Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta, a kisebbségi kormány május 1-i fennállása óta többször szavaztak le a miniszteri választ, mint 16 év alatt. Hozzátette: a rendszerváltástól 2006-ig a parlament összesen kilencszer szavazott le miniszteri választ, a kisebbségi kormány időszaka alatt viszont már tízszer történt meg mindez.

Az Országgyűlés kedden megkezdheti a Fidesz 200 fős parlamentről szóló javaslatának tárgyalását, miután az Országgyűlés 59 elutasítás után, a hatvanadik alkalommal hétfőn napirendre vette a javaslatot. Erről Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese beszélt újságíróknak a parlamentben.

Az idősotthonokban történő elhelyezés lehetőségéről, az okmányirodai bankkártyás fizetésről és a felsőoktatási felvételi pontszámításról is faggatták a kormánytagokat a képviselők a kérdések során hétfőn a parlamentben.

Szászfalvi László (KDNP) amiatt kért szót, mert a munkaadók sokszor nem képesek vagy nem hajlandóak eleget tenni annak a kötelezettségüknek, hogy megtérítsék munkavállalóik utazási költségeit. Utóbbiak viszont – tette hozzá – munkahelyüket féltve sokszor nem hajlandóak emiatt a hatóságokhoz fordulni. Korózs Lajos reagálásában azt mondta, a helyi érdekvédelmi szervezeteket nemigen tudja helyettesíteni a kormányzat, ezért ilyen esetekben nagy szerep hárul a szakszervezetekre.  

Jan Slota kijelentéséről, a nyugdíjasok helyzetéről, a Kenedi-bizottság jelentéséről, a szépkorúak jubileumi juttatásáról, a megfigyelési ügyről, valamint a TEÁOR kódok eltörléséről beszéltek a képviselők hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Németh Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a külügyminiszter kivívta a szlovák politika gyűlöletét azzal, hogy a múlt héten a Külügyminisztériumba kérette Szlovákia budapesti nagykövetét. Közölte: pártja visszautasítja a szlovák politika hangnemét Göncz Kingával szemben. Egy hétfői szlovák sajtóközlés szerint Ján Slota vasárnapi szónoklatában nem csak "nyomorultnak" nevezte a magyar külügyminisztert, hanem a kettős keresztet avató ünnepség után újságíróknak nyilatkozva még Konrad Henleinhoz (a náci Németországhoz csatolt Szudétavidék egykori birodalmi biztosához) és – kimondatlanul – Adolf Hitlerhez is hasonlította Göncz Kingát.

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) felszólalásában azt emelte ki: 2007-ben csökkent a nyugdíjak reálértéke. Mint mondta, tavaly 6,5 százalék volt a nyugdíjemelés, míg a nyugdíjasokat sújtó infláció 10,7 százalék volt. Ezért a kormány átlagosan, minden nyugdíjastól 30 ezer forintot vett el - jegyezte meg. Tényleg nem fogja a kormány visszaadni ezt az összeget? – kérdezte. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter azt válaszolta: „a társadalom gazdagodásából mindig részesednek a nyugdíjasok”.      

Négy interpellációra adott választ szavaztak le hétfőn az Országgyűlésben. Ebből három alkalommal Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter válaszait nem fogadta el a képviselők többsége, és ugyancsak leszavazták Belovics Ervinnek, a legfőbb ügyész helyettesének válaszát.

Puskás Tivadar (KDNP) arról beszélt, hogy a kormánynak is szándéka a költségvetési intézmények átalakítása az egészségügyben gazdasági társaságokká. Megjegyezte: azon intézmények egy része, amelyek tavaly hajtották végre az átalakulást, kimondottan rosszul járt. Az ellenzéki képviselő szerint ez azért fordulhat elő, mert egy kormányrendelet a 13. havi illetmény- és bérfejlesztést 2008. évi vonzatát nem biztosította és kizár abból több egészségügyi intézményt. Vojnik Mária egészségügyi államtitkár válaszában kiemelte: ez igen érzékeny kérdésként jelentkezik az egészségügyi, illetve közszolgálati intézményeknél. Kifejtette, hogy 2009-re beemelik a költségvetésbe a béremelés fedezetét is. Puskás Tivadar a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés többsége azonban igen.
Bővebben az interpellációról.

A magyar pénzügyi rendszer erős, ezt annak felelős vezetői állítják - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Gyurcsány Ferenc Varga Mihály (Fidesz) napirend előtti felszólalására válaszolt; az ellenzéki képviselő arról beszélt, hogy a kisebbségi kormány nem készítette fel, és nem is készíti fel az országot arra, hogy reagálni tudjon a pénzügyi-világgazdasági válságra.
   
Hoffmann Rózsa (KDNP) azt vetette fel, hogy jövőre végeznek az első hallgatók a 2006-ban indult kétciklusú képzés alapképzésben. Hozzátette: az elmúlt hetekben mintegy harminc hallgatót kérdeztek meg arról, ki akarja tovább folytatni tanulmányait. Mind a harminc diák tovább akar menni a mesterfokra – közölte. A KDNP-s képviselő szerint ennek az az oka, hogy a hallgatók semmi garanciát nem látnak arra, hogy az alapképzésben szerzett diplomájukat használni tudják a munkaerőpiacon. Mint mondta, mesterképzést csak akkreditáció után lehet indítani, de a legtöbb szak esetében nincs döntés, mert a Magyar Akkreditációs Bizottság tevékenysége lassú és átláthatatlan, ezért arra szólította fel a kormányt, gyorsítsa fel ezt a folyamatot.
Bővebben a felszólalásról.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter elmondta: kiterjesztették a bolognai folyamatot, így 134 alapképzési szak működik, jövőre pedig 300 mesterképzési szak indul. A miniszter szerint Magyarország eredményeinek elismerését jelenti ebben a folyamatban, hogy tavaly úgy döntöttek, a bolognai folyamat 1999 és 2010 közötti szakaszának értékelésére helyszínként Bécset és Budapestet választják. Ez olyan elismerés, amely az átláthatóság, a tervezettség, a megfontoltság, a felsőoktatás színvonalának emelésére tett lépéseinket igazolja - vélekedett.

– Magyarország helyzete stabil, és biztonsággal tekinthet a nehezebb nemzetközi gazdasági viszonyok elé - jelentette ki a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter napirend előtt hétfőn a parlamentben.

Hargitai János (KNDP) közölte: arra számít, hogy a pénzpiaci válság miatt várhatóan tovább gyengül a forint. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy ez a magyar bankszektort nem éri el. Hozzátette: a kis- és közepes vállalkozások védelme érdekében a kormánynak még többet kellene tennie, az adótörvényeket pedig újra kellene gondolni.

A közbeszerzésekről, a pénzmosásról, valamint a tizenharmadik havi illetményről szóló törvény módosításáról szóló javaslat részletes vitáit is lefolytatta a parlament hétfői ülésén. A módosító javaslatokról a következő ülésén határoz majd az országgyűlés.

Politikai nyilatkozat-tervezetnek minősül a Tibet ügyében a parlament előtt lévő dokumentum - ekként összegezhető az Országgyűlés hétfői döntése. A Fidesz kezdeményezte, hogy az Országgyűlés utasítsa el az alkotmányügyi bizottság eseti jellegű állásfoglalását, miszerint a Tibet ügyében tervezett országgyűlési határozati javaslat politikai nyilatkozat-tervezetnek minősül. Az Országgyűlés a Fidesz javaslatát 185 igen, 184 nem szavazattal és két tartózkodással (Hagyó Miklós és Mécs Imre, mindketten MSZP) utasította el.
  
Az Országgyűlés elfogadta a családok támogatásáról szóló törvény módosításához benyújtott módosító indítványok közül az előterjesztők által támogatottakat, így azt is, hogy a javaslat jövő év január 1-től lépjen hatályba.

A Ház bizottsági tagcserékről is döntött 364 igen szavazattal, egy tartózkodással. Két képviselő helyet cserélt: az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságba Borsos József (Fidesz) helyett a Fidesz-frakcióból kilépett Tóth András került, míg a költségvetési bizottságba Tóth András helyére Borsos József ülhet. Az oktatási bizottság egy korábban megüresedett helyére az MDF-ből kilépett, most független Almássy Kornélt választotta meg a Ház.

A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény módosítását képviselők 200 igen szavazattal, 169 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadták el hétfőn, az Országgyűlésben. A módosítást követően a jövőben ezeket a kitüntetéseket vissza is lehet vonni azoktól, akik arra érdemtelenné váltak.

A képviselők 185 igen szavazattal, 181 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2007-es költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt.

Az Országgyűlés 368 igen szavazattal - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadta el az e-befogadásról, a Magyarországon kialakult informatikai szakadék csökkentéséről, valamint az ezzel kapcsolatos eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
 
A Ház 367 igen szavazattal, egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot.

Az Országgyűlés szavazott a közalkalmazottak jogállásáról szóló előterjesztés módosító javaslatairól. A támogatott módosító indítványokat 204 igen szavazattal - 166 ellenében, tartózkodás nélkül - fogadták el a képviselők. A Ház szintén támogatta - 370 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül - azt, hogy az egyes, a javaslatban megjelölt kitüntetések birtokosai egy fizetési osztállyal feljebb kerüljenek.