Hétről hétre üdvös, és még üdvösebb jövőt ígérő kormánypárti beszédeket hallhattunk, hallhatunk a Tisztelt Házban. Felzárkózott a korábban tündöklő elöljárójához (Gyurcsány Ferenc) a legújabb miniszterelnök (Bajnai Gordon) is. Mondotta, mondja, ígérte és ígéri is, gyönyörű retorikával! Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert, a gazdaság és a társadalom folyamatait elemző, prognosztikai, ökonometriai tevékenységeket végző, a bársonyszékek retorikusainál sokkal, de sokkal megbízhatóbb, hiteles, a szakmájuk iránt elkötelezett tudósok, kutatók, szakemberek, akadémikusok, közgazdászok, statisztikusok, egyetemi tanárok, gazdasági elemzők alkotta, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet legfrissebb jelentését ismertetjük.

Az államháztartási deficit (az önkormányzatok nélkül) a 2009-es év első öt hónapjában 568,7 milliárd forint lett. A tárca prognózisa május végéig 543,3 milliárd forintos hiánnyal számolt. Valamivel több folyt be társasági adóból, vállalkozások különadójából és szja-ból, némileg alacsonyabban alakultak az áfa, jövedéki és regisztrációs adóbevételek.

A költségvetési szervek kiadásai magasabbak voltak a tervezettnél, meghaladták a havi bevételi többletüket is. A Pénzügyminisztérium az év egészére fenntartja korábbi prognózisát mind pénzforgalomban, mind eredményszemléletben. Az év végén a tárca az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi egyenlegében 989,1 milliárd forintos deficitet vár, ami alapvetően megegyezik az előző hónapban közölt 993,9 milliárd forintos hiányprognózissal. Így a tárca szerint az önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiány 3,8 százalék lesz, ami biztosítja, hogy az eredményszemléletű teljes államháztartási hiány ne haladja meg GDP arányosan a 3,9 százalékot.

A jelentősebb tőzsdeindexek mind mínuszban zárták az elmúlt hetet. Az amerikai Dow Jones 2,95, a technológiai papírokat tömörítő Nasdaq Composite 1,69 százalékot esett. Európában a londoni FTSE, 100 2,16, a frankfurti DAX 4,53 százalékkal zárt alacsonyabban, mint egy héttel korábban. A hazai BUX a visegrádi országok részvényindexeihez képest jobban gyengült, az indikátor 6,68 százalékot zuhant egy hét alatt. A forint kissé gyengült az euróval szemben (-1,35%), a pénteki középárfolyam

281,05 HUF/EUR volt. Az állampapírpiacon továbbra is alacsony a hozamok volatilitása, a három hónapos diszkontkincstárjegy benchmark hozama 9,25 százalék.

Áprilisban az alkalmazásban állók száma 2 650,7 ezer fő volt, 5,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés teljes mértékben a versenyszférát érinti, a közszférában alkalmazottak száma minimálisan nőtt. A versenyszférában 147,7 ezer fővel alacsonyabb a létszám, mint 2008 áprilisában. A legnagyobb leépítés a feldolgozóiparban volt, ahol április végén 86 ezerrel kevesebb alkalmazott volt, mint egy évvel korábban.

A gazdasági válság néhány kivételtől eltekintve minden feldolgozóipari ágazatot súlyosan érint, és a recesszió az ipar mellett elérte a gazdaság többi területét is. A szolgáltató ágazatokban is összességében 46 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás, elsősorban a kereskedelemben és a turizmus-vendéglátás illetve egyes adminisztratív szolgáltatások területén. A foglakoztatás szezonalitása gyengébb, mint a tavalyi évben, az idén márciusról áprilisra 5,1 ezer fővel nőtt az alkalmazásban állók száma, míg egy éve ez a növekedés közel 20 ezer fő volt. Az általában nagy szezonális mozgást mutató ágazatok (mezőgazdaság, építőipar, turizmus, közigazgatás) közül csak ez utóbbi növelte érdemben a létszámot (18,5 ezer fővel). A szezonális bővülés elsősorban az állami közmunkaszervezés eredménye, a versenyszféra ágazatai gyenge szezonalitást mutatnak, ami részben a válsággal magyarázható, ugyanakkor elképzelhető, hogy az idei évben ismét növekedhet a fekete foglalkoztatás aránya is.

2008 első négy hónapjának átlagához képest 1,1 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek a teljes nemzetgazdaságban, ami a versenyszféra 4,9 százalékos kereset emelkedéséből, és a közszféra 7,5 százalékos keresetcsökkenéséből adódik. Ez utóbbi csökkenés döntően a 13. havi kereset-kiegészítések tavalyitól eltérő folyósítása miatt adódik.

A folyósítási rendszer átalakításán kívül érdemi változás az is, hogy az idén a külön juttatás összegét 15 ezer forintban maximálták. Január-áprilisban a nettó reálkeresetek – a 3,1 százalékos infláció mellett – 2,2 százalékkal csökkentek a nemzetgazdaság egészében. Ez a versenyszférában 0,4 százalékos növekedést jelent, míg a közszférában 8,6 százalékkal csökkent a nettó keresetek vásárlóértéke.

Az építőipari termelés volumene 2009 áprilisában 8,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az év első négy hónapjában a termelés 5,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál; szezonálisan kiigazítva áprilisban 4,9 százalékkal maradt el az előző havitól. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 26,1 százalékkal haladta meg a 2008. áprilisit. Az idei emelkedésen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 19, az egyéb építményeké 40,7 százalékkal nőtt, köszönhetően a több út-, vasútfejlesztésre, helyi és távolsági vezetékek építésének. A 2009 áprilisában kötött szerződések volumene 2,7 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Ezen belül épületek építésére 7,3 százalékkal kisebb, egyéb építményekre 15,6 százalékkal nagyobb volumenű szerződést kötöttek.

Az olaj árfolyama csaknem stagnált, a piacra kivárás volt jellemző. Az energiahordozó ára csökkent, mivel az amerikai benzinkereslet a legfrissebb adatok szerint 6 százalékkal marad el az ilyenkor megszokottól. Az amerikai nyersolaj tartalékok 3,9 millió hordóval apadtak a megelőző héthez képest, mert a finomítók az autózási szezon miatti keresletélénkülésre számítva megemelték termelésüket. A kapacitás-kikaszáltság 86 százalékra nőtt. A várt többletfogyasztás azonban elmaradt, a benzinkészletek emiatt 3,4 millió hordóval gyarapodtak. A recesszió mélyebb, elhúzódóbb lehet a korábban vártnál. Bár a dollár az euróval szemben péntekre 1,3932-ig gyengült, a WTI típusú olaj 1,8 dollár veszteséggel 69,55 dollár/hordó áron zárt.

Az euró-övezeti fogyasztói árindex májusban stagnált, az EU27 infláció mindössze 0,7 százalék volt az előző év azonos hónapjához képest. A fogyasztói árindex immár harmadik hónapja negatív Írországban, Spanyolországban, Luxemburgban és Portugáliában. Németországban a fogyasztói árak nem változtak a 2008. májusihoz képest. A termelői árak 3,6 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, ebből 1,1 százalék az energiatermékek árváltozásának következménye. Az EKB a valutaövezetben őszig deflációt valószínűsít. Az Amerikai Egyesült Államokban a fogyasztói árak harmadik hónapja csökkennek, a májusi árindex -1,3 százalék volt. A gazdaságélénkítő csomagok, a központi banki eszközvásárlások és a növekvő nyersanyagárak miatt azonban nem kell deflációra számítani.

A ZEW intézet német gazdasági hangulat indexe júniusban 44,8 pontra javult az előző havi 31,1 pontról. Az emelkedés a jövőbeni kilátásokkal kapcsolatos optimizmust tükrözi, a jelenlegi helyzet megítélésének részindexe csak kis mértékben javult, továbbra is erősen negatív (-89,7 pont).

A jelenlegi helyzet megítélését nagyobb súllyal számító Ifo-index júniusban enyhén emelkedett, 85,9 pontra javult a májusi 84,2 pontot követően. Míg a jövőbeni várakozások részindexe jelentős mértékben 86 pontról 89,5 pontra nőtt, a jelenlegi helyzet megítélésének részindexe 0,1 ponttal 82,4 pontra romlott. Az euró-övezet külkereskedelmi mérlege áprilisban 2,7 milliárd eurós többletet ért el, az egy évvel korábbi 2,2 milliárdos többlettel szemben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan igazított export 1,3 százalékkal csökkent, míg az import 2,7 százalékkal mérséklődött. A 27 tagú Európai Unió külkereskedelmi mérlege márciusban 7,8 milliárdos hiányt mutatott, egy évvel korábban 14,9 milliárd volt a deficit. 2009 márciusában a megelőző hónaphoz képest szezonálisan igazítva 1,5 százalékkal csökkent az export és 2,8 százalékkal az import.