – hangsúlyozta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki irodaigazgató-helyettese az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában.
Monostori László megjegyezte, az apostolok Jézus halála után dönthettek volna úgy is, hogy Jeruzsálemben maradnak, de a Szentlélek eljövetele segítette őket abban, hogy legyen bátorságuk elmenni és hirdetni az evangéliumot. Később mindannyian mártírhalált haltak.
Az irodavezető-helyettes a csíksomlyói búcsúról felidézte, a legenda szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem megpróbálta a katolikus székelyeket unitárius hitre téríteni, pünkösd szombatján nagy csatát vívtak, amelyet a székelyek megnyertek. Úgy tartották, hogy a csíksomlyói szűzanya segítette őket abban, hogy megtarthassák hitüket, ezért megfogadták, hogy minden évben hálát adnak neki. Csíksomlyó a rendszerváltás után lett a világ magyarságának egyik találkozóhelye – tette hozzá.
