Napirend előtt

A munkabérekről, a brókerbotrányról, a földgázellátásról és a vasárnapi tapolcai időközi országgyűlési választásról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben. Az elnöklő Sneider Tamás bejelentette, hogy Áder János köztársasági elnök átiratban tájékoztatta az Országgyűlést Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium új államtitkárának április 1-jei hatállyal történő kinevezéséről.

Földi László (KDNP) azt tudakolta, milyen tapasztalatokkal zárult a téli időszakban a hazai gázellátás, illetve mit tett a kormány a biztonságos földgázellátás érdekében. Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban számos tároló került állami kézbe. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára kijelentette: az idei fűtési szezonban a folyamatos földgázellátás mindvégig garantált volt, és emellett Magyarország jelentősen hozzájárult Szerbia és Ukrajna ellátásához is. Ismertette: az energiahivatal adatai szerint 2014. december 1. és 2015. március 15 között 4,1 milliárd köbméter gáz fogyott, ez 0,22 köbméterrel több mint az egy évvel korábbi. Jelezte, a tárolókban több mint egymilliárd köbméterrel több gáz volt a betárolási időszak végén, mint 2013-ban a legmagasabb töltöttségi szint esetén. 2015. március végén közel 1,5 milliárd köbméter földgáz volt a tárolókban.

Volner János (Jobbik) a tapolcai választás kapcsán beszélt arról, hogy az elmúlt 25 évben a Fidesz és az MSZP egymás között "adta-vette", cserélgette a hatalmat. Szerinte a választás a Jobbik és a Fidesz között dől el, a baloldalra leadott szavazatok pedig elvesznek. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára visszautasította, hogy a jobbikosok folyamatosan egybemossák az MSZP-SZDSZ-koalíciót és a Fidesz-kormányt. Szerinte a Jobbik jelöltje nyíltan rasszista, antiszemita tartalmakat oszt meg az interneten, majd aztán hazudik erről. Az államtitkár Vona Gábor Jobbik-elnököt elhatárolódásra kérte. A politikus a baloldali jelöltet egy régi szakszervezeti kádernek tartotta, aki a Mal Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként nem ragadta meg a lapátot és nem állt ott az első sorban a vörösiszap-katasztrófa idején. A Fidesz-KDNP-jelöltjét, Fenyvesi Zoltánt ajánlotta a választók figyelmébe. Mint mondta, nem a Fidesz, hanem magyar demokraták rettegnek a Jobbik győzelmétől.
    
Gulyás Gergely (Fidesz) a tapolcai választás tétjének azt tartja, hogy a térségben élők érdekeit ki fogja képviselni. Szerinte a kormánypártok jelöltje kiemelkedően a legalkalmasabb arra, hogy a környékbeliek érdekeit az Országgyűlésben képviselje. Fenyvesi Zoltánnak köszönhető, hogy már jelöltként elérte, hogy az egészségügyi kormányzat korrigálja egy döntését, és ezért 2,3 milliárd forintos támogatást kap a tapolcai kórház. Majd megismételte az L. Simon László által megfogalmazott kifogásokat az ellenzéki jelöltekről. L. Simon László is a térség egészségügyi ellátásának fejlesztését emelte ki válaszában.
    
Harangozó Tamás (MSZP) a brókerbotrány, a Quaestor-ügy kapcsán sürgette a kárt szenvedett ügyfelek azonnali kártalanítását, az MSZP ezzel kapcsolatos javaslatának elfogadását. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint biztos nyelvbotlás volt, hogy az ellenzéki képviselő a Buda-Cash ügyfeleiért nem aggódik. Azt kérdezte, miért csak a Quaestor 31 ezer ügyfeléért aggódik, talán csak nem azért, mert a Buda-Cash-ügy ezer szálon köthető a MSZP-hez? Jelezte, hogy a Quaestor kisbefektetőinek pénzét - hatmillió forintig - kifizeti a Befektető-védelmi Alap. Szóvá tette, hogy a két minisztert egymással teljesen ellentétes magatartás miatt akarják lemondatni.

Schiffer András (LMP) elmondta, múlt héten a dolgozói szegénység csökkentése érdekében egyeztetést kezdeményeztek a pártokkal, az LMP-nek pedig vannak javaslatai is. Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára úgy fogalmazott: azzal talán a képviselő is egyetért, hogy a szegénység ellen úgy lehet küzdeni, ha több munkahely van. 23 éve nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint most, döntő többségük a versenyszférában dolgozik. Hozzátette: az utóbbi négy évben csaknem 11 százalékkal nőtt a fizetések reálértéke családi adókedvezménnyel, kedvezmény nélkül 5,2 százalékkal. Reményét fejezte ki, hogy a gazdaság teljesítőképességének növelésével lehet majd a béreket emelni.

Kérdések

Az útdíjról, Sopron fejlesztéséről, Nyírő József újratemetéséről, a Quaestor-botrányról, az agrártámogatásokról, a női esélyegyenlőségről, a kórházak adósságáról, a levéltárak helyzetéről és a balmazújvárosi hulladéktárolóról is szó volt a kérdések során a parlament keddi ülésén.

A fideszes Manninger Jenő a Modern Városok programot méltatta, s jelezte, hogy a kormányfő és a Sopron város által aláírt megállapodás lehetővé teszi a kétszer két sávos M85-ös megépítését, a barokk belváros megújítását és a Fertő-tavi világörökségi terület fejlesztését. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezer éves adósságnak nevezte Sopron bekötését a gyorsforgalmi hálózatba és megerősítette a megállapodásban foglaltakat, jelezve, hogy azokat szerdán tárgyalja a kormány. Célként jelölte meg, hogy mind a 23 megyei jogú várossal megállapodjanak, a települések pedig a korábbinál innovatívabb kezdeményezésekre fordítsák az uniós fejlesztési forrásokat. Szólt arról is, hogy a kormány ugyancsak szerdán hagyhatja jóvá a közlekedésfejlesztések gyorsításáról szóló csomagot, amely több ezer milliárd forintnyi beruházást indíthat.

Tiba István (Fidesz) arról érdeklődött, mikorra számolják fel a balmazújvárosi veszélyes hulladéktárolót. Nagy István államtitkár közölte: március 18-ai döntésével a kormány 400 milliót biztosított a felszámolásra, amely még idén megtörténhet.

A jobbikos Szávay István azt kifogásolta, hogy az útdíj bevezetésével a röszkei határátkelőnél is fizetős lett az út. Tasó László infrastruktúráért felelős államtitkár válaszában kifejtette, hogy az útdíjjal egyenlő feltételrendszert alakítottak ki, s az éves matricáért az érintettek az egész megye lehetőségeit igénybe vehetik. Megjegyezte: a délvidéki magyarok nem jelezték, hogy pozitív diszkriminációra lenne szükségük, az országban élőkkel azonos feltételek vonatkoznak rájuk.
    
A jobbikos Farkas Gergely Nyírő József újratemetéséről érdeklődött, nemzeti ügynek nevezve azt. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában felidézte, hogy Nyírő József elbúcsúztatására már sor került. Az újratemetést a Székelyudvarhelyért Egyesület kezdeményezte, azonban ez után hosszú jogi procedúra következett. A jobbikos képviselőt arra kérte, hogy a részletekről az egyesületnél érdeklődjön, s azt is jelezte, hogy nem tudja, hol vannak a földi maradványok.

Magyar Zoltán (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy bár még az előző ciklus agrártámogatásaival is tartoznak, ugyanakkor már az új uniós ciklus támogatásaival is problémák vannak. Nagy István államtitkár úgy fogalmazott válaszában: nem, nem és nem. A képviselőnek a kérdése is olyan félrevezető, amit határozottan vissza kell utasítani. Az érintett gazdák az őszi betakarítás után másodvetéssel is meg tudnak felelni a feltételeknek, hozzátéve: egy gazdálkodónak sem kell kiszántani egyetlen hektárt sem.

Dúró Dóra, a Jobbik politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy kétségbeejtő a levéltárak helyzete, az ott dolgozók anyagi megbecsültsége pedig katasztrofális. Rétvári Bence államtitkár reagálásában azt jelezte, hogy több városban is megújultak a levéltárak, a levéltárosok bérének rendezése pedig a kulturális ágazati életpályamodellnek lehet majd része.

Sneider Tamás (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy mikor és milyen mértékű béremelés lesz a szociális szférában. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta: a szociális szférában is próbáltak valamennyit enyhíteni az alacsony bérszínvonalon, ezért tavaly január 1-jétől bevezettek egy ágazati illetménypótlékot. Ez csak az első lépcső a szféra bérrendezésében, folyamatosak a tárgyalások, eddig több szakszervezettel is egyeztettek.

A szocialista Tukacs István szerint a kormányfő ösztönei helyett megfontoltságra lett volna szükség a Quaestor-ügyben. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a Buda-Cash bedőlése után történteket, jelezve, hogy Orbán Viktor február 25-én adott utasítást a minisztereknek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,8 milliárdnyi államkötvényt tudott ezt követően megmenteni, a Tartalékgazdálkodási Intézet 410 milliójának sorsa ugyanakkor még kérdéses. Felvetette: utóbbinél régi rossz gyakorlatról lehet szó, mert az előző kormányok alatt is 2,8 milliárd forintot tartottak brókercégnél.

A szocialista Burány Sándor azt kérdezte: hogyan kerülhetett 10 milliárdos nagyságrendű közpénz a Quasterhoz? Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, csodálkozik, hogy a Buda Cash-ről egy szó sem esik, biztos nem azért, mert ott a szocialista pártnak kiváló kapcsolatai lehettek, hanem azért, mert a károsultak 97-98 százalékát automatikusan kártalanították. Reményeik szerint a Quaestor-ügyletekben érintett mintegy 32 ezer befektetőből 22 ezer kisbefektető a Befektető-védelmi Alap (Beva) döntésének megfelelően megkapja azt az összeget, amivel "kockáztatott" és amiben kárt szenvedett. Hozzátette: egyetlen jelentős tétel van a kockáztatás szempontjából, az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 17 milliárdos kölcsöne. Nagy érdeklődéssel várja, hogy a képviselő a gazdasági bizottság vizsgálóbizottságában, Erős Jánosnak, az MFB egykori vezetőjének felteszi a kérdést, miért adott Tarsoly Csabának 17 milliárd forintot.

Tóth Csaba (MSZP) szintén a brókerbotrányból beszélt, amely szerinte aláássa a pénzügyi szektorral és felügyelettel kapcsolatos közbizalmat is. Lázár János közölte: 2002 és 2010 között 300 milliárd közpénz bíztak brókercégekre, ebből 4,8 milliárd jutott a Quasterhoz. Arra bíztatta a képviselőt, hogy nézzen utána, miért kellett ennyi közpénzt brókerekre bízni állami pénzügyi műveletekre. Önök kockáztattak, ugyanakkor a külügyi tárca az állampapírokat visszakapta, s kamat azért nem jár, mert egyoldalúan mondta fel a szerződést. A nagybefektetők sorsáról a kárvallottaknak, a kormánynak, a nemzeti banknak és minden érintettnek - így a Quaestornak is - közösen kell döntenie, és a felelősséget viselnie.

Kiss László MSZP-s képviselő azt feszegette, hogy kitől és miért kapott parlamenti belépőt Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kifejtette: Tarsoly Csaba azért kaphatott parlamenti belépőt az Országgyűlés Hivatalától, mert a Miniszterelnökség akkor még külgazdaságért felelős államtitkársága ezt kérelmezte. Az indok az volt, hogy az akkor létrejövő kereskedőház-konstrukcióban Tarsoly Csabának szüksége van arra, hogy rendszeresen, az akadályok csökkentése mellett jusson be a Házba, megjegyezve: szerencsére az idő bizonyította, hogy Tarsoly Csaba méltatlan a bizalomra.

Az MSZP-s Varga László a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) kérdezte arról, mit tartalmazott a brókerüggyel összefüggésben készült nemzetgazdasági minisztériumi jelentés, és az alapján döntött-e a KKM arról, hogy kiveszi a Quaestorban tartott közpénzt. Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára erre válaszul egy kronológiai sorrendet ismertetett, amely szerint a február 25-i kormányülésen - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása alapján - Orbán Viktor miniszterelnök döntött úgy, felül kell vizsgálni a brókercégeknél lévő állami vagyont. A KKM a pénzpiaci folyamatok és e kormányfői utasítás alapján vonta ki a Quaestornál letétbe helyezett pénzeszközeit, hozzátéve, hogy a tárca kamatveszteséget szenvedett el, ami azonban a töredéke az MSZP által a Quaestor-ügyben emlegetett 300 millió forint közpénzveszteségnek.

Ikotity István, az LMP képviselője arról érdeklődött, hol tart a kórházátszervezés, mi a helyzet a kórházak adósságállományával. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában megerősítette a rendelkezésre álló 60 milliárd forintos költségvetési keretet, amelyből azok az egészségügyi intézmények kaphatnak, amelyek vállalják, hogy nem termelik újra az adósságukat.

Az LMP-s Ikotity István arról beszélt, hogy a pedagógusok munkáját segítő munkatársak jövedelme 2008 óta nem változott. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy a legnagyobb csoportot képviselő pedagógusok érezhető béremelést kaptak és kapnak, szeptember 1-jétől pedig kiterjed az életpályamodell és illetményemelés azokra is, akik pedagógus végzettséggel rendelkeznek, de nem abban a munkakörben dolgoznak. A pedagógus végzettséggel nem rendelkezőkkel folyamatosak a tárgyalások, s idén nekik is szeretne a kormány plusz juttatást adni.

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a kormány szembeállítja a családpolitikát a női nemi esélyegyenlőség kérdésével. Rétvári Bence államtitkár közölte: a kapcsolati erőszak mint tényállás bekerült a Btk-ba, ezt 20-25 éve más kormányok bár megtehették volna, mégsem tették. Kitért arra is, hogy 2012 februárjában emberi jogi munkacsoport alakult, amely évente többször ülésezik és ennek nőjogi tematikus munkacsoportja is működik. A fenti kérdéseket folyamatosan napirenden tartják, a Btk. módosítását is itt vitatták meg.

Azonnali kérdések

A reálbérekről, "a politikusbűnözésről", az áfacsökkentésről, az egészségügyről és a brókerbotrányról volt szó kedden az azonnali kérdések és válaszok órájában a parlamentben.

Firtl Mátyás (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy 1948. április 7-én jött létre az ENSZ szakosított szerve az Egészségügyi Világszervezet (WHO), azóta ez a nap az egészségügyi világnap. Szerinte a lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági fejlődés záloga. Mint mondta, az idei világnap fókuszában az élelmiszerbiztonság áll, aminek területén szerinte fokozni kell a hatósági intézkedéseket. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, a kormánynak is fontos célkitűzés, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon, jobb legyen az ellátórendszerhez való hozzáférés és csökkenjenek az egyenlőtlenségek. Hozzátette: a kormány 2015 januárjában fogadta el az ágazati stratégiát, amely ezeket a célokat kívánja megvalósítani. Jelezte, stratégiai cél 2020-ra: a születéskor várható egészségben eltöltött életévek két évvel történő növelése.

Völner Pál (Fidesz) arról érdeklődött, hogyan nőnek a reálbérek 2015-ben. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint 2015-ben külön hangsúlyt kapott az a kormányzati szándék, hogy a bérek emelkedése nem vezethet munkahelyek megszűnéséhez. Mint mondta, a 2015 januári adatok szerint 5,6 százalékkal nőttek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban.
    
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, pártjuk nem véletlenül használja a tapolcai időközi választás előtt a "Quaestor-koalíció" kifejezést, ugyanis annak tagja az MSZP és a Fidesz is. Tállai András sajnálatosnak nevezte, hogy a Quaestor csődjét a Jobbik arra használja, hogy ezzel előnyt szerezzen a tapolcai időközi választáson. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, ha a képviselő tudná, hogy mit jelent a koalíció, akkor ezt a szót biztosan nem használná az ETO Park Kft. zár alá vételére. Úgy fogalmazott, hogy az MSZP kormányok alatt lényegében jelzálogbejegyzés nélkül adták ki a hitelt. A Fidesz viszont hosszas tárgyalások után kényszerítette rá a gazdasági társaságot, hogy bejegyezzék az állami jelzálogot. A kormány a károsultakkal, az igazságszolgáltatással és az Országgyűléssel kötött koalíciót, hogy minél többen visszakapják a pénzüket és hogy minél hamarabb utolérjék a felelősöket.

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy a második Orbán-kormány titkosította, hogy a betegek milyen kockázatoknak vannak kitéve a kórházakban. Hangsúlyozta, hogy az ellátás során szerzett betegségek száma a 2005-ös 733-ról 2012-re 3263-ra nőtt. Rétvári Bence azt felelte, hogy Magyarország egy meghatározott rend szerint jelent az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felé. A központ összefoglaló jelentéseiben teszi közzé az információt, ezek mindig is nyilvánosak voltak, tehát a kormány nem titkolózik.

Schiffer András (LMP) számos kérdést megfogalmazott a Quaestor-üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Balog Ádám, a MNB alelnöke közölte: a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél feltárt visszaélésnek semmi köze a Quaestor Hrurira Kft. számára engedélyezett kötvényprogramhoz. Ez a program már nyolcéves, először Veres János pénzügyminiszter adott arra engedélyt, majd a 70 milliárdos emelés 2013-ban a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet integrációja előtt történt, hozzátéve: a 70 milliárd forintból 58 milliárdot bocsátottak ki. Jelezte, a kamat vizsgálata nem tartozik az MNB határkörébe. Beszámolta arról is, javasolják a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítási keretét felemelni 100 ezer euróra, illetve azt is, hogy a kormány vizsgálja meg a Beva összevonását az Országos Betétbiztosítási Alappal.

Napirend után

Witzmann Mihály (Fidesz) az egyre javuló foglalkoztatási helyzetről szólt, kiemelve ebben a közmunka-programot. Kitért az egyre jobb helyzetre Somogyban, hozzátéve: a munkanélküliség is csökkent. Czomba Sándor közölte: egyértelműen látszik, hogy a foglalkoztatás sikerterület 2010 óta, az adatok impozánsak. A következő időszak fontos feladatának a területi különbségek csökkentését nevezte.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelesek problémáiról beszélve a magáncsőd intézményének bevezetése mellett foglalt állást. A válaszadó Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy április végéig több mint 1,7 millió ügyfélszerződésről küldik ki az elszámolási értesítőket és közel ezermilliárd forinttal lesz kevesebb az adósok terhe. A törvénymódosítások további 170 ezer végtörlesztett szerződést érintenek.

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy az igazi rezsicsökkentést a megfelelő hőmérsékletet fűtőegységek nélkül is elérni képes úgynevezett passzív házakkal lehetne elérni. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a 2011-ben elfogadott energiastratégia is azon alapul, hogy az energiahatékonyság növelésére kell alapozni. Emellett viszont fontos volt a rezsicsökkentés, amelynek következtében a lakossági fogyasztók közel százmilliárdot takarítottak meg.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően az ülést bezárta, és közölte, hogy a parlament a következő ülését április 13-án tartja.