Brókerbotrányok áldozatainak kártérítése

A pénzügyi bizalom helyreállításával indokolta a fideszes Tuzson Bence a kártalanításra vonatkozó törvényjavaslatot. A kormánypárti politikus az erős felügyeleti rendszer és a kapcsolódó büntetőintézkedések mellett érvelt, jelezve, hogy a Magyar Nemzeti Bank csaknem 300 milliárd forint kárt tárt fel. Az előző kormányokhoz képest jelentős szemléletbeli különbségnek nevezte, hogy míg az MSZP-SZDSZ kormányok „rosszul méretezett neoliberális szemlélet alapján" fellazították az ellenőrzéseket, addig a Fidesz-kormány a pénzügyi rendszer egészében szigorításokra törekszik. Több kormányzati intézkedés között a politikus felidézte a pénzügyi felügyelet Magyar Nemzeti Bank alá vonását is, méltatva, hogy a szervezeten belül találkoznak az információk, s a korábbival ellentétben nem papírokat hasonlítanak össze, hanem a helyszínen nézik meg az ellenőrök, hogy valósak-e a beszámolók. Értékelése szerint azt a kérdést kell megválaszolni, hogy hol a pénz, és megfogalmazta azt is, hogy ne fordulhasson elő, hogy „egyes emberek eltapsolják mások pénzét", a károsultak pedig hoppon maradnak. Azt javasolják – folytatta –, hogy a kártalanítás azok vagyonából valósuljon meg, akik a kárt okozták. Azt is hangoztatta: a kártalanítást több körre ki kell terjeszteni, ezért a jogszabály cégekre, vezető tisztségviselőkre, valamennyi képviseletre jogosult emberre is vonatkozik. Tuzson Bence fontosnak nevezte, hogy javaslatuk vonatkozik az elajándékozott vagyonra és „cselesebb" megoldásokra – például feltűnően aránytalan szerződésekre – is, és lehetővé teszi, hogy a kártalanítás érdekében zár alá vegyék a vagyonát azoknak, akik tudtak, tehettek a brókerbotrányokról. Azon reményének is hangot adott, hogy a parlament minden képviselője támogatni fogja kezdeményezésüket, amely a kárt szenvedett emberek érdekét szolgálja.

Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította a fideszes javaslatot, kiemelve: elkötelezettek abban, hogy a sértettek kára egészében megtérüljön. Répássy Róbert fontos célnak nevezte a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtését, jelezve, hogy a 2010 óta tett kormányzati lépések is ezt példázzák. Szólt arról, hogy az indítvány lehetővé teszi a bűncselekményben érintett szervezetek, emberek magánvagyonának mielőbbi zár alá vételét és mielőbbi bevonását a kártalanításba. Azt pedig zárgondnok biztosítja, hogy a vagyon megőrizze értékét – tette hozzá. Kitért arra, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása továbbra is az igazságszolgáltatás feladata, az Országgyűlés a hiányzó rendelkezéseket alkotja meg.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azzal kezdte felszólalását, hogy frakciója támogatni fogja a törvényjavaslatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte az elfogadással még nem oldják meg az ügyet, mert az arról szól, hogy a Quaestor-károsultak hogyan jutnak hozzá a befektetett pénzükhöz. Közölte továbbá, a javaslat nem ad arra sem választ, hogyan fordulhatott elő, hogy a vagyontörvény tiltása ellenére offshore-céggel kötöttek szerződést és arra sem, hogyan fordulhatott elő, hogy a miniszterelnök utasítására vették ki a pénzt.

Vejkey Imre a javaslat egyes elemeit ismertette felszólalásában, majd annak támogatását kérte képviselőtársaitól.

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy szerinte a törvény nem az, aminek látszik, nem azt a célt szolgálja, ami a címében szerepel. Kitért arra is, hogy a korábbi K&H-ügyben, valamint a Postabank-ügyben sem történt meg az elszámoltatás. Előbbivel kapcsolatban közölte, sem a Fidesz-, sem a szocialista-kormányok nem ellenőrizték a brókercéget, a Postabankról pedig azt mondta, a jogorvoslati határidő lejárta miatt az állam nem tudta 171 milliárd forintos kárát visszaszerezni. Feltette a kérdést, hogyan bocsáthatott ki a Quaestor 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt úgy, hogy az senkinek nem tűnik fel. Közölte: támogatni fogják a javaslatot.

Az LMP véleményét Schiffer András frakcióvezető ismertette, aki azt mondta, a kormánypárti javaslat nem alkalmas a kitűzött cél elérésére, hiszen már most lehet hallani olyan, a brókerbotrányokban érintett vezetőkről, akiknek hivatalosan nincs is vagyonuk. Az ellenzéki politikus szerint ez azért lehetséges, mert az elmúlt 25 évben „offshore-nagykoalíció" működött Magyarországon, amely megengedte a vagyon és a profit külföldre „szivattyúzását". Schiffer András megjegyezte továbbá, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek az lett volna a dolga a Quaestor-ügyben, hogy a tudomására jutott információk alapján feljelentést tegyen és jelezze a problémát a jegybanknak.

Tuzson Bence zárszavában nyomatékosította: az előterjesztés a „menekülő vagyon megfogásáról szól", annak érdekében, hogy azt a későbbiekben a kártérítésre lehessen felhasználni. A kormánypárti politikus felszólalásában megnyugtatta az állampapír-számlával rendelkező befektetőket, hangsúlyozva, hogy az ilyen számlákon tartott befektetések semmiképp sem vesznek el, még akkor sem, ha azok most egy időre elérhetetlenek is a brókerbotrányban érintett intézményeknél.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat összevont általános vitáját, így az Országgyűlés kedden el is fogadhatja azt.

Orbán Viktor: csütörtökön közlik, mely állami intézmények érintettek

Csütörtökre ígérte Orbán Viktor miniszterelnök a közvélemény tájékoztatását arról, mely állami háttérintézményeknek volt pénzügyi kapcsolata brókercégekkel. A kormányfő ezt hétfőn mondta el a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. Orbán Viktort emellett a hortobágyi földpályázatokról és az ügynökvádról is faggatták ellenzéki képviselők.

A kormányfőtől a szocialista Tóth Bertalan kérdezte egyebek mellett azt, volt-e konkrét információja arról, hogy a minisztériumok tartottak közpénzt brókercégeknél, „vagy csak a megérzésére hagyatkozott".

A miniszterelnök válaszában először megerősítette: szükségesnek tartana egy olyan modern kincstári rendszert, amely megfelelő hátteret biztosítana a költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezeteknek, így azoknak nem kellene bankoknál vagy brókercégeknél „parkoltatniuk" a közpénzt.

„Egyszer s mindenkorra legyen világos: a költségvetésből kiutalt pénzeket nem lehet sem bankokban, sem pedig befektetési alapokban parkoltatni, hanem egy ellenőrzött csatornán keresztül kell átláthatóan gazdálkodni velük" – fogalmazta meg az általa kívánatosnak tartott célt.

Miután kiderült – folytatta, utalva a Buda-Cash-ügy helyhatósági károsultjaira –, hogy számos önkormányzat esetében nem ez a helyzet, „felmerült a fejünkben azonnal az a kérdés: és mi van a központi közigazgatással". Ekkor rendelte el – idézte fel utasítását –, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, „állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan.

Ha minden igaz, a minisztériumokban zajló, erre vonatkozó adatgyűjtések szerda estére, csütörtök reggelre véget érnek, így csütörtökön lehet majd tájékoztatni a közvéleményt arról, mely háttérintézmények hogyan érintettek az ügyben, és hogy megvan-e a pénz – fejtette ki Orbán Viktor.

A jobbikos Hegedűs Lorántné ugyancsak a brókerbotrányok miatt, a károsultak kártalanítása ügyében fordult a kormányfőhöz. Hiányolta egyebek mellett az önkormányzatok kártalanítását, tájékoztatását.

A miniszterelnök azt felelte: a kormány időben intézkedett, és az állami közpénzeket igyekezett biztonságba helyezni, ami helyes, mert ez az emberek pénze.

Kifejtette: a Buda-Cash ügyében a betétesek 96,5 százalékát kártalanították 30 millió forint erejéig. A Quaestor-ügyben ő is szorgalmazta, hogy a Befektetővédelmi Alap 6 millió forintig kártalanítsa az ügyfeleket, ami 22 ezer kisbefektető teljes kártalanítását jelentené. A fennmaradó 9500 embert a Fidesz által javasolt vagyonalapból kártalanítják majd – jegyezte meg. Hozzátette, az önkormányzatokat sem hagyták „az út szélén".

A Jobbik emellett ismét faggatta az ügynökvádról Orbán Viktort, Mirkóczki Ádám konkrétan azt a kérdést tette fel neki, hogy a sorkatonaság alatt együttműködött-e bármilyen szinten a III/IV-es csoportfőnökséggel.

A miniszterelnök reagálásában azt mondta: azért utasítja vissza még a kérdést is, mert abszurdnak, nevetségesnek és valótlannak tartja. „Soha senkivel egyetlen egy magyar állampolgár rovására sem működtem együtt sem fiatal koromban, sem miniszterelnökként" – közölte.

Orbán Viktor megerősítette egyúttal, hogy a Fidesz álláspontja változatlan az ügynöklisták, jelentések ügyében. „Mi a nyilvánosság hívei vagyunk. Az a kérdés, kinek adjuk meg a nyilvánosságra hozás jogát. A mi álláspontunk az, hogy minden egyes sértettnek – akit megfigyeltek, akiről dokumentumot készítettek, és azon mindenfajta adatok szerepelnek –, meg kell adni a teljes jogot, hogy ő (...) teljes nyilvánosságot gyakorolhasson, ha úgy gondolja" – fejtette ki a pártelnök-miniszterelnök.

Egy másik MSZP-s képviselő, Harangozó Gábor a miniszterelnököt a hortobágyi földpályázatokról kérdezte, amelyekben szerinte „szégyenteljes mutyi" történt.

Válaszában Orbán Viktor megismételte: az ügyben lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata, és azokat az értékelési szempontokat, amelyeket a Kehi nem talált kellően alaposnak, azokat a szakminisztérium módosította. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának most az a feladata – folytatta –, hogy azon pályázók esetében – ez 14 birtoktestet érint –, akik a pályázati feltételeknek nem felelnek meg, felmondja a szerződést, és újrapályáztassa a birtoktestet.

A kormányfő azt is mondta, hogy míg a szocialisták idején az általuk „kivételezett zöldbárók bérelhették az állami földeket", addig ma az állami földek 75 százaléka őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók és családi gazdálkodók bérletében van. A szocialisták kormányzatához képest megtízszereződött az állami földet bérlők száma – tette hozzá.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek, hogy „ki kormányzott 2010-2014 között". Felvetését azzal indokolta, hogy „a sajtó szerint 2011-2012-ben a kormányzati pozíciókban 25 olyan ember volt, aki a Simicska-Nyerges-tengelyhez kötődött, ezek közül az emberek közül már csak hárman vannak pozícióban".

„Először is érdekelne, ki az a három" – kezdte válaszát Orbán Viktor, aki szerint inkább azt kell feleleveníteni, ki nem kormányzott 2010-től Magyarországon. Nem kormányzott a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Washington, Moszkva, nem kormányoztak az eurobürokraták, a multik, az oligarchák, és nem kormányzott sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon – sorolta. A választók a Fideszt és a KDNP-t hatalmazták fel a kormányzásra, a pártok a munkát elvégezték, tavaly pedig a választók ezt értékelték – tette hozzá. Azt is mondta, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt nem lehetnek és nincsenek is személyes vonatkozások a kormányzati munkában.

Interpellációk

A  gyógyszer-nagykereskedelemről, a gázárakról, a tapolcai időközi választásról, a Híd-programokról, a fogyatékkal élőkről, az egészségügyi háttérintézmények átszervezéséről, a házi pálinkafőzés adóztatásáról és a brókerbotrányról is kérdeztek a képviselők az interpellációk sorában, az Országgyűlés hétfői ülésén. Az interpellációkat megelőzően a képviselők döntöttek arról, hogy házszabálytól eltérően tárgyaljanak két kormánypárti előterjesztést: a brókerbotrány áldozatainak kártérítéséről, valamint a Budapesten megrendezendő vizes világbajnokság megrendezéséhez kapcsolódó törvényjavaslatot. Így mindkettőről már kedden szavazhat a Ház. Ezt követően az Országgyűlés elfogadta napirendjét.

Szakács László arról beszélt, hogy létfontosságú rendszerek létrehozásáról és kijelöléséről szóló törvény mellékletéből azt lehet kiolvasni, a gyógyszer-nagykereskedelemben egy állami gyógyszerellátó monopólium létrehozása várható. Ezt arra használják, hogy kormányhoz hű piaci szereplőket pozícióba hozzák. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: az EKI egy költségvetési szerv, ami az állami egészségügyi tartalék kezelését ellátja, és feladata rendkívül sokrétű. Hozzátette: az EKI vette át a vagyoni jogokat, és kötelezettségeket a jogutód nélkül megszűnő egészségügyi intézmények esetében. Meghatározó szerepe van hazánk egészségügyi biztonságának fenntartásában, hozzátéve: jelentős változások nem várhatók e téren. A változtatások célja a lakosságot érintő egészségügyi rendszer biztonságának növelése, a betegbiztonság fenntartása, a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végzők védelmének fokozása. A képviselő a választ nem fogadta el. A parlament 96 igen és 30 nem szavazattal jóváhagyta azt.

Az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt, hogy a gáz világpiaci ára másfél éve csökkent, a lakossági árakban ugyanakkor ez nem jelenik meg. Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár válaszában ismertette az árszabályozás menetét. Jelezte: a Földgázszállító Zrt. folyamtosan adatot szolgáltat a hivatalnak. Azt is hangsúlyozta, a lakossági ár nemcsak az import gázárat tartalmazza, hanem annak negyede például az uniós előírások szerinti rendszerhasználati díj, és van benne egyebek mellett hatóságilag szabályozott termékár is. Az államtitkár kitért arra is, hogy a rezsicsökkentés 4 millió háztartásnak hozott tartós segítséget, a fogyasztók több mint 1000 milliárd forintot takarítottak meg. A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 102 igen, 41 nem szavazattal, tartózkodás nélkül jóváhagyta.

Az MSZP-s Tukacs István értékelése szerint a bérfejlesztés ígérete nem akadályozza meg az egészségügyi dolgozók elvándorlását, és folyamatosan romlanak a munkakörülmények is. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában arról számolt be, hogy az egyik legfontosabb a bérhelyzet rendezése volt, átlagosan 27 százalékos béremelést tudtak adni az ágazatban, és további forrásokat is bevonnának az egészségügybe. Szavai szerint a rezidensek elvándorlásának tendenciája lassult, a számukra indított programnak köszönhetően 1700-an maradtak Magyarországon, s számos egyéb támogatási formát is megnyitottak nekik. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont igen, 103 igen és 42 nem szavazattal, tartózkodás nélkül.

Korózs Lajos (MSZP) interpellációjában arra emlékeztetett, hogy áprilisban a fideszes Lasztovicza Jenő halála miatt időközi választást tartanak Tapolcán. Bírálta, hogy a kampány során Zombor Gábor egészségügyet felügyelő államtitkár arról beszélt, hogy a település kórházában nyárra elkészül a 2,3 milliárd forintos beruházás és elkészül a mentőállomás is. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, országszerte 400 egészségügyi projekt zajlik, összesen 500 milliárd forint értékben. Hangsúlyozta, hogy Tapolcán 2,3 milliárd forint értékben folyik a fejlesztés. Kiemelte, hogy ezeket a döntéseket nem a választás miatt, hanem jóval korábban hozták meg. A választ a képviselő nem, a Ház viszont elfogadta, 99 igennel 31 nem ellenében.

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, a kormány felzárkóztatás-politikájának eszközeként vezették be a Híd-programokat, hogy azokkal segítséget nyújtsanak a tanulóknak többek között a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz. A politikus közölte, hogy adatok szerint az előző tanévben, ebben a képzési formában több mint 120 ezer órát mulasztottak igazolatlanul a diákok. Eközben a Híd-programok résztvevőinek csak 59 százaléka teljesíti a követelményeket. Rétvári Bence államtitkár az egyik legfontosabb feladatnak a korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer megerősítése nevezte. Arra is kitért, hogy már három éves kortól kötelező óvodába járni, ugyanis sokan azért hagyták el végzettség nélkül az általános iskolát, mert már ott eleve hátránnyal indultak. Folytatják azokat a programokat is, amelyek a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók iskolai sikerességét segíti. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer hatásvizsgálata azt mutatja, hogy a program általános javulást hozott a résztvevő iskolák diákjainak teljesítményében. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont megtette ezt 104 igennel 27 nem és két tartózkodás ellenében.

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetűek sorsával és számos programot dolgoztak ki a támogatásukra. A képviselő azt kérdezte, pontosan milyen erőfeszítéseket tesznek a fogyatékossággal élők társadalmi integrációjáért. Rétvári Bence válaszként közölte, hogy mind uniós, mind hazai forrásból igyekeznek segíteni a fogyatékossággal élők társadalmi integrációját. Az államtitkár több fejlesztést is felsorolt, köztük az autizmussal foglalkozó Nyolc Pont Projektet, a megváltozott munkaképességűeken segítő Rehabilitáció, Érték, Változás (RÉV) projektet vagy a siket, nagyothalló és siketvak emberek támogatására létrehozott Kontakt programot. A képviselő a választ elfogadta.

Szakács László (MSZP) az egészségügyi háttérintézményekben várható átszervezésekre kérdezett rá. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: már lezajlottak az intézményi átalakítások, az erről szóló törvényeket a Ház elfogadta, a kapcsolódó rendeletek március 1-jétől hatályosak, vagyis már harminc napja az új rendszerben működnek az egészségügyi háttérintézmények. Ennek értelmében az ÁNTSZ korábbi nyolc háttérintézménye helyett most három működik: egy járványügyi típusú, egy közegészségügyi és egy egészségfejlesztési típusút. A tizenhét országos intézményből tizenkettő maradt. A kérdést szintén jegyző Tukacs István (MSZP) a választ nem fogadta el, a Ház ugyanakkor 100 igen szavazattal, 50 ellenében elfogadta azt.

Magyar Zoltán (Jobbik) kifogásolta, hogy "az elbukott szabadságharc eredményeként" hetvenszeresére emelkedhet a pálinkafőzés adója. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a képviselő nem a kormánnyal, hanem az unióval vitatkozik. Emlékeztetett: öt évig nem kellett bérfőzési adót fizetni, most azonban ismét kell majd. Ez szerinte nem azt jelenti, hogy be kellene zárni a szeszfőzdéket, hiszen azok zömét még az adófizetés idején nyitották meg. A házi főzés feltételeinek alakulásáról szólva elmondta: a kormány mindent megtesz azért, hogy az embereknek ne kelljen erről lemondaniuk, a kormány április 27-ig teszi meg erről szóló javaslatát az Európai Bizottságnak. A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament azonban igen, 103 támogató vokssal 28 nem szavazat és 2 tartózkodó szavazat mellett.

Sallai R. Benedek (LMP) két kormányzati problémára mutatott rá a Quaestor-üggyel kapcsolatban: a keleti nyitás politikájára és az "elszabadult hajóágyúként működő" jegybankra. Bírálta a Quaestor tulajdonosainak összefonódását a kormányzat legfelsőbb köreivel, utalva arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közös üzleteket hozott létre Tarsoly Csabával, a brókercég tulajdonosával. Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára leszögezte: a Quaestorral a kormányzat és a tárca is, mint egy komoly céggel számolt, számukra volt a legváratlanabb az, ami bekövetkezett. Hangsúlyozta: a brókercég valóban működtetett egy kereskedőházi irodát és egy vízumközpontot Moszkvában, ám előbbinek a kormányzattal nem volt kapcsolata, utóbbi működését pedig a botrány kirobbanásakor azonnal felfüggesztették. Az államtitkár a keleti nyitás politikájának pozitívumairól is szólt, és nyomatékosította azt is, hogy az állami vagyongazdálkodás szempontjából nem történt hiba, minden egyes állami forinttal el tudnak számolni. A képviselő a választ nem fogadta el, azt az Országgyűlés szavazta meg 106 igen szavazattal, 37 nem mellett.

Bánki Erik (Fidesz) interpellációjában azt mondta, a Buda-Cash csalássorozatát követően az a legrelevánsabb kérdés, hogy hová tűnt el a pénz. Hangsúlyozta, hogy a felszámolási eljárás évekig elhúzódhat, ez alatt a csalóknak lenne idejük arra, hogy a pénzt kimentsék. Hangsúlyozta, ezt nem szabad megengedni, ezért a Fidesz frakciója szerint minimum a Buda-Cash brókereinek saját vagyonukkal kell felelniük tetteikért. Leszögezte: el kell kobozni a csalásokban részt vevők teljes magánvagyonát. Tállai András államtitkár válaszában azt mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter döntött egy jogszabálytervezet előkészítéséről. Ennek az a lényege, hogy a jövőben sűrűbben ellenőrzik a befektető vállalkozásokat, a pénzügyi vállalkozásokat és a hitelintézeteket. Emellett a Befektető-védelmi Alap (Beva) kifizetései gyorsabban válnak, eltörlik az önrészt a Bevánál és szigorítják a bírságolási szabályokat. Hangsúlyozta, hogy a Buda-Cash ügyben mintegy 68 milliárd forintnyi vagyont sikerült biztosítani, ezért remény van arra, hogy ez teljes egészében fedezi a 62 milliárd forintos kárértéket. A kormány emellett támogatja, hogy olyan magánszemélyek vagyonát is zárolhassák és bevonják a kártalanításba, akik a csalás elkövetéséről tudtak vagy azt támogatták. A képviselő a választ elfogadta.

Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta kiderült, hogy a Quaestor-ügyben sok kormánypárti politikus érintett, a miniszterelnök tudta, hogy mi fog történni, de csak a "fideszes haveroknak szólt". A Quaestor-ügyben csalásról van szó és az sem igényel komolyabb vizsgálatot, hogy a cégnél ki a döntéshozó – fogalmazott. A képviselő azt kérdezte, mi tartott ennyi ideig, az ügyészség miért adta meg annak a lehetőségét, hogy a csalás elkövetői bizonyítékokat semmisíthessenek meg, megváltoztassák a cégstruktúrát és kimenthessék a vagyonukat. Polt Péter legfőbb ügyész válaszában hangsúlyozta, hogy március 10-én történt a feljelentés, másnap más házkutatást tartottak a Quaestornál, majd további hét házkutatást rendeltek el. Tíz embert tanúként, később három embert gyanúsítottként hallgattak ki. Emellett mintegy harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét, több gépjárművet és számos nagy értékű ingóságot vettek zár alá. Gyorsan, ütemezetten és eredményesen halad a nyomozás – jelentette ki Polt Péter.

Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy a víz a legfontosabb lételem és Magyarországnak a földje mellett a víz a legnagyobb kincse, ezért fontos mindent megtenni a helyes vízgazdálkodás érdekében. A víz viszont kártékony is tud lenni, akár emberéleteket is ki tud oltani – folytatta. A képviselő azt kérdezte, milyen vízügyi fejlesztések vannak folyamatban és milyeneket akar a kormány a jövőben megvalósítani? Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár az árvízi védekezésről azt mondta, hogy változik a jogszabályi környezet, amelynek során meghatározzák az új mértékadó árvízszintet, folyamatban van a mederkezelési tervek kidolgozása valamint újrarajzolják az árvízveszély és kockázati terveket. Arra is kitért, hogy jelenleg 782 sérülékeny ivóvízbázist tartanak nyilván, ezek monitorozása zajlik.

Ikotity István (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nemrégiben 12 pontban fogalmazta meg a követeléseit. A testület nagygyűlésén tett államtitkári ígéret ellenére még mindig nincs életpálya-modell, nem rendezték a béreket és a munkakörülmények is folyamatosan romlanak – emelte ki. Hol tartanak a kamara 12 pontjának és a kormányzati ígéreteknek a megvalósításával? – kérdezte a képviselő. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, a tárca folyamatos kapcsolatban áll a kamarával. A kabinet olyasfajta új forrásokat próbált teremteni, amelyek más országokban nem a gyógyítás plusz fedezetét szolgálják. Összesen 95 ezer dolgozónak tudtak valamekkora, átlagban 27 százalékos béremelést adni – tette hozzá. Kiemelte, hogy további fejlesztésekre van szükség, ezek fedezetét jelenti többek között az egészségügyi ágazat idei költségvetésében szereplő plusz hat százalék.

Bene Ildikó (Fidesz) komoly eredménynek nevezte, hogy sorra újulnak meg a kórházak, ugyanis a kormányzat a rendszerváltozás óta a legnagyobb egészségügyi fejlesztést indította el. A képviselő azt kérdezte, mikor nyithatja meg kapuit a tapolcai kórház, amelyiket 2,3 milliárd forintból fejlesztenek. Rétvári Bence azt felelte, a kórházban az egynapos sebészeti betegellátás kiterjesztése, illetve a krónikus ápolási és rehabilitációs ellátás megtartása zajlik. Ezen belül megépítik a helyi mentőállomást is – közölte. Emellett a tüdőgyógyászati és kardiológiai rehabilitációs szolgáltatásokat is fejlesztik – mondta. Úgy látják, hogy idén nyárra elkészülhetnek a fejlesztések – jelentette be.

Napirend előtt

Főleg a brókerbotrányokról szóltak hétfőn a napirend előtti felszólalások a parlamentben.

Volner János (Jobbik) azon véleményének adott hangot, hogy Quaestor-ügyben koalíció van a szocialisták és Fidesz között. Ezt azzal indokolta, hogy szocialisták alatt a brókerház mintegy 17 milliárd forintos állami kezességvállalásban részesült, és azt nem vizsgálta a Fidesz-kormány. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára visszautasította, hogy koalíció lenne az MSZP-vel. Közölte, a kormánynak nincs köze ahhoz, hogy a szocialisták kormányzása alatt a Quaestor 17 milliárd forint hitelt kapott az MFB-ből. Megjegyezte, a szerződésen módosítottak 2010 után. Határozottan visszautasította, hogy a kormány tőzsdézett volna az állampolgárok pénzével, és azt is, hogy bennfentes információik lettek volna. Véleménye szerint kormány felelősen járt el, a miniszterelnök pedig előrelátó utasítást adott a pénz kivételekor.
    
Szél Bernadett (LMP) felidézte Orbán Viktor miniszterelnöki esküjének szövegét, és úgy látta, hogy a kormányfő megszegte azt. Indoklása szerint amikor a kormányfő megkapta Tarsoly Csabának, a Quaestor elnök-vezérigazgatójának a levelét, feljelentést kellett volna tennie, de ehelyett csak a saját embereinek szólt. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormányfő nem szegte meg az esküjét, hanem az esküje szerint járt el, amikor megvédte a közpénzt. Az államtitkár szerint inkább arról kellene beszélni, hogyan kártalanítsák ezen pénzügyi vállalkozások ügyfeleit. Szerinte könnyű azt kiabálni, mindenkinek mindent fizessen ki az állam, de figyelembe kell venni a törvényeket és az uniós irányelveket.
    
Harrach Péter (KDNP) szerint kivirágzott "a gyűlölet kultúrája", az alpári stílus elfogadott lett, hazugság és alaptalan gyanúsítgatások fertőzik a közéletet. Mélyponton van a politikai kultúra, megjegyezve azt, úgy látszik, sikk lett a bunkóság. L. Simon László egyetértve a KDNP frakcióvezetőjével közölte, a kormányoldal hiába hoz elő olyan ügyeket, amelyek a nemzeti közösség egészét érintik, az ellenzék számára ez nem fontos, újabb és újabb botrányokat próbál kreálni, olyan ügyeket szed elő, amelyek a megosztást szolgálják. Jelezte ugyanakkor, szívesen nyújtanak baráti kezet az ellenzéknek.
    
Lukács Zoltán (MSZP) a Quaestor-ügy kapcsán több kérdést is feltett, így azt: mennyire bevett szokás, hogy egy csődbe ment vállalkozás vezetője a külügyminiszteren keresztül küld levelet a miniszterelnöknek? Jelezte, hogy kikérik Tarsoly Csaba levelét és a február 25-i kormányülés jegyzőkönyvét. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kijelentette: mind erkölcsileg, mind a közjó és mind a jog szempontjából rendben zajlottak az ügyek a tárca részéről Quaestor-ügyben. Egyetlen forint állami vagyon sem veszett el. Úgy értékelt, nem vették el a pénzt a kisbefektetők elől, mert állampapírokban tartották a vagyont. Az más kérdés - folytatta -, hogy valóban készpénzben kapták vissza pénzt, de ha szükséges, akkor feljelentést tesznek ezért.
    
A Fidesz-frakció további szigorítást javasol a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslatban - közölte Rogán Antal frakcióvezető. Közölte, olyan módosító indítványt adnak be, amely világossá teszi, hogy a vagyon zár alá vétele szempontjából vizsgálhatók azok a tranzakciók is, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek. Hozzátette: a dolgozó emberek kártalanításában érdekeltek. Jelezte azt is, hogy a Fidesz-frakció véleménye szerint a Quaestor is egy brókerbotrány, ezért a Befektető-védelmi Alap (Beva) felelősséggel tartozik. A frakció elvárása az, hogy a Beva a Quaestor-brókerügy minden egyes, hatmillió forint alatti kisbefektetőjét kártalanítsa. Rogán Antal beszélt arról is, azért nem Schiffer András frakcióvezető mondta az LMP napirend előtti felszólalását, mert - mint mondta, nem szeret családi kapcsolatokat felhozni - 2009 decemberéig a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete főigazgató-helyettesét Schiffer Péternek hívták. Tállai András szerint egy rejtett bomba volt a brókerbotrány, amely 10-17 évvel ezelőtt kezdődött, és azt meg lehetett volna előzni, ha a szocialista kormányok odafigyelnek.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett arról, hogy március 24-én életének 69. évében elhunyt Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter, az SZDSZ országgyűlési képviselője.