Gyurcsány: Magyarország egyedül maradt az unióban

Gyurcsány Ferenc (független) azt mondta: ha jól érti, ami történt, Magyarország olyan egyedül maradt az unióban, mint a kisujja. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint soha nem folytatott még miniszterelnök olyan tárgyalást, mint amit Orbán Viktor az előző nap. Soha ennyire nem fenyegette szétszakadás a hagyományosan kitűnő osztrák-magyar kapcsolatokat – vélekedett.

Szerinte nem fogják tudni megvédeni a határokat, s aki magyar földre lépett, azokkal szemben egyetlen dolgot tehetnek, lefolytatják a menekültügyi eljárást.

A volt miniszterelnök azt kérdezte: ha a kormány tisztában volt azzal, hogy ez várható, akkor miért nem tett semmit? Megnövelt apparátussal, táborokkal, elegendő tolmáccsal fel kellett volna készülni erre a helyzetre. Semmi más nem történt, minthogy a magyar emberek félelmét fokozták, a Jobbikkal versenyfutásban – hangoztatta.

Látják önök a teremtő Isten képét mindenkiben, függetlenül attól, kicsoda? – kérdezte, majd hozzátette: a kereszténység nem politikai fegyver a választók meggyőzésében.

„Az önök kerítése a krisztusi töviskoszorúnak a jelképe, önök nagyjából annyira keresztények, mint amennyire Krisztus fejére keresztények rakták azt a bizonyos töviskoszorút" – mondta, Kerék-Bárczy Szabolcs DK-s politikus csütörtöki publicisztikájára utalva, majd azt hangoztatta: ő Böjte Csabával és Ferenc pápával ért egyet, akik nem azt teszik, amit a kormány.

Jobbik: a képmutatás magasiskolája Gyurcsány Ferenc beszéde

Szávay István (Jobbik) úgy vélte: amit Gyurcsány Ferenc elmondott, az a képmutatás hihetetlen magasiskolája. Morálról beszél az, aki nem miniszterelnökségével, hanem „az őszödi hazugságbeszéddel" írta be a nevét a történelemkönyvekbe, magyar embereket veretett meg, példátlan „gyűlöletkampányt folytatott a magyarság harmada ellen" – sorolta.

Szilágyi György (Jobbik) is felháborítónak nevezte Gyurcsány Ferenc felszólalását. Szavai szerint az beszél a hatalmi törekvések elítéléséről és morális kérdésekről, akit Morvai Krisztina EP-képviselő csak „hibbant Nérónak nevez" és aki 1956 után ötven évvel „lövetett magyar emberekre".

Azt is kijelentette, hogy a Jobbik az egyetlen ellenzéki párt, amelyik konstruktívan vesz részt a vitában és módosító javaslataikkal megpróbálták jobbá tenni a törvényt.

Megjegyezte, a fideszes Németh Szilárd az EU felelősségéről beszélt, de az Egyesült Államokéról nem. Hozzátette, az Orbán-kormány is későn észlelte a problémát, majd pedig „nevetséges és hatástalan" intézkedéseket tett.

A politikus kijelentette azt is, hogy a Dublin III-as rendelet kifejezetten káros Magyarországra nézve.

Apáti István (Jobbik) azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem demokráciát ment építeni a Közel-Keletre, hanem saját gazdaságát. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államok hozta létre az Iszlám Államot, de a szervezet később kiszabadult a kezük közül.

Hibásnak nevezte az Európai Unió vezető országait, mert részt vettek a Közel-Kelet „kiszipolyozásában". Érdekesnek tartotta a „liberálnácik" hozzáállását, akik megszavazták, hogy a magyar katonák vegyenek részt külföldi műveletekben, de nem evidencia számukra, hogy a magyar katona magyar területen védje meg a lakosságot.

LMP: a menekülteknek gyakran hiányoznak az irataik

Schiffer András (LMP) azt mondta, hogy a háborús menekülteknek nagyon gyakran hiányoznak az alapvető irataik, mert egy támadás során vagy út közben elveszítették azokat. Egyúttal viszont hangsúlyozta, nem állítja, hogy mindenki az afgán vagy a szír konfliktus elől menekül.

Hende Csaba: az alkotmányosság talaján állunk
Hende Csaba honvédelmi miniszter a vitában felmerült kérdésekre válaszolva elmondta, az alkotmányosság talaján állnak és mindenféle „szabadcsapatok és magyar gárdák" bevetését a leghatározottabban ellenzik.

A határzárral kapcsolatban érkezett kritikákra a miniszter úgy válaszolt: senki nem gondolja, hogy bármilyen műszaki akadály áthatolhatatlan lenne.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztria adott esetben megakadályozza a migránsok belépését az országba, Magyarország pedig, ha átengedi őket, akkor csak azt éri el, hogy megszűnik a schengeni övezeten belüli státus, így újra sorba kell majd állni a határokon.

