A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése a pártok és a korrupció viszonyát elemzi. Az eredmény szerint egyetlen parlamenti párt van, melyet a válaszadók nem hoznak összefüggésbe a korrupcióval: ez a KDNP. Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szokásos heti interjújában kifejtette: egy keresztény párt számára az a természetes, ha nincs korrupciós ügye. Végignézve a kereszténydemokraták 65 éves történelmén korrupciós ügy soha nem merült fel. A párt elnökeként mindig nagyon ügyelt arra, hogy a KDNP soha ne fogadjon el olyan támogatást, ami után benyújtható a számla.
Andor László uniós jelöléséről, s a jelölés során élesen kirajzolódó szocialista arroganciára vonatkozó kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elmondta: az MSZP hozzáállása minősíti a magyar baloldal nemzetietlen voltát. Ha Franciaországban például megkérdeznék, hogy mi egy uniós biztossal szemben az alkalmassági kritérium, akkor a francia nemzeti érdekek iránti elkötelezettséget mondanák első helyen, a másodikon meg a szakmai hozzáértést. A szocialista párt mostani döntésével a második elégtelent is beírta a saját bizonyítványába: Kovács László jelölésével a szakmai, Andor Lászlóval pedig a nemzeti elégtelent.
„Egy uniós biztosnak egyfelől az őt delegáló ország szempontjaihoz legyen legalább empátiája, másfelől szakértőként valóban az unió egészének a szakmai érdekeit képviselje.
Az pedig különösen abszurd, hogy egy olyan kormány delegál biztost Brüsszelbe, melynek semmiféle társadalmi támogatottsága, semmilyen erkölcsi legitimációja nincs arra, hogy a magyar nemzet nevében bármit tegyen. Ezért az lett volna a tisztességes és a helyes, hogyha a Bajnai-kormány négypárti tárgyalást hív össze, melynek eredményeként konszenzusos jelöltet küldhettünk volna az Európai Bizottságba” – jelentette ki a pártelnök.
Az MSZP és az SZDSZ a 2011-es népszámlálás során igyekszik ellehetetleníteni, hogy felmérhető legyen a vallási hovatartozás. A népszámlálás körül kialakított purparléval kapcsolatosan a KDNP elnöke úgy fogalmazott: „ezt a játékot már egyszer végigjátszottuk a polgári kormány idején: az MSZP és az SZDSZ akkor is mindent megtett, hogy a vallási hovatartozásra ne lehessen rákérdezni. Ez a törekvés először is abszolút tudománytalan, hiszen ugyanolyan értéke van egy ilyen adatnak, mint annak, hogy milyen a nemzetiségi megoszlás, milyen az ország egészségügyi, szociális állapota, és így tovább. Másfelől pedig nyilvánvaló a sanda szándék, ugyanis arról van szó, hogy már az előző népszámlálás is világosan megmutatta: a hangos szektákkal ellentétben a csendes történelmi egyházaknak van óriási többsége. A magyar társadalom háromnegyed része akkor ugyanis a három keresztény történelmi egyházhoz tartozónak vallotta magát. Így nyilvánvaló, hogy nemcsak történelmileg, hanem szociológiai értelemben is a történelmi keresztény egyházak határozzák meg Magyarország vallási arculatát. A hangoskodó szekták pedig minimális támogatottságot mondhatnak magukénak.”.
Hozzátette: a balliberális média azt mondja, hogy azért ellenzi a vallási kérdéseket, mert az azokra adott válaszoknak esetleg financiális következményei is lesznek, vagyis az egyháztámogatás valamilyen formában figyelembe fogja venni a népszámlálási adatokat is. Innen üzenem nekik, hogy igenis figyelembe kell venni azokat. Ha az élet többi területén a népszámlálási adatok kiindulási pontot jelentenek különböző költségvetési tételek tervezésekor, akkor a vallási kérdésekben miért ne lenne így?
Mint mondta: összehasonlíthatatlanul objektívebb szám egy mindenkit megkérdező népszámlálás adata, mint egy tingli-tangli kérdőíves kutatás, vagy mint az egyszázalékos felajánlások, amiből a történelmi egyházak alapbázisát tekintő nyugdíjasok és pályakezdő értelmiségiek eleve ki vannak zárva.
Semjén Zsolt politikai szempontokon túl, szakmai érvek alapján is felsorakoztatta érveit. Vallásszociológusként elmondta, hogy az egyházi-vallási kutatások, tanulmányok, felmérések – melyek számos esetben szélsőségesen elfogult politikai megrendelésre készültek –, semmilyen módon nem reprezentálják a magyar társadalom valós véleményét. Az objektív, vitathatatlan és tényszerű adatokat egyedül a népszámlálás biztosítja, ezért azokat vallási vonatkozásban ugyanúgy fel lehet használni a költségvetés tervezésekor, mint a népszámlálás bármely más eredményét.
Megítélése szerint álságos arra hivatkozni, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés személyiségi jogokat sértene, hiszen a népszámlálás nem azt tartja nyilván, hogy X vagy Y katolikus, református, izraelita vagy buddhista, hanem azt, hogy hányan vannak, akik katolikusnak, reformátusnak, izraelitának és buddhistának vallják magukat.
