LMP: a kormány szerepet játszott a társadalom kettészakadásában

Schmuck Erzsébet (LMP) értékelése szerint az Orbán-kormány politikája, a tudatos kormányzati intézkedések szerepet játszottak a társadalom kettészakadásában. Mint mondta, az adatok is azt mutatják, hogy 2009-től durván megnőtt a szegénységben élők száma, amely csak némileg csökkent 2013-ban a választások előtt hozott intézkedésekkel. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a negatív folyamatok 2006-ban, majd 2008-ban indultak, és az elmúlt 2-3 évben csökkent a szegénységnek kitett emberek száma. A Fidesz-KDNP társadalompolitikáját úgy összegezte, célja, hogy az ország legalább kétharmadát kitevő középosztály alakuljon ki. Ennek rendelték alá az adópolitikát is – magyarázta. Kijelentette: a kormány nem szegényellenes, hanem szegénységellenes politikát folytat; nem a bérek alacsonyan tartásával akarnak idecsábítani beruházókat, hanem az energiaárak alacsonyan tartásával.



MSZP: elvész az utolsó aktív eszköz a vidékfejlesztésre

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint minden kormányzati érv megdőlt, ami az állami szántóterületek értékesítését indokolná. Nem lehet megmenteni így a külföldiektől a magyar földeket – mondta, és szóvá tette azt is, hogy állítólag néhány nap alatt el lehet végezni a 400 órás aranykalászosgazda-tanfolyamot. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt mondta, a képviselőnek már nem volt mersze, hogy szóban is elmondja felszólalásának címét: elindult a földrablás. Aki földrablásról beszél, azt mondja a vásárló gazdák rablók, és „jelenkori kuláküldözés" rablóknak nevezni ezeket a gazdákat – közölte. A miniszter szerint az első nap árverései után korai mérleget vonni, de úgy látta, hogy érdeklődés mutatkozik a földek iránt, több mint 50 százalékuk elkelt, és ha folytatódik a tendencia 20 ezer gazda juthat földhöz. Fazekas Sándor azt mondta, alig hiszi, hogy a magyar vidékfejlesztésben a kis parcellák nagy potenciált jelentenének.

Jobbik: nincs rend az országban

Apáti István (Jobbik) szerint a kormány felsorolhatja, hogy hányszor szigorította a büntető törvénykönyvet, hány rendőrt tett esküt, de a Jobbik szerint nincs rend az országban. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte, sajnálja, hogy a jobbikos képviselő durván megtámadta a rendőrséget, amely a déli határ védelmében erőn felül teljesít. Az a hála, hogy korrumpált rendőrökről beszél? – kérdezte, majd visszautasította a képviselő szavait, amely szerinte a Jobbik alkalmatlanságát bizonyítja a kérdés megoldására. Ismertette a 2015-ös statisztikákat, miszerint az első félévben az egy évvel korábbihoz képest több mint 13 százalékkal csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, 2011-hez képest pedig több mint 30 százalékos a csökkenés.

Fidesz: Klebelsberg példáját kell követni

L. Simon László (Fidesz) a 140 évvel ezelőtt született Klebelsberg Kuno grófról emlékezett meg, aki Bethlen-kormány idején 1922-tól vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Egy évtizeden keresztül Magyarország kulturális újjászervezése volt a célja – mondta. A Miniszterelnökség államtitkára felsorolta Klebelsberg néhány fontosabb intézkedését, például a tanyasi tantermek létesítését, a pécsi és a szegedi egyetem felépítését. Úgy összegzett, olyan politikusról van szó, akire büszkének kell lenni, és az ő példáját követve kell Magyarország mai kulturális identitását formálni. Rétvári Bence államtitkár válaszában Klebersberg intézkedéseivel magyarázta az 1950-es évek sportsikereit, mivel a közoktatási miniszter tette kötelezővé testnevelésórákat. Rámutatott, hogy a tanyasi iskolák fejlesztése mellett Klebersberg figyelemmel volt az elitkultúra fejlesztésére az egyetemalapításokkal.

Üléskezdet

Az ülés azzal kezdődött, hogy az elnöklő Jakab István megkérte a terembiztosi szolgálatot, hogy a terembe nem illő tárgyakat szedje össze. Az MTI információi szerint a független Szabó Tímea (PM) tányérokat helyezett a miniszterek asztalára, figyelemfelhívásul a gyermekéhezés megszüntetését célzó nemzeti minimum programra.

Határozathozatalok

Elfogadták a jegybank 2012-2014 közötti üzleti beszámolóit

Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012-2014 közötti üzleti jelentéseit és beszámolóit.

Matolcsy György jegybankelnök az ezekről szóló előterjesztések parlamenti vitájában azt mondta, az MNB teljesíti törvényben rögzített mandátumát, feladatát az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás elérésében és megőrzésében, egyúttal támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.

Az MNB elnöke kifejtette: 2012-ben az akkori jegybanki vezetés alatt az MNB nem teljesítette sem az ár-, sem a pénzügyi stabilitás elérésében a feladatait, emellett a kormány gazdaságpolitikáját sem támogatta. 2012-ben ráadásul mintegy 40 milliárd forint körüli veszteséget is felhalmozott, sőt azt is bejelentette a jegybank akkori vezetése, hogy a 2013-ban az MNB vesztesége várhatóan 203 milliárd forintra nő. Matolcsy György összehasonlításul elmondta: a 2013 márciusában bekövetkezett jegybanki vezetőváltás jelentős fordulatot hozott az MNB tevékenységében, ennek révén sikerült a több mint 200 milliárd forintos veszteség helyett már 2013-ban 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárni az évet, 2014-ben pedig közel 28 milliárd forint nyereséget ért el a jegybank. Ezzel a központi költségvetés mindkét évben mentesült a veszteség megfizetésének terhe alól – hangsúlyozta.

Kihirdették a titkosított adatok cseréjéről szóló magyar-belga egyezményt

A parlament kedden Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezésére hozzájárult ahhoz, hogy kihirdessék a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló, Magyarország és a Belga Királyság között kötött egyezményt.

A képviselők 196 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el a tárcavezető javaslatát.

Kontrát Károly belügyi államtitkára a javaslat parlamenti vitájában elmondta, Magyarország már egy sor európai állammal kötött ilyen megállapodást, amire azért van szükség, hogy Magyarország részt vehessen a nemzetközi biztonsági együttműködésben.

Törvény kötelezi a kormányt, hogy forduljon bírósághoz a kvóták miatt

Az Országgyűlés törvényben kötelezte a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a bevándorlók kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló uniós jogszabály megsemmisítését.

A Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről című, Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot 154 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – házszabálytól eltéréssel – fogadták el a képviselők.

A törvényben az Országgyűlés megállapítja: az Európai Unió Tanácsa a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvótákon alapuló elosztásáról szóló határozatát úgy fogadta el, hogy figyelmen kívül hagyta a szubszidiaritás elvét, és a nemzeti parlamenteknek nem biztosították véleményük kifejtésének lehetőségét.

Az Országgyűlés szerint ezért bírósági úton fel kell lépni a szeptember 22-én elfogadott európai tanácsi határozat ellen, amelynek értelmében 2017 szeptemberéig 120 ezer nemzetközi védelmet kérő embert helyeznének át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba.

Lehetővé vált Magyarországnak a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a költségvetési szervek térítésmentes támogatást, vagy adományt nyújtsanak nemzetközi humanitárius segítség céljából.

A képviselők 160 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló törvénymódosítást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a változtatást azért tartotta szükségesnek, mert Magyarországnak jelenleg nincs jogi lehetősége hivatalos fejlesztési támogatást nyújtania a fejlődő országoknak. A tárcavezető szerint márpedig ez azért is fontos lenne, mert a világ különböző régióiban tapasztalható nehéz életkörülmények nem várt reakciókat indítottak el, így például a jelenlegi migrációs- és menekültválságot is, amely csak a fejlett és fejlődő világ együttműködésével kezelhető.

Kijelölhető lesz a halgazdálkodási hasznosító

A jövőben kijelölés útján is odaítélhető a halgazdálkodási jog, nemcsak vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződéssel – ezt is tartalmazza a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabály módosítása. A Ház a törvény minősített részeit és az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket is 181 igen, 13 – LMP-s és független képviselőktől származó – nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el.

A változtatás a 15 év után hamarosan lejáró halgazdálkodási jogokra vonatkozó haszonbérleti szerződéseket követően is biztosítja a vízterületek hasznosítását. Ennek értelmében az ágazatért felelős miniszter a halgazdálkodási jogok gyakorlására kijelölheti horgász egyesületek országos érdekképviseletét ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezetet.

Ahogy a változtatás indoklásában szerepel, idén 673, míg jövőre mintegy 300 vízterület haszonbérleti szerződése jár le.

A nem nyilvános pályázat, hanem kijelölés útján történő halgazdálkodás feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

Felülvizsgálhatják a haszonbérbe adott földek bérleti díját

Az Országgyűlés lehetővé tette a haszonbérbe adott termőföldek bérleti díjának időszakonkénti felülvizsgálatát.

A parlament Győrffy Balázs fideszes képviselőnek, az agrárkamara elnökének javaslatára fogadta el a földforgalmi törvény módosítását.

Az előterjesztésnek ugyanakkor volt kétharmados többséget igénylő passzusa is, ez viszont nem kapta meg a kellő szavazatot.

A kormánypárti politikus eredeti előterjesztése szerint a bérbeadó a szerződés megkötését követő két év után igazíthatta volna a piaci árakhoz a haszonbérleti díjat, azonban a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján a Ház úgy döntött: a bérleti díjat a bérbeadó személyében bekövetkezett tulajdonosváltást követő 90 napban – ezt követően pedig három évenként – emelheti meg az új bérbeadó.

Pontosították a polgári perek elektronikus kapcsolattartásának szabályait

A parlament több ponton módosította a polgári perekben jövő évtől bevezetni tervezett elektronikus kapcsolattartás szabályait.

A képviselők 157 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett döntöttek így.

A képviselők egyebek mellett egyértelműen meghatározták, hogy az elektronikus kapcsolattartás kötelező lesz az ügyészségnek, a jogi képviselővel eljáróknak, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek.

Völner Pál igazságügyi államtitkár a javaslat vitájában közölte, mindez azt jelenti, hogy a kézbesítési vélelem megdöntése 2016-tól akkor lesz lehetséges, ha a kérelmező önhibáján kívül nem fér hozzá a kézbesítési tárhelyhez.

A törvénymódosítás emellett rögzíti a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatások, kihallgatások szabályait is.

A kereskedelemben mindenkinek kell élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjat fizetnie

Megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben – uniós panaszok miatt – azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell.

Az Országgyűlés 152 igen, 28 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadta el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében megszűnik a díjfizetés sávos rendszere, vagyis a jövőben az árbevétel 0,1 százalékának megfelelő összeget kell fizetni a nettó 500 millió forintos árbevételt el nem érő, a törvény hatálya alá tartozó üzleteknek is.

A felügyeleti díj számításánál a megelőző év árbevételét kell alapul venni. Ugyanakkor a kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozásokra is vonatkozik a húszezer, illetve hétszázezer forint átalányválasztás lehetősége.

Módosították a hulladéktörvényt

Az Országgyűlés 125 igen, 34 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett elfogadta a hulladékról szóló törvény, valamint az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény módosítását.

A jogszabály meghatározza a 2016. január 1-jét követően rendszeresített kukák (60, illetve 80 literes gyűjtőedények), valamint az egyéb újonnan bevezetett gyűjtőedényméretek esetében alkalmazható hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj, vagyis a szemétszállítási díj megállapításának szabályait.

Az új kuka esetében a közszolgáltatási díj számításának alapja a már rendszeresített gyűjtőedényméretekre alkalmazható közszolgáltatási díj és a szolgáltatási egység térfogatának hányadosaként számítható fajlagos ürítési díjtétel.

Az új gyűjtőedényméretre vonatkozó ürítési díj a fajlagos ürítési díjtétel és a szolgáltatási egység térfogatának szorzata.

Az indoklás szerint a törvényt azért is módosítani kellett, mert az Európai Bizottság kifogásolta a hulladék keretirányelv magyar jogba való átültetésének megfogalmazását a hulladékolaj gyűjtésével összefüggésben. Jelenleg a hulladékolajat elkülönítetten kell gyűjteni, amennyire műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható. A törvénymódosítással elmaradnak a szövegből a környezetvédelmi és gazdasági szempontok.

A törvény azt a szabályt vezeti be a kéményseprés esetén, hogy a közszolgáltatás helyreállításáig, de legfeljebb a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott időtartamig lehessen a kijelölt közérdekű szolgáltató által ideiglenesen ellátni ezt a szolgáltatást. Az indoklás szerint a kijelölések eddigi tapasztalatai szerint több önkormányzat az erre eddig rendelkezésre állt időtartam, maximum egy év alatt nem tudott új kéményseprési közszolgáltatási szerződést kötni.

A jogszabály rendezi azt a helyzetet, ha egy településen a háztartási szennyvíz begyűjtése bármelyik szerződő fél jogellenes tevékenysége, vagy a közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárás eredménytelensége miatt átmenetileg szünetel.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
  
Módosították a vadvédelmi törvényt

A tájegységi vadgazdálkodás szabályait teremti meg az Országgyűlés által elfogadott, a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő törvények módosítása. A jogszabály rendelkezik arról, hogy tájegységenként egy fővadászt kell kijelölni; bővíti a tiltott vadászati eszközök körét; létrehozza az Országos Trófeabíráló Testületet, valamint változtat a vadkárra vonatkozó szabályokon.

A parlament 147 igen, 8 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az általános vita kezdetén azt mondta, széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg a jogszabály elkészültét, amely bevezeti az ökológiai és élőhelyi adottságokhoz igazodó tájegységi vadgazdálkodást, lehetőséget nyújtva a problémák helyben történő kezelésére.

A törvény szerint a vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási tájegység határain. A törvényalkotási bizottság javaslatára került be a törvénybe, hogy a vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi, vagyis vadkáralapot kell létrehozni.

Arcképprofilokat nyilvántartó rendszer jön létre

Arcképprofilokat nyilvántartó rendszer létrehozásáról döntött az Országgyűlés, az erre vonatkozó törvényt a kormánypártiak 122 igen voksával, 39 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadták el.

Az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmásadatokból képezett arcképprofilok szerepelnek, azaz nem maga a fénykép, hanem az ahhoz rendelt úgynevezett technikai kapcsoló számok, amelyek alkalmatlanok az arckép visszafejtésére. Az arcképprofil is személyes adatnak minősül.

A tárolt profilokban csak ügyhöz kötötten kereshetnek a jogosult szervek.

Az arcképelemzésnek pedig két típusa lehet: ismeretlen ember azonosítása és személyazonosság ellenőrzése.

A jogszabály hatályba lépését követően egy úgynevezett ősfeltöltést végeznek annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a – törvényben meghatározott – nyilvántartásokban kezelt arcképek.

Uniós jogharmonizáció miatt módosítottak rendészeti törvényeket

Az Ház több rendészeti tárgyú törvényt is módosított uniós jogharmonizációs céllal.

A képviselők 153 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett hozták meg határozatukat.

Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára egyebek mellett annak érdekében is változtak szabályok, hogy a magyar rendőrség a határellenőrzések alkalmával közvetlenül elérhesse az Interpol elveszett és ellopott útlevelek nemzetközi adatbázisát.

A változtatás emellett hozzájárulhat a menedékkérelmek gyorsításához azzal, hogy a menekültügyi hatóságok a jelenleg kötelező papíralapú ügyintézés helyett elektronikus úton is továbbíthatnak dokumentumokat a bíróságokhoz.

Bürokráciacsökkentő csomagot fogadott el a parlament

Közigazgatási bürokráciacsökkentésről fogadott el törvénycsomagot a parlament a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János javaslatára.

A mintegy 110 jogszabály módosítását indítványozó előterjesztést 148 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.

A mostani módosítással általános eljárási szabályok egyszerűsödnek, kevesebb lesz az engedélyhez kötött tevékenység, és csökkennek az ügyintézési határidők.

Új jogintézményt is bevezetettek, a függő hatályú döntést, amelynek célja, hogy az engedélyezési eljárások átalakítása nélkül gyorsítsa fel és tegye kiszámíthatóbbá az ügyintézést. Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság két hónapon belül nem tud érdemi döntést hozni, akkor a kérelmezőt végezheti a kérelmezett tevékenységet.

Az úgynevezett sommás közigazgatási eljárásban 21 helyett 8 nap alatt születhet döntés, ha az ügyfél az összes feltételt teljesíti, és nincs ellenérdekelt az ügyben.

Minősítési rendszert vezetnek be az adózásban

Megbízható és kockázatos adózókat különböztet meg az adózás rendjéről szóló jogszabály módosítása, amelyet 125 igen, 3 nem szavazattal, 58 tartózkodás mellett fogadtak el.

Az új minősítési rendszer szerint jó adózónak azok tekinthetők, akik alapvetően jogkövetők és teljesítik adókötelezettségeiket. Ide tartozik majd majdnem 140 ezer adózó, őket kedvezményekben részesíti a törvény.

Ezzel szemben kockázatos adózóknak minősülnek azok, akik megsértik az adójogszabályokat, nagy összegű adóhiányt, adótartozást halmoznak fel. Őket szigorúbb szabályozás alá vonják.

Módosultak a pálinkafőzési szabályok is, januártól párlatadójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól, literenként 700 forintért.

Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok miatt változnak egyes törvények

A számviteli, a helyi adókról szóló, valamint a társasági és osztalékadóról szóló törvényeken is változtat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények 158 igen szavazattal, 28 tartózkodás mellett elfogadott módosítása.

A változtatás célja, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat egyedi beszámolási célra is alkalmazni lehessen. Ilyen egyedi eset eredményeznek a többi között a leltározási sajátosságok, vagy az egyesülések, szétválások.

A módosítás szükséges azon fogalmak használatával kapcsolatosan is, amelyek a nemzetközi beszámolási standardokban eltérő tartalommal használnak, ilyen például a mérleg vagy az eredménykimutatás.

A tárgysorozatba vételi kérelmek elbírálása során a Ház elutasította egyebek között a nemzeti minimum programjáról szóló javaslatot.

Egyházi törvény
  
Gulyás: a lehető legszélesebb körben biztosítanák a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését

Az alaptörvénnyel összhangban biztosítani kell a másokkal együttesen történő vallásgyakorlás jogát arra való tekintet nélkül, hogy az jogilag szabályozott szervezeti keretek között vagy anélkül történik. Meg kell teremteni a vallás szabad gyakorlásának alkotmányos elvek szerinti szervezeti kereteit – hangoztatta expozéjában a fideszes Gulyás Gergely.

Hozzátette, rendezni kell továbbá az állam és a vallási közösségek közcélú tevekénységek terén való együttműködését, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által egyaránt elismert elvre, hogy az államot ebben a körben a vallási közösségek hitéleti tevékenységével összevetve bizonyos mérlegelési lehetőség illeti meg.

Kitért arra, hogy a szabályozásnak alkalmasnak kell lennie a visszaélések megakadályozására is.

Új elem a javaslatban – folytatta Gulyás Gergely –, hogy egyaránt vallási közösségként tekintenek valamennyi elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, felekezetre vagy egyházra, függetlenül annak megnevezésétől vagy szervezeti formájától. Alapelvként rögzítik, hogy minden közös vallásgyakorlás céljára alakult, és e célból működő közösség jogi személyiség nélkül is jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az alaptörvény a vallási közösségeknek szabad vallásgyakorlás keretében biztosít.

Kitért arra, hogy vallási közösségnek lesz tekinthető az is, ha két vagy három ember együtt imádkozik. Megmaradnak lehetséges szervezeti formaként a vallási egyesületek is, rájuk az egyesületi szabályok vonatkoznak. Ezeket már tíz tag is létrehozhatja, és ezt követően nyilatkozik arról, hogy vallási tevékenységet szeretnének folytatni.

Ismertetése szerint ha egy közösségnek három évre visszamenőleg az évek átlagában legalább 400 személyi jövedelemadó felajánlása van, nyilvántartásba vett egyházként működhet, ha öt éven keresztül, az évek átlagában több mint 4000 felajánlása van, akkor pedig bejegyzett egyházként.

Alapvető változás az eddigi gyakorlathoz képest, hogy állami részről nem az egyházak elismerése történik meg, hanem a bírósági nyilvántartásba vétel válik a jogi személyiség megszerzésének alapjává. Gulyás Gergely jelezte: a javaslat garanciális szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatályba lépésekor működő vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe, valamennyi most bevett egyház, a bejegyzett kategóriába kerül automatikusan.

Gulyás Gergely kiemelte: hosszas előkészítő munka előzte meg a törvényjavaslatot, amely a lehető legszélesebb körben kívánja biztosítani a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, a vallási közösségek önrendelkezési jogát és egyenjogúságát, az állam semlegességét.

Kormányzati támogatás

Völner Pál államtitkár a kormány kiemelt jelentőségűnek minősítette a javaslatot, és jelezte, támogatják azt.

Mindenkinek joga van a lelkiismeret és a vallás szabadságához – rögzítette az államtitkár, aki emlékeztetett arra: az egyházügyi törvény hatályos rendelkezései több irányból váltottak ki kritikát. A mostani javaslat kedvezményes szabályokat állapít meg azon vallási közösségek esetében, amelyek a módosítandó 2011-es szabályozás miatt elvesztették korábbi egyházi jogállásukat, vallási tevékenységet végző szervezetként működtek tovább és most is szerepelnek e szervezetek nyilvántartásában.

Fidesz: a jogszabály hosszú távon rendezi az együttműködés feltételeit

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy Magyarországon az állam és az egyház kapcsolata együttműködésre épül, a célok pedig változatlanok. Értékelése szerint a jogszabály-módosítás hosszú távon rendezi az egyházak jogi sorsát, az együttműködés feltételeit alkotmányosan és a nemzetközi jogi elvárásoknak megfelelően.

Azt hangoztatta, hogy az államnak az anyagi támogatás szabályainak meghatározásakor figyelemmel kell lennie a vallásszabadsághoz való jog sajátosságaira, arra, hogy a közösségek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a velük összehasonlítható vallási közösségekkel szemben. Szavai szerint érvényesülnie kell az állam világnézeti semlegességének.

Azt is megfogalmazta, hogy hatékonyan kell fellépni az úgynevezett bizniszegyházak visszaélései ellen, ki kell szűrni a nem vallási tevékenységeket, s az állam felelősségére az Alkotmánybíróság is rámutatott.

A kormánypárti képviselő üdvözölte a közfeladatokban kiemelt terheket vállaló egyházak különleges stratégiai partnerségi lehetőségeit.

MSZP: közös megoldásra kell törekedni

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka olyan szabályozást szorgalmazott, ami minden felekezetnek biztosítja a szabad vallásgyakorlást, nem diszkriminatív és biztosítja a működés feltételeit. A korábban tartott ötpárti egyeztetésre utalva szóvá tette, hogy a javaslaton nem köszön vissza az ottani konstruktivitás, ezért módosító javaslataik megfontolását kérte.

KDNP: igen a javaslatra

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a 2011-es törvénnyel nem a közös vallásgyakorlás joga szűnt meg, mint azt a különböző szirénhangok megjelenítették, hanem a korábban hatályban volt egyházi jogállás értelme és a közös vallásgyakorlás intézményi keretei változtak meg. Rámutatott: mindezek és az alkotmányjogi panaszok alapján az Alkotmánybíróságnak (Ab) kizárólag abban kellett volna döntést hoznia, hogy az egyházügyi törvény szabályozási koncepciója garantálja-e a alaptörvényben biztosított vallásszabadságból fakadó közös vallásgyakorlás intézményi kereteit. Az Ab ugyanakkor jogkörét túllépve vizsgálta az egyes vallási csoportok típusaihoz kapcsolt költségvetési támogatás, jövedelemadó-kedvezmények, oktatási és egyéb költségek megtérítésének rendelkezéseit is – jegyezte meg.

A kormánypárti politikus problémaként említette, hogy korábban számtalan biznisz-egyház is létrejött, amelyeknek nem annyira a hitélethez, hanem inkább a gazdasági gyarapodáshoz volt közük. Ezt a törvényi szabályozást az egyházak és a civilek részéről számos kritika érte – idézte fel, és kitért a jogi szabályozás újragondolását sürgető társadalmi igényekre.

Kiemelte, hogy a mostani módosítás alapján a jövőben az egyházakat nem a magyar Országgyűlés ismerné el, hanem bírósági eljárás keretében vennék nyilvántartásba. Szólt arról, a javaslat célja, hogy megteremtse a jogforrások összhangját, illetve, hogy lezárják azokat a nyitott szabályozási kérdéseket, amelyek az Ab, a Velencei bizottság, és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt felmerültek.

A KDNP a javaslatot támogatja – közölte.

Jobbik: továbbra is problémák vannak a javaslattal

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt már ötödjére tárgyalnak a témáról rövid időn belül, de a kormánypártok most sem mondták el, hogy belátták az elkövetett hibákat, hanem megy a mutogatás. Vannak előremutató elemek, de van gond a javaslattal most is, olyan pontok vannak benne, amelyek az ötpárti egyeztetésen nem merültek fel, és nem feltétlenül pozitívak.

LMP: elkerülhetetlenek a módosítások

Ikotity István, az LMP vezérszónoka azt mondta: felelősen kell dönteni a szavazás során, a módosítások elkerülhetetlenek. Közölte: igazságos és mindenki számára elfogadható törvény megszületése esetén támogatják a javaslatot.

Független

Szelényi Zsuzsanna rámutatott: a mostani előterjesztés megint nem felel meg azon feltételeknek, amelyek egy alkotmányos vallástörvény ismérvei. Ezek között említette a jogegyenlőséget, az állam semlegességet, a lelkiismereti szabadságot.

Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor elnapolta.

Gépjármű-felelősségbiztosítás

Balla György (Fidesz) expozéjában rámutatott: néhány éve bevett gyakorlat, hogy a biztosítótársaságok jelentős része becsapja az ügyfeleket, s az új biztosítások lényegesen olcsóbbak, mint a régebbiek. Ad abszurdum, ha valaki ugyanott felmond, majd új szerződést köt ugyanarra az autóra, az kevesebbet fizet, mint az aki folyamatában hagyja – mondta.

Szerinte nem az a helyes magatartás, hogy azokat az ügyfeleket, akik bíznak a biztosítótársaságban, becsapják, azért, hogy másokat magukhoz csábítsanak. A javaslat nem másról szól, mint hogy lehet kedvezményt adni az ügyfeleknek, de kizárólag a régieknek – mutatott rá.

Feltette azt a kérdést, hogy az autósoknál jellemző helytelen gyakorlattal más biztosításoknál, más szolgáltatásoknál is élnek-e. A tapasztalatok szerint a távközlésben, a kábeltévészektorban, bizonyos esetekben a bankszektorban is hasonló megoldásokat lehet látni – ismertette. Mint mondta, bízik abban, ha ezt a javaslatot elfogadják, akkor a fenti szolgáltatók is látják az irányt. Ha ugyanakkor maguktól nem lépnek, akkor az emberek oldalára kell állniuk – jelezte Balla György. Kiemelte: a javaslat reményei szerint élvezi majd az ellenzéki pártok támogatását is.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára jelezte: a kormány támogatja a javaslatot.

MSZP: disszonanciát tenne helyére a javaslat

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a javaslat egy ellentmondást kíván a helyére tenni. Megjegyezte: a Magyar Autóklub is felvetette a törvénymódosítás szükségességét.

KDNP: a biztosítási piac régi problémájára ad megoldást a javaslat

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a biztosítási piac régóta fennálló problémájára jelenthet megoldást a Ház előtt fekvő törvényjavaslat. Mielőbb rendezni kell a díjakkal kapcsolatos helyzetet – szorgalmazta, jelezve, hogy az idén további díjtétel-emelkedés várható.

Hangsúlyozta: a gépjármű-felelősségbiztosítási piacon a meglévő ügyfelek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint az újak. Szavai szerint a törvényjavaslat a hűséges ügyfelek megbecsüléséről szól.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát, az előterjesztő fideszes Balla György pedig megismételte, változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes biztosítók gyakorlatilag becsapják az ügyfeleiket.

A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény módosítása

L. Simon: alapvetően jogharmonizációs célú a módosítás

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában elmondta: jogharmonizációs okból, egy európai uniós irányelv – december 18-i határidejű – átültetése érdekében szükséges módosítani a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvényt.

Emellett az előterjesztés olyan eljárásjogi rendelkezéseket is pótol, amelyek eddig hiányoztak a jogszabályból.

Példaként említette, hogy a magyar rendszer eddig nem szabályozta azt az esetet, amikor Magyarország érvényesíteni akarja egy adott nemzeti kincs visszaszolgáltatására vonatkozó igényét. Most azonban rögzítik ennek az esetnek a részletszabályait – közölte.

Újdonság az is – tájékoztatott L. Simon László –, hogy beépítik a törvénybe „a kellő gondosság és körültekintés" kritériumát, amelynek célja, hogy – a kulturális javak illegális kereskedelmének megelőzése érdekében – a piac minden szereplője kellő gondossággal és körültekintéssel járjon el a kulturális javakat érintő ügyletek során.

Fidesz: nemzeti kulturális örökségünket óvni kell

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka elmondta, egyetért a most átültetendő irányelvvel, Magyarország nemzeti kulturális örökségét ugyanis óvni és ápolni kell, a törvénymódosítás pedig erre irányul.

Mint fogalmazott, a polgárok saját kifosztásukként értékelik, ha egy értékes muzeális darabot műkincstolvajok ellopnak.

A kormánypárti politikus örömét fejezte ki, hogy európai uniós szinten összehangolják a kulturális javak visszaszolgáltatását.
  
Az MSZP támogatja a javaslatot

Kiss László (MSZP) pártja támogatásáról biztosított a javaslatot, amelynek elfogadása egy uniós irányelv miatt szükséges. Helyesnek tartotta, hogy a magyar jogba is bekerül kellő gondosság és körültekintés fogalma. Azt is támogatta, hogy egyről három évre emelkedik a visszaszolgáltatási eljárás elindításának lehetősége.

KDNP: a belső piaci információs rendszer segítheti az együttműködést

Vejkey Imre úgy látta, hogy a javaslat nagyban erősíti a kulturális örökség védelmét. Elmondta, tovább kell erősíteni az együttműködést az Európai Bizottság által működtetett belső piaci információs rendszerrel. A tervek szerint 2015 decemberétől a rendszer segítségével a hatóságok információt cserélhetnek a jogellenesen kivitt kulturális javakról is – ismertette.

Jobbik: fontos a fekete piac visszaszorítása

Hegedűs Lorántné (Jobbik) is jelezte, hogy támogatni fogják az előterjesztést, mert úgy gondolják, a kulturális javak védelem mellett fontos a fekete piac visszaszorítása. Ő is üdvözölte, hogy a visszaszolgáltatási eljárás indítására a tudomásra jutástól számított egy év helyett három évig van lehetőség.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

Zárszó

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkárának értékelése szerint sokkal könnyebb lesz a javaslat elfogadása után az országból illegálisan kikerült, védett műtárgyakat hazahozni. A jobbikos képviselőnek válaszolva elmondta, hogy a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ minden szempontból jogutódja a KÖH-nek. Jelezte azt is, hogy a Seuso-kincsek sorsa nem tartozik a törvény által szabályozott körbe. Azok esetében most azt kell bizonytani, hogy a római kori régészeti leletegyüttest Magyarország területéről vitték ki.

Az Egységes Szanálási Rendszer

Tállai: ne az adófizetőket terhelje a bankok szanálása

Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat általános vitájában Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a pénzügyi válságra adott válaszként az EU megerősítette a pénzügyi szektor stabilitását a banki felügyelet szigorításával és a szanális szabályozás elfogadásával. Az euroövezet stabilitása érdekében – folytatta – létrehozták a bankuniót, amelynek keretében az euroövezeti tagállamok részvételével létrejött az egységes felügyeleti és szanálási rendszer. Hozzátette: az EU döntött az Egységes Szanálási Hatóság és Egységes Szanálási Alap létrehozásáról.

Az államtitkár úgy értékelte, hogy ezen rendszer létrejötte a pénzügyi válságra adott egyik legfontosabb válasz. Kifejtette: a pénzügyi nehézségbe kerülő pénzintézetek szanálása, életképessé tétele nem költségvetési pénzekből, hanem befektetők, nagybetétesek hozzájárulásából – ennek sikertelensége esetén a tagállamok hitelintézetei által – feltöltött pénzügyi alapból történik.

Tállai András közölte, egy nyolcéves átmeneti időszak alatt a nemzeti alapok fokozatosan növelve teljesítik a hozzájárulásukat az Egységes Szanálási Alapba. Mint mondta, a rendszer alapvető célja megszüntetni a bankok bajba kerülése esetén az egyes tagállamok nemzeti költségvetésének súlyos terhelését, az állami adósság növekedését.

Az államtitkár elmondta, hogy a rendszerről szóló megállapodást a kormány aláírta, de az Magyarországra nem keletkeztet kötelezettséget, mert az euroövezetnek és a bankuniónak Magyarország nem tagja. Magyarországon továbbra is a nemzeti hatóság jár majd el a magyar szabályozás alapján – jelezte.

Közölte azt is, hogy Magyarországnak a bankunióhoz sem kell csatlakoznia, a megállapodáshoz való csatlakozás azonban lehetővé teszi, hogy nyomon kövessék a bankuniós lépéseket.

Tállai András kitért arra is, hogy az Egységes Szanálási Alap 2016. január 1-jével jön létre.

Fidesz: biztonságosabbá, stabilabbá válhat a bankrendszer

Gyopáros Alpár (Fidesz) szerint ezzel a szanálási rendszerrel biztonságosabbá, stabilabbá akarják tenni a bankrendszert. Hozzátette: új és hatékony mechanizmusokra, eltérő forrásokra van szükség a bankok megmentéséhez, hogy abból a szuverén államok kimaradjanak.

Mint mondta, azt lehetett tapasztalni, a felelőtlen spekulatív gazdálkodás arra vezethet, hogy az államok, az adófizetők fizették ki a gátlástalan, felelőtlen, csak a saját profitjuk után futó bankárok számláját. Most azonban az államok visszavették az irányítást – hangoztatta.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, pártja támogatja a javaslatot, mert megteremti a jogi és pénzügyi feltételeket, hogy a pénzügyi szolgáltatók gazdasági helyzetének rendezésére minél kevésbé az adófizetői befizetésekre legyen szükség.

KNDP: a szanálási hatóság az MNB

Vejkey Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat szanálási hatóságként a Magyar Nemzeti Bankot jelöli ki. Azt is biztosítja az előterjesztés, a 100 ezer euró alatti betéteket minden körülmények között megvédjék.

Elmondta azt is, hogy a közös szanálási alap mellett létrejön az Egységes Szanálási Testület, amely határoz a csődhelyzetbe került bankok szanálási programjáról. A bankszektor által finanszírozott szanálási alap a hitelezői feltőkésítést követően a csődközeli helyzetebe került bankok szanálására vehető igénybe - magyarázta. Hozzátette: az alapnak a bankunió összes tagállamában engedélyezett valamennyi hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétek összegének legalább egy százalékát kell kitenni, a tervezett összege ezért hozzávetőleg 55 milliárd euró.

A Jobbik jó elképzelésen alapszik a javaslat, de nem támogatják

Bana Tibor (Jobbik) szerint alapvetően jó elképzelésen alapszik a szanálási rendszer, mert az alapot a bankok befizetéseiből töltenék fel.

Bana Tibor azzal indokolta, hogy nem támogatják a javaslatot, mert az az európai integráció mélyítése irányába mutat, és a magyar társadalom jelentős többsége ezt nem támogatja.

MSZP: a kormány szóljon bele az uniós döntésekbe!

Mesterházy Attila (MSZP) is javasolta a fogyasztóvédelem és a felügyeleti rendszer erősítését, hogy a bankok ne terheljék át a szanálási alap feltöltése miatti költségeiket az ügyfelekre. Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, a javaslat nem tesz mást, mint megszünteti a bankok és tagállamok kockázati közösségét, és ez szerinte rendben van.

Az általános vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Pénzügyi számlák információinak cseréje

NGM: csökkenthető a határon átnyúló adócsalás lehetősége

A határon átnyúló adócsalás, az adókijátszás, a jövedelemeltitkolás lehetőségét csökkenti az a nemzetközi megállapodás, amely lehetővé teszi az egyes országok adóhivatalai közötti automatikus információcserét – mondta a nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában.

Tállai András kifejtette: jogszabályban kell rögzíteni azokat a sztenderdeket, amelyek által a bankok, biztosítók, befektetési alapok, vállalkozások, alapítványok vagy magánszemélyek által birtokolt számlák tőkejövedelemre vagy számlaegyenlegre vonatkozó adatai átadhatók.

A sztenderdeket az OECD dolgozta ki, majd azt az uniós államok is átvették, az egyezményhez azonban az EU államain kívül több mint negyven ország csatlakozott. Az előterjesztés a résztvevő államokat is felsorolja, köztük van Kanada, Ausztrália, Mexikó, Japán vagy Új-Zéland, de korábban adóparadicsomként számon tartott országok is csatlakoznak ahhoz, évről évre egyre többen – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: olyan számlák adatai adhatók át, amelyek tulajdonosai a partner államban is illetékességgel bírnak, de csak akkor, ha az információt fogadó ország rendelkezik biztonságos infrastruktúrával, megfelel az adatátadás garanciális szabályainak.

Az államtitkár közölte azt is: a megállapodás kihirdetése a piaci szereplőkre nem ró többletterhet, ugyanakkor hozzájárulhat az adóbevételek növeléséhez.

Fidesz: a pénzügyi szféra versenyképességét is növeli az előterjesztés

A fideszes Gyopáros Alpár felhívta a figyelmet arra az Európai Bizottság által megrendelt jelentésre, amely szerint Magyarországon tíz év alatt mintegy 500 millió forinttal emelkedett az áfacsalások összege.

Az előterjesztés szerinte elősegíti a pénzügyi szféra nemzetközi versenyképességének növekedését.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Az MSZP támogatja a javaslatot, az adócsalások hatékonyabb felderítése ugyanis nemzeti és uniós érdekek is – ismertette frakciója álláspontját Mesterházy Attila. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a kormányzat feladata annak ellenőrzése, hogy az adatokat fogadó állam megfelel-e az egyezményben foglalt biztosítékoknak.

Hozzátette: ha ezt teljesíti, nem baj, hogy az aláíró 73 ország között van például Ciprus, amely offshore paradicsomként híres.

KDNP: a saját belső szabályok is jobban betarthatóvá válnak

Vejkey Imre szerint a javaslat olyan eszközt adna az adóhatóság kezébe, amely lehetőséget ad a hatékony fellépésre. Általa a részes államok jobban érvényt szerezhetnek saját belső szabályaiknak, az adófizetők jogainak tiszteletben tartása mellett.

A képviselő is az információátadást nevezte meg a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozásának leghatékonyabb eszközeként.

Jobbik: fontos, hogy az adatok biztonságban legyenek

Bana Tibor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2016. január 1-jéig kell kialakítani azokat az eljárásokat, amelyek alapján beazonosítják az érintett számlákat. A képviselő fontosnak ítélte, hogy az adatok biztonságban legyenek. Szerinte az aláíró országok között vannak olyanok, amelyek nem tudják garantálni a biztonságot, ezért szintén kiemelte a kormány felelősségét ennek elemzésében. Kijelentette: frakciója ezen megkötésekkel tudja támogatni az előterjesztést.

Az elnöklő Hiller István ezt az általános vitát is lezárta.

„– 
Akkreditáció

NGM: spórolnak a vállalkozások az akkreditálási szabályok változásával

A nagyobb vállalkozások húsz év alatt akár tízmillió forintot is spórolhatnak az akkreditációs eljárás díjain annak eredményeként, hogy új, egységes nemzeti akkreditációs rendszer jön létre – mondta a nemzetgazdasági tárca államtitkára a nemzeti akkreditálásról szóló törvény módosítását ismertetve.

Tállai András kifejtette: a változtatás értelmében az akkreditálás érdemi részét a hatóságtól független szakértők végzik megbízás alapján, hasonlóan az ausztriai vagy szlovákiai szabályozáshoz.

Szólt arról is: a Nemzeti Akkreditációs Testület megszűnése után is egy olyan testületnek kell a vizsgálatot elvégeznie, amely része az Európai Akkreditálási Együttműködésnek, és az általa kiállított tanúsítványokat elismerik azokban az országokban is, ahová exportunk 98 százaléka irányul.

Hozzátette: az akkreditációs eljárás a jövőben is egy értékelési és egy döntéshozatali szakaszból áll. Az első szakaszban egy szakértőkből álló csoport véleményezi a benyújtott dokumentumokat és helyszíni szemlét is végez, majd szakvéleményt fogalmaz meg az akkreditálási státusszal kapcsolatban. Az értékelési csoport tagjai azok közül rendelhetők ki, akik szerepelnek a szakértői adatbázisban.

Úgy folytatta: a döntéshozatali szakaszban egy független testület, az akkreditáló bizottság vizsgálja meg az értékelő csoport által összeállított iratanyagot, a testületben minden szakterület képviseletet kap.

Az akkreditálási státusz érvényességi ideje négy évről ötre emelkedik, és változik a felülvizsgálat gyakorisága is, az értékelési szakasz időtartamának változásával megszűnik az ügyintézés indokolatlan elhúzódása.

Fidesz: a vállalkozók érdekeit jobban szolgáló szervezet jön létre

A vezérszónoki felszólalások során Szatmáry Kristóf (Fidesz) azt mondta, reményeik szerint egy gyorsabb és a vállalkozók érdekeit jobban szolgáló szervezet jön létre, az akkreditációs eljárások időtartamának és az eljárási díjak csökkentésével pedig a magyar vállalkozások számára is hatékonyabbá válhat az ügyintézés.

Szavai szerint alapvetően megmaradnak az értékelési és eljárási szakaszok, döntően a határidők és az engedélyek időtartama változik, ami költséghatékonyabbá tudja tenni az akkreditációt.

Azt mondta, hogy mind az idén nyár elejei, mind a mostani módosítás azt vette figyelembe, hogy az akkreditáló szervezet független legyen, tartsa be az uniós előírásokat, és növekedjen a vállalkozói szemlélet.

MSZP: szétverték az akkreditálási rendszert

Velez Árpád (MSZP) szégyenteljesnek nevezte, hogy a nyáron elfogadott és rendelkezései javát tekintve még hatályba sem lépett törvényt máris át kell alakítani. Hangsúlyozta, hogy az európai előírásoknak való megfelelés miatt teljesen újra kell tervezni a törvényt.

KDNP: feladat a magas szintű pénzügyi felügyelet biztosítása

Vejkey Imre a javaslat céljának az új, egységes, a nemzetközi előírásoknak is megfelelő nemzeti akkreditálási rendszer megteremtését nevezte. A képviselő emellett kiemelt feladatként fogalmazta meg a magas szintű pénzügyi felügyelet biztosításának igényét.

A Nemzeti Akkreditáló Testület 2014-ben 165 szervezetet akkreditált és 532 felügyeleti vizsgálatot folytatott le – utalt vissza. A mostani javaslat meghatározza az új hatóság felépítését, az akkreditálási és felügyelet eljárási vizsgálatok szabályait – tette hozzá.

A javaslat gyorsabbá, hatékonyabbá, átláthatóbbá teszi az akkreditálási eljárást, amelyek a költségei is csökkenhetnek majd – szögezte le.

Jobbik: még hatályba sem lépett törvényt kell módosítani

Kepli Lajos (Jobbik) szintén felhívta a figyelmet, hogy olyan törvényt kell módosítani, amelyik tulajdonképpen még hatályba sem lépett. Miféle jogalkotói eljárásban született az eredeti javaslat, ha annak során nem vették figyelembe a nemzetközi előírásokat – tette fel a kérdést.

Nem lehet tudni, hogy jövő év elejétől egyáltalán működni fog-e az új rendszer – emelte ki. Az idő dönti majd el, hogy jó-e az a cél, amelynek során a nemzeti akkreditálást állami felügyelet alá vonják, de a használt módszer egészen biztosan nem jó, ezért a legtöbb, amit a kormány a Jobbiktól várhat, egy semleges, tartózkodó álláspont - mondta.

Képviselői felszólalások

Szilágyi György (Jobbik) a korábbi testület megszüntetését kifogásolta, szerinte elég lett volna az újraszabályozás. Jelezte: az akkreditációs folyamatok lassulásától, leállásától, a jogorvoslati lehetőségek szűkülésétől tart 2016. január 1-jét követően. Az ellenzéki politikus nemzeti érdeknek nevezte az új rendszer működését. Gúr Nándor (MSZP) értékelése szerint a kormány olyan úton halad előre, ami nem hoz hasznot. Mint mondta, az akkreditációs rendszer lebontása zajlik. Hozzátette: a jogutódlással összefüggésben is felmerülnek problémák. Erős csúsztatásnak minősítette, hogy egy új, egységes rendszer épül, és bírálta, hogy a jogszabály még hatályba sem lépett, már módosítják.

Tállai: nem valósak a kritikák

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára zárszavában azt mondta: nem igaz, hogy nem tartanak kapcsolatot az uniós akkreditációs intézményrendszerrel, a jogszabály-módosítás éppen annak az eredménye.

Kifejtette, hogy a köztestület megszűnik, mert az nem alakulhat át költségvetési szervvé, viszont a helyét átvevő intézmény minden szerződést és vállalt kötelezettséget továbbvisz.

Kiemelte azt is, hogy a határidők 30-40 százalékkal rövidülnek, a költségeket pedig 10-15 százalékkal csökkenteni kívánják.

Az államtitkár visszautasította a jogorvoslat szűkülését is, jelezve, hogy külön iroda működik majd a másod fokú elbírálásra.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények módosítása

Tállai: uniós irányelvek átültetéséről van szó

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára uniós irányelvek átültetésével indokolta a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények módosítását, kiemelve, hogy az előírásokat a hazai pénzügyi szektor sajátosságaihoz igazítják.

Kifejtette, hogy a nyugdíjbiztosítási, a tőkepiaci és a hitelintézeti szektor szabályait módosítják.

A nyugdíjbiztosítással összefüggésben a személyhez kötődő egyéni megtakarítások szerepének növekedéséről, új öngondoskodási formákról beszélt, a tőkepiaci szabályozás pedig a befektetői alapokat és alapkezelőket érinti. A szankciós szabályok és új feladatok rögzítése miatt a jegybankról szóló törvény módosítása is szükséges – tette hozzá.

Az államtitkár jelzáloghitelekre vonatkozó irányelvet nevezte a legfontosabbnak, célként megjelölve a háztartások túlzott eladósodásának megakadályozását. Az új szabályozás a marketingtevékenységet is érinti, a reklámokban például fel kell tüntetni a thm mértékét, hogy más termékekkel összehasonlítható legyen. Ez hozzájárul a hitelezők és hitelfelvevők felelős, tájékozott magatartásának erősödéséhez – mondta Tállai András, aki szerint a módosítások a szektor iránti bizalom erősítését is szolgálják.

Fidesz: igen a javaslatra

Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a bankoknál indokolt az állam folyamatos monitoringja, hiszen az elmúlt évek piaci válsága arra mutatott rá, milyen fontos a pontos szabályozás. A túlzott hitelkihelyezés és a magas kockázatvállalási hajlandóság a pénzügyi tájékozatlansággal párosulva nagyon komoly folyamatokat tud elindítani – rögzítette.

Hozzátette: a pénzügyi világban jelentkező hitelezői, likviditási nehézségek nemcsak egy ágazatban okoznak problémát, hanem tovább terjednek más szektorokra is.

Kitért a javaslattal összefüggő uniós irányelvekre, és rögzítette: szigorodnak a szankciós szabályok, szélesednek a felügyeletnek adott jogkörök.

MSZP: tartózkodás a javaslatra

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka kiemelte: az elmúlt évek fontos tapasztalata volt, hogy a hitelt felvevők nem mindig rendelkeztek a törlesztéssel összefüggő információkkal, s fontos, hogy az ehhez kapcsolódó tájékoztatás pontos legyen.

Kitért többek között az országos betétbiztosítási alapot érintő módosításokra, majd úgy összegzett: a javaslat túlnyomó többsége az uniós irányelvekkel összhangban javítja a pénzpiac működését, a fogyasztók tájékoztatását, segíti az anomáliák kiküszöbölését.

Szóvá tette, hogy a jegybank tovább erősödik, és ezt nagy aggodalommal szemlélik Matolcsy György jegybankelnök tevékenységét is. Ezért az MSZP tartózkodni fog a szavazásnál – jelezte.

KDNP: igen a javaslatra

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka ismertette a javaslat legfontosabb elemeit, és kiemelte: a KDNP támogatja az előterjesztést.

Jobbik: vannak támogatható elemek

Z. Kárpát Dániel azt mondta, egy-két éve kitörő örömmel fogadták volna a javaslat egyes részeit. Szerencsétlen, hogy most saláta-javaslatként tárgyalnak róla – közölte. Kiemelte: 100 milliárdos piacról beszélnek, amelynek tagjai kifosztottak magyar embereket, vagy hozzájárultak a kifosztásukhoz. Úgy látta: a devizahitelesek helyzetének rendezetlen módja a mai napig kiszárítja a gazdaságot, és otthagyta nyomát az ingatlanpiacon is. Hiányolta a megfelelő fogyasztóvédelmi razzia meglétét is.

A jegybank esetében felmerül a kérdés, hogy a 100 milliárdos nyereségét miért nem fordították egy kártérítési alapra, és azok kártalanítására, akiket például kilakoltattak. Üdvözölte, hogy az ügyfél kérésére tájékoztatást kell adni és közvetítői díjnak lesz egy plafonja. Jó, hogy a díjat  a futamidő során arányosan kell fizetni – jegyezte meg.

A Jobbik lát támogatható elemeket a javaslatban – mondta a politikus, és arra biztatta a kormánypártokat, építsék ki a fogyasztóvédelmi rendszert.

Az általános vitát az elnöklő Sneider Tamás lezárta.