Hende Csaba közölte, elegendő mennyiségű befogadóállomás van az országban, amelyek a hírekkel ellentétben nem telítettek, mert a migránsok nem hajlandóak ott maradni.

Elmondta még, hogy a honvédelmi törvény értelmében jogellenes parancsot a katona nem köteles végrehajtani, békés tömeg ellen fegyvert használni pedig jogellenes, azt csak önvédelmi helyzetben tehetik meg.

Vas Imre előterjesztői zárszavában összegezte a vitában elhangzottakat, és közölte: a középutat szerették volna megcélozni, így az emberiesség és humanitárius kötelezettségeiknek is eleget akarnak tenni, de biztosítani akarják a magyar határ rendjét is.

A felszólalást követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta az általános vitát.

Utolsó napirendi pontként az Üzenet az Európai Unió vezetőinek címet viselő határozati javaslatot tárgyalta a parlament pénteken, ezt követően napirend utáni felszólalással ért véget a rendkívüli ülés.

Vita az EU vezetőinek szánt üzenetről

A vitában az előterjesztőként felszólaló Tuzson Bence (Fidesz) azt mondta, az EU bevándorlás-politikája megbukott, nem képes a helyzetet kezelni, ezért új bevándorlás-politikára van szükség, nemcsak Magyarországon, de Európa egészében is.

Szavai szerint a határozati javaslat megfogalmazza az Országgyűlés álláspontját, amelyik szerint Európa vezetőit terheli a felelősség a kialakult helyzetért. Az unió vezetőit fel kell szólítani arra, hogy változtassanak eddigi politikájukon és alkossanak olyat, amelyik képes megvédeni a kontinenst és ezen belül Magyarországot is.

A javaslat felszólítja a kormányt is, hogy mindent tegyen meg a probléma lehető leggyorsabb megoldásának érdekében – közölte.

Végül azt mondta, a probléma civilizációs kérdés is, ugyanis az európai civilizációra születése óta jellemző a folyamatos expanzió. A második világháború óta a nyugati világ mindig a demokráciát próbálja terjeszteni, ha ez nem is mindig sikeres – közölte. Európának be kell látnia, hogy változtatnia kell a civilizációs expanziós politikán és vannak olyan esetek, amikor az európai civilizáció kerül veszélybe – fogalmazott.

A kormány nevében felszólaló Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, a kabinet egyetért a határozati javaslatban foglaltakkal, a rá vonatkozó részt pedig végre fogja hajtani, amennyiben a parlament elfogadja az indítványt.

Tessely Zoltán, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy az EU történetének talán legnagyobb politikai válságát éli át és ha nem sikerül megfelelően kezelni a helyzetet, annak következményei súlyosabbak lesznek, mint a 2008-as gazdasági vagy a közelmúltbeli görög válságé.

Európa a jelenlegihez mérhető nagyságú népvándorlást utoljára a második világháború után tapasztalt – közölte.

A migrációs folyamatban az érintett államok kibocsátó, tranzit vagy célországként vesznek részt – folytatta. A migránsokat kibocsátó országok helyzetének stabilizálása nélkül nem képzelhető el a helyzet megoldása – hangsúlyozta.

Magyarország egyedülálló helyzetben van, mert a megélénkült balkáni útvonal első uniós tagállama – hívta fel a figyelmet. Mind a déli határ megerősítése, mind a menekültek regisztrálása összhangban van a nemzeti érdekkel és az uniós kötelezettségekkel – szögezte le Tessely Zoltán.

Felül kell vizsgálni a dublini rendeletet és ezzel párhuzamosan együtt kellene működni a nyugat-balkáni országokkal – közölte.

Harrach Péter, a KDNP vezérszónoka azt mondta, az igazi önvédelem nem a magyar határoknál, hanem a kibocsátó országok helyzetének rendezésében nyilvánul meg. Az illegális bevándorlók áradata válsághelyzetet okozott Európában, amit az unió vezetése nem tud kezelni – jelentette ki.

A kulturális különbségekről származó veszélyekről beszélve azt mondta, távoli kultúrák tömegei nem képesek integrálódni – jelentette ki. Megjegyezte, hogy Nyugaton nem multikulturális társadalom alakult ki, hanem ezek a bevándorlók monokulturális tömbökben élnek. Az a kultúra erős és sikeres, amelyiknek képviselői stabil identitással és biztos gyökerekkel rendelkeznek – tette hozzá.

Az EU vezetése azért nem tudja ezt kezelni, mert nem adták fel a liberális dogmákat, a „multikulturális társadalom álmát". A jogszabályokat nem változtatták meg a szükségletek szerint és „csalogatják" a bevándorlókat – szögezte le.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, a határozati javaslat rossz kiindulási pontból, még rosszabb diagnózist állít fel és nem beszél a terápiáról. A Jobbik a nyílt menekülttáborokat zárttá tenné, azokat kivinné a lakott területekről és csak akkor engedélyezné újabbak felállítását, ha a környező, érintett települések lakossága egy népszavazáson ezt támogatná.

Arra is kitért, hogy vagy a regisztrációt kellene leállítani, vagy a határokat lezárni. Hangsúlyozta, hogy a Jobbik "élből elveti" a kvótaszerű megoldásokat.

Frakciótársa, Mirkóczki Ádám közölte, a kormány mást mond és mást tesz a menekültválságban. Példaként említette erre, hogy miközben a kabinet szidja az uniós menekültügyi eljárásokat, addig annak minden rendelkezését betartja.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a Fidesz összetéveszti az Európai Parlamentet az Országgyűléssel, hiszen javaslatát az előbbi fórum elé kellett volna benyújtania.

Kiemelte, a kérdés nem az, mennyi igazsága van az előterjesztésnek, hanem az, hogy arról a kabinet miért nem tárgyal inkább Berlinben, vagy Washingtonban.

Az LMP-s politikus beszélt arról is, hogy a szíriai menekülteket Törökországban kellene ellátni.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően a jobbikos Ander Balázs úgy fogalmazott, a kormány "migránsmarasztaló politikájával" megnő a terrorizmus veszélye Magyarországon és felmerül a kérdés: biztonságban van-e így a magyar ivóvízbázis.

Ezt követően az ülést vezető Latorcai János lezárta a Ház ülését, ezt megelőzően pedig azt közölte, az Országgyűlés várhatóan szeptember 21-én folytatja munkáját.

Pintér Sándor belügyminiszter tíz jogszabályt módosító – összegző módosító javaslattal kiegészített – előterjesztését fideszes, KDNP-s és jobbikos képviselők 140 igen szavazatával, 33 MSZP-s, LMP-s, DK-s, Együttes, illetve PM-es nem ellenében hagytak jóvá a Házban.

A törvény bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont.

Az államhatártörvény módosításával azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, úgynevezett tranzitzónákat alakíthatnak ki, ahol a nagy számban érkező migránsokat mindaddig elhelyezhetik, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárásukat. A kormányoldal képviselői többször is jelezték, hogy a déli határon a tranzitzónák csak Szerbia felé lesznek nyitottak. E zónák miatt 60 méteresre bővítik azt a határ menti sávot, amelyen belül az ingatlanok közérdekű használati joggal terhelhetők, amiért pedig kártalanítás jár.

A sok kérelem megfelelő kezelése érdekében speciális, még a tranzitzónában tartózkodás alatt lefolytatható eljárást is bevezetnek, amivel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkkel szemben.

Változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.

Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont – 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles – járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.

Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.

Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.

Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.

A törvénycsomag rendelkezései a kihirdetést követő napon, illetve szeptember 15-én lépnek hatályba.

A parlament előtt fekszik egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést azonban pénteken csak megtárgyalja a Ház, a zárószavazását később tartják, mert a kormánypártok házszabálytól eltérésre tett javaslata – jelesül, hogy erről az indítványról is már pénteken döntsenek – nem kapta meg a szükséges négyötödös többséget az előző nap.

A honvédség is határőrizeti feladatokat kaphat

A honvédség is határőrizeti feladatokat kaphat a jövőben a migrációs válság kezelése érdekében – mondta a Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvénymódosítási javaslat pénteki parlamenti vitájában előterjesztőként a fideszes Vas Imre. Szavai szerint a Magyar Honvédség új feladata összefügg azzal az alaptörvényben meghatározott feladatkörével, ami a határ katonai védelmére is kiterjed.

Hangsúlyozta, hogy a honvédség csak és kizárólag a menedékjogról szóló törvényben meghatározott tömeges migrációs válsághelyzet idején láthatja el ezt a feladatot. A törvényjavaslat garanciális jelleggel rögzíti, hogy a honvédség nem vonhatja el a rendőrség feladatait és hatáskörét – emelte ki.

Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy a honvédség a feladatellátásában saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokok vezetésével vesz részt és pontosan meg kell határozni a feladatukat, létszámát, eszközeit és fegyverzetét.

Hangsúlyozta: a javaslat elfogadása esetén a honvédség élet kioltására nem alkalmas tömegkezelési eszközöket használhat.

Vas Imre úgy folytatta: a rendőrség – a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve – az államhatár rendjét veszélyeztetető cselekmények felderítése és a tömeges méretű migráció kezelése miatt külföldön is végezhetne felderítést. A rendőrség hatékonyan működhet együtt az egészségügyi szervekkel, amennyiben fennállnak a járványügyi intézkedések elrendelésének feltételei.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a Magyarországon illegálisan tartózkodó személyek felkutatásának érdekében a rendőrök magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül is bemehetnének – közölte.

Kormány: hosszú távú, tartós intézkedésekre van szükség

A kormány álláspontját ismertető honvédelmi miniszter azt mondta, veszélyhelyzet idején a rend helyreállítása az első és legfontosabb feladat. Hende Csaba hangsúlyozta, hogy a genfi egyezmény értelmében az számít menekültnek, aki a befogadó ország területére lépve az első adandó alkalommal menedékjogot kér és utána végig együttműködik a hatóságokkal. Ami viszont most történik, az törvénytelen, mert az embercsempészek által felbuzdított, jobb jövőben reménykedő illegális bevándorlók addig nem menekültek, amíg nem kérik az államtól ennek a státusznak az elismerését – emelte ki.

Súlyos válsághelyzet esetén mindenütt magától értetődik a hadsereg igénybevétele – jelentette ki, példaként említve az embercsempészek hajói ellen zajló közös uniós műveletet.

A határzár, a rendőrség és szükség esetén a honvédség erői által nyújtott őrzés védelem, valamint a jogi védelem együttesen szolgálja majd a szükséges célt – fogalmazott.

Kitért arra, hogy határvadász egységekkel már létrejött a határrendészeti igazgatóság, amelynek tevékenységét helikopteres, kutyás és lovas járőrök támogatják.

A törvénymódosítással a honvédség nem veszi át a rendőrség feladatait, a változtatás nem érinti a rendőrség alkotmányos pozícióit – szögezte le.

A kormány tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdethet ki, a rendőrség pedig titkos információkat gyűjthet az embercsempészek tevékenységéről – sorolta a javasolt változtatásokat. Támogatandónak nevezte, hogy a rendőrség közreműködjön az egészségügyi szervek munkája során. Szükségesnek tartotta, hogy az illegálisan itt tartózkodók felkutatásának érdekében a rendőr bebocsátás vagy határozat nélkül is bejusson a magánlakásokba.

Hangsúlyozta, hogy a migrációs válsághelyzet során a honvédeknek nem kell a kapott parancsot önfeláldozásig terjedően végrehajtania.

Fidesz: a baloldal bevándorláspárti

Németh Szilárd (Fidesz) a baloldalt bevándorláspártisággal vádolta, arra emlékeztetett, hogy még júniusban is arról beszéltek szocialista politikusok, hogy álprobléma az illegális bevándorlás, a kormány egyéb dolgokról szeretné elterelni a figyelmet.

Már nem is arról beszélnek, hogy álprobléma, hanem „bennünket magyarokat szeretnének idegenrendészeti eljárás alá vonni saját hazákban", az lenne a jó, ha a magyarok mennének be a tranzitzónákba és a bevándorlók azt csinálnának az országban, amit csak szeretnének - festette le azt, hogy szerinte milyen a baloldal magatartása.

A fideszes politikus arra a jobbikos felvetésre, hogy 59 ezer migránst foglalkoztatnak, elmondta, 2014-ben 76 ezer volt ez a szám, és akit valóban alkalmaztak 4671 ember volt.

Németh Szilárd megismételte pártja álláspontját: az EU felelőtlen bevándorláspolitikája okozta a helyzetet, a felelőtlen uniós politikusok felelőtlen nyilatkozatai. Azt is szóvá tette, hogy az uniós politikusok azokat állítják pellengérre, akik be akarják tartani az uniós szabályokat. Mint mondta, ezzel a törvényjavaslattal is a schengeni határok megvédését tűzték ki célul.

Az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette, hogy a MSZP vezérszónoka visszavonta felszólalási szándékát.
 
KDNP: szolidárisak, humánusak vagyunk, de van egy határ

Firtl Mátyás arról beszélt, hogy a migránsok ellátásáról Magyarországnak az adófizetők pénzéből kell gondoskodnia. Szolidárisak, humánusak vagyunk, de van egy határ, amit ez az ország elbír, és van, amit már nem – fejtette ki. Szerinte az országnak meg kell védenie határait, és folytatni akarják a gazdaság fejlesztését anélkül a teher nélkül, amit a Magyarországra érkező illegális bevándorlók elviselhetetlen áradata jelent.

Soproni képviselőként azt mondta, tisztességtelen összemosni a vasfüggönyt és a határvédelem veszélyt elhárító megerősítését. Arra emlékeztetett, hogy a vasfüggönyt a diktatúra építette saját népe és a magyarok ellen.

A kormánypárti politikus szerint az a tét ma már, hogy ne tűnjön el az európai életmód, értékek.

A Jobbik támogatja a javaslatot

Mirkóczki Ádám (Jobbik) felszólalását azzal kezdte, hogy ugyan nem hiányzik neki, hogy nincsenek az ülésteremben a szocialisták, de ez jól mutatja a felelősségüket egy válsághelyzetben. Döbbenetesnek nevezte azt is, hogy a baloldaliak számon kéri, hogy a honvédséget bevetik a határ őrzésére.

Támogatásáról biztosította a javaslatot, és azt mondta, aggályaik a rendőrség feladataival kapcsolatban vannak. A probléma kialakulását az EU dilettáns politikája mellett az Egyesült Államok politikájával magyarázta. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a vita alapja, a kerítés hiányzik, hiszen még csak „a gyoda" áll. Azt firtatta, mikor készül el a valódi kerítés.

Fontosnak nevezte a rendőrségi törvény módosítását a járványügyi intézkedések tekintetében.

Beszélt arról is, hogy „a jövevények" 83 százaléka harcképes korú férfiember. Majd úgy fogalmazott, amikor Szulejmán hadserege megjelent, akkor másfajta volt az ország reakciója.

LMP: alaptörvényt kellene módosítani

Schiffer András, az LMP vezérszónoka olyan eljárásrendet sürgetett, amelyben valóban meg lehet különböztetni a menekülteket és a gazdasági elvándorlókat. Azt is szorgalmazta, hogy legyen világos, honnan és miért jönnek a bevándorlók, milyen az összetételük. Értékelése szerint a biztonsági helyzet megrendült, a traumákból menekülő több ezer embert például a vasút is „szívatja", ezért könnyen „elpattan a cérna".

Az ellenzéki politikus szerint nem a honvédségre, hanem tisztességes hivatali eljárásra van szükség.

A javaslatokkal összefüggésben az alkotmányos szabályok kijátszásának nevezte a válsághelyzet jogintézményét és azt a kritikát is megfogalmazta, hogy a katonák nincsenek felkészítve rendészeti feladatokra. Azt mondta: alaptörvényt kellene módosítani.

Fodor Gábor: tisztességes eljárásra van szükség

A független Fodor Gábor szóvá tette, hogy a kormány negatív színben állítja be a bevándorlókat és bírálta a különutas európai politikáját is. Értékelése szerint nem az Unió és nem az Egyesült Államok tehet a kialakult helyzetről, hanem az Iszlám Állam. A politikus az adminisztrációs kapacitás növelését és emberhez méltó befogadó központok kialakítását szorgalmazta.

Fidesz: nő a terror kockázata

Németh Szilárd (Fidesz) a titkosszolgálatoktól kapott információkra hivatkozva beszélt arról, hogy a kockázatelemzés során meghallgatott bevándorlók 98 százaléka nem tud vagy akar dokumentumot adni, állampolgárságát sem mondja el. A politikus a terror kockázatának növekedését is felvetette és az Iszlám Állam felszámolását, az arab tavaszt követő gazdasági-szociális katasztrófahelyzet megoldását sürgette.

A kormánypárti képviselő arra is kitért, hogy a magasabb iskolai végzettségűek már rég eljöttek, s a következő időszakban egyenként 6-8 másik embert hívnak maguk után. Ők képzetlenek vagy iskolázatlanok, ki vannak téve a szervezett bűnözésnek, szélsőséges szervezeteknek – hangoztatta.

Jobbik: nemzeti összefogás kell

Novák Előd a márciusi ifjak követelését idézte, és azt mondta: a magyar honvédek ma sokszor nagyhatalmi érdekek oltárán áldozzák, akár életüket is.

Kitért arra is, hogy nemzeti összefogásra lenne szükség. El kell dönteni, vagy tényleg lezárjuk a határokat vagy Vida Ildikóhoz hasonlóan tolmácsot kérünk. Akár a század végére kisebbséggé válhatunk a saját hazánkban – jegyezte meg, hozzátéve: a fehér ember is kihalófélben van, nem csak a fehér cápa. Kijelentette: gátat kell szabni a bevándorlás cunaminak.

Úgy fogalmazott: amikor a kormány felvetette a kerítésépítést, ő azt mondta, le a kalappal, ezzel a lépéssel megelőzték a Jobbikot. Ugyanakkor a honvédség bevezetésével viszont elkéstek. Felidézte azt is, ők már fél éve aláírásgyűjtést kezdeményeztek a határőrség visszaállításáért.

Javasolta még, hogy az országgyűlési őrséget is vessék be, s a számukra vásárolt eszközöket is jobban tudnák a jelenlegi helyzetben használni a problémák kezelésére. Közölte: visszafordításra alkalmas eszközökkel szerelné fel és utasítaná azok használatára a honvédeket, hogy valóban meg lehessen állítani ezt az áradatot. Ha támadnának a menekültek, biztosítani kell, akkor akár éles lőfegyverrel is megvédhessék magukat. Jelezte: szombaton tüntetést szerveznek, és ennek előzetes illusztrálására táblát mutatott fel, amelyen Láthatatlan migránsok, ebola, vérhas, AIDS, tüdőbaj felirat volt olvasható. Szerinte a kerítés kudarcot vallott, a kormányzat letelepítő politikájával pedig fel kell hagyni.

Az elnöklő Sneider Tamás a táblára reagálva közölte: a „szemléltetés szabályai" sérültek, amit kötelessége lesz jelezni a házelnöknek.

Napirend előtti felszólalások

LMP: változásra van szükség

Ikotity István (LMP) felszólalásában Ferenc pápa a Népi Mozgalmak Világtalálkozóján mondott beszédét idézte, amely útmutatásokat fogalmazott meg a felelős és igazságos világot, a Föld jövőjét illetően. Szóvá tette a tőke erejét, ami szerinte rombolja a társadalmat. A pápát idézve azt is megfogalmazta, hogy a helyzet nem fenntartható, de nem is megváltoztathatatlan. Kijelentette: változásra van szükség, el kell érni egyebek mellett, hogy ne legyen család lakhatás nélkül, parasztok föld nélkül, munkások jog nélkül, gyermekek gyerekkor, idősek tisztes öregkor nélkül. Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára válaszában méltatta Ferenc pápa szavait, jelezve: azok rendszerszintű problémákra mutatnak rá és minden emberhez szólnak. Az éghajlatváltozással összefüggésben szólt az emberi felelősségről és megjegyezte, hogy Magyarország az elsők között ratifikálja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket. Az elkötelezettséggel magyarázta, hogy november végén a tárca szakmai konferenciát szervez arról, hogy az egyházak hogyan tudnak hozzájárulni a környezetvédelem szolgálatához.

MSZP: legyen lehetőség a férfiak korai nyugdíjazására

Gúr Nándor (MSZP) a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjlehetőségét szorgalmazta. Szavai szerint csak minden ötödik férfi tud ilyen jogosultságot szerezni, s járulékbefizetésük 15 évre elegendő. A férfiak születéskori várható életkora ugyanakkor csak 72 év – tette hozzá, jelezve, a férfiaknak valós 40 évet kellene szerezni, míg a nőknél beszámítják a gyermeknevelés idejét is. A szocialista politikus szerint a „kormányzati pazarlás" visszafogásával megvalósítható lenne az intézkedés. Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára fontos lépésnek minősítette a kedvezmény bevezetését a nők esetében. A férfiakról szólva pedig azt mondta: ha az lenne a kérdés, hogy megérdemlik-e, akkor igen a válasz, de munkaerőpiaci oldalról nézve nem ilyen egyszerű a kérdés. Kifejtette, hogy 55 év felett és 25 év alatt is alacsony a foglalkoztatási ráta, ráadásul a következő 4-5 évben 50 ezer ember megy nyugdíjba a hiányszakmákból.

KDNP: a családok védelme a legfontosabb

Szászfalvi László (KDNP) a családok védelmét, biztonságát jelölte meg a legfontosabb feladatként. Utalt arra, hogy 2010 előtt eladósodott az állam, a családok adóssága megötszöröződött és számos kedvezményt elvontak tőlük a szocialista, szabad demokrata kormányok. A kormánypárti politikus a 2010 óta megtett intézkedéseket sorolta, köztük a államadósság növekedésének leállítását, a rezsicsökkentést, a családi adórendszert, a gyed extrát, az ingyenes gyermekétkeztetést és tankönyveket. Kiemelte a devizahitelesek érdekében tett lépéseket, jelezve, hogy a KDNP kezdeményezésére bevezették a családi csődvédelmet, ami a legkiszolgáltatottabb embereknek adott mentőövet. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a magáncsőd eljárás lényegeként beszélt az adós és a hitelező érdekének összehangolásáról, amelynek eredményeként az emberek kikerülnek az adósságcsapdából. Kiemelte: a fizetőképesség helyreállítása a cél, állami felügyelet mellett. Ismertette azt is, hogy a jogszabály szeptember 1-jén hatályba lépett, s megszülettek a végrehajtási rendeletek is.

A Jobbik a brókercégek elszámoltatását kérte

Volner János (Jobbik) magasnak ítélte a korrupciót és szerinte csak azoknak lehet versenyképes cégük, akik jó kapcsolatot ápolnak politikusokkal, döntéshozókkal. Bírálta, hogy a pénzügyi felügyelet nem tette a dolgát, „két tucat független brókercéget nem tudott ellenőrizni", így több társaság is megkárosította a kisbefektetőket. A helyzetet úgy jellemezte: a pénz eltűnik, a felügyeleti dolgozók fizetése emelkedik, elszámoltatás pedig nincs. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára kiemelte: nem ezek a tények. Kifejtette, hogy a brókercégek ellenőrzése 2004-ben szűnt meg és a Fidesz-kormány állította vissza. A jegybank és a PSZÁF 2013-as összevonása után bebuktak azok a cégek, ahol bűncselekményeket követtek el – tette hozzá, jelezve: három brókercég esetében is előzetes letartóztatásban vannak a vezetők, míg régebben – például a Postabank esetében – megúszták a felelősségre vonást. Most a kisbefektetők kártalanítása is megtörtént – hangoztatta.

Fidesz: az erős Európához meg kell védeni a határokat

Tuzson Bence (Fidesz) szerint a bevándorlás kezelése hosszú távon meghatározza milyen irányba megy Európa: egy egységes Unióban feloldódnak a nemzetek vagy erős nemzetek erős szövetsége jön létre. Jelezte: határozottan utóbbi pártján állnak ás ehhez meg kell védeni a határokat. A parlament előtt lévő jogszabályok nemcsak védelmet jelentene, de az ide induló 100 ezrekben sem táplálnak hamis reményeket – fejtette ki, szomorúnak nevezve, hogy csütörtökön volt 41 képviselő, aki ez ellen szavazott. Nekik osztozni kell a felelősségben – hangoztatta. Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint nincs égetőbb probléma, mint az illegális bevándorlás, s szerinte bűnös mulasztás lenne a honvédséget mellőzni. Bírálta azokat az ellenzéki felvetéseket is, amelyek nemzetközi bíróság elé vinnék a katonai vezetőket, szerinte ez bomlasztja a testület fegyelmét.

Általános vita

Trócsányi László: gyorsulnak a menekültügyi eljárások, szigorúbb büntetés az embercsempészeknek

Az igazságügyi miniszter közlése szerint gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a menekültügyi eljárásokat, bővítik az ország határainak védelméhez szükséges intézkedések körét, valamint szigorítják az embercsempészeket sújtó büntetőjogi szabályozást a kormány által beterjesztett, a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvénymódosítások.

Trócsányi László expozéjában pénteken az Országgyűlésben elmondta, az előterjesztés tíz törvényt érint. A javaslat figyelembe veszi Magyarországnak a dublini rendszerből fakadó kötelezettségeit, illetve a schengeni elvárásokat is - tette hozzá a tárcavezető. Hangsúlyozta, a javasolt módosítás fenntartja a nemzetközi egyezményekben, illetve a közösségi jogban rögzített eljárási garanciákat és a jogállamiság és az európai normák keretei között marad.

Trócsányi László közölte, lehetőség lesz arra, hogy a kormány átmeneti időre tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdessen ki. Bevezetik a határon lefolytatott eljárás, a tranzitzóna fogalmát, a büntető törvénykönyvben megemelik az embercsempészés büntetési tételeit, emellett három új tényállással is kiegészül a kódex: a határzár tiltott átlépésével, a határzár megrongálásával és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozásával.

Fidesz: enyhülhet a bevándorlási nyomás

A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka szerint egy olyan törvénymódosító csomagot tárgyalnak, amely segítené a magyar kormányt és szervezeteket, hogy a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás enyhüljön és azt, hogy a bevándorlókat a vonatkozó nemzetközi jogszabályok alapján tisztességesen, humánusan és jogkövetően lehessen kezelni.

Kósa Lajos kiemelte: a baloldal képtelen volt annak a számsornak a felismerésére, amely az illegálisan belépők  növekedését jelezte. Jellemző a magatartásukra, hogy most azt kérik számon, mit tett a magyar kormány és parlament az elmúlt időszakban. Most amikor a parlament elé terjesztette a kormány és a Fidesz a helyzet kezelését célzó javaslatait, akkor nem szavazzák meg a házszabálytól való eltérést, bár pontosan tudják azt is: nem tudják megakadályozni a módosításokat. Az az érdekük, hogy a Keleti pályaudvar előtti tarthatatlan helyzet minél tovább fennmaradjon – mutatott rá a fideszes politikus, aki szerint az unió eddigi magatartása, teszetosza, tehetetlen viselkedése jelentős mértékben hozzájárult, hogy a bevándorlási hullám mostanra elviselhetetlen méreteket öltött.

Kitért arra is, hogy képtelenek felismerni, bizonyos politikai konstrukciók felett eljár az idő. Emögött van egy nagyon jól szervezett, tudatos nemzetközi bűnhálózat is, az az embercsempész maffia, amely álígéretekkel csábítja a kontinensre ezeket az embereket – közölte. A probléma kezelése európai közös ügy, ki kell mondani, Európának nincs bevándorlás politikája, hanem politikai menekülteket tud fogadni. Magyarország – amelynek schengeni határa van –, kötelességének érzi, hogy a nemzetközi joggal összhangban meg tudja védeni határait. Ennek lehetővé tételét biztosítják a törvénymódosítások, ezért kérte azok támogatását.

MSZP: vonják vissza a javaslatot!

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka utalva a napirend előtti felszólalásokra, kiemelte: Tuzson Bence megkezdte a parlamenti képviselők listázását, amikor meglobogtatta azon képviselők listáját, akik miatt a Fidesz nem tudja átvinni alkotmányellenes javaslatát. A lista élén azonban Orbán Viktor, Kövér László és Szijjártó Péter állnak – jegyezte meg.

A törvényjavaslat célja nem a menekültkérdés megoldása, hanem a magyar emberek alapvető jogainak korlátozása és ehhez még a honvédséget is felhasználnák. Szerinte a Keleti pályaudvaron és az ország pályaudvarain tomboló káoszért nem az unió vagy Németország vezetői, hanem a Fidesz és Orbán Viktor a felelős. Úgy fogalmazott: a Fidesz végighazudta az elmúlt 8 hónapot, semmibe vették a schengeni szabályokat, hazardíroznak a magyar emberek utazási szabadságával, orosz rulettet játszottak magyar emberek biztonságával, egészségével, szabadságjogaival, az ideérkező menekültek életével.

KDNP: helyes a tranzitzónák létrehozása

Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: válságos helyzet alakult ki Európában és Magyarországon.

Mohácsi országgyűlési képviselőként többszörösen is megszólítottnak érezte magát, és azt mondta: Magyarország és Európa mintha semmit nem tanulna múltjából. Utalt a törökök 489 évvel ezelőtt támadására, majd megállapította: Európa akkor is képtelen volt összefogni, s Magyarországon is ugyanolyan széthúzás volt, mint amit most a parlamentben lát. Egy válsághelyzetben ugyanakkor fel kellene sorakozni a kormány mögé, és támogatni kellene, mert erre kaptak megbízást – hangsúlyozta. Kitért arra is: ma az európai vezetőknél nem látja, hogy képesek lennének összefogást létrehozni. Az unió képtelen a probléma kezelésére, naponta más álláspont jelenik meg. A menekültekre korábban megalkotott szabályrendszer egy ilyen szituációra nem volt felkészülve, ezt a népvándorlási áradatot kezelni nem tudja.

A javaslatok kulcseleme, hogy a határok mentén megfogják a bevándorlási áradatot és már ott megszűrjék ezeket az embereket. Hargitai János szerint ugyanakkor akik háborús helyzetből érkeznek, azokon segíteni kell. De akik most jönnek, azoknak a jó része nem menekült, hanem a jobb élet reményében be akar vándorolni. A KDNP-s politikus a tranzitzónák létesítését helyeselte, és azt mondta: az nem megoldás, hogy az országon belül utaztatják őket.

Szólt arról is: nem találkozott a környezetében senkivel, aki attól rettegett volna, hogy a rendőrség egy ilyen szituációban bekopogtat, de attól rettegnek az emberek, hogy Európa és Magyarország nem tudja kezelni ezt a helyzetet.

Úgy látta: hibázott a kormány, amikor Martonfát előzetesen nem értesítette, hogy számításba veszik a települést, de Lázár János szavaira utalva közölte: ilyen kérdéseket nem lehet népszavazással eldönteni. Ugyanakkor a Jobbikot dicsérte, mert szerinte csak tőlük kapnak támogatást a helyzet kezelésére. Felvetette: a kormány fontolja meg, ha tranzitzónának hoznak létre, oda koncentráljanak minden erőt. A KDNP a kormánynak minden segítséget megad, hogy a válságot kezelje – jelezte.
 
Jobbik: Magyarország állítsa le a regisztrációt!

A Jobbik azt követeli, hogy Magyarország állítsa le az illegális bevándorlók regisztrálását. Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes azt mondta: ételt, italt és rövid időre szállást kell biztosítani a bevándorlóknak, de élből el kell utasítani az integrációjukat. Hozzátette, ha Magyarország nem állítja le a regisztrációt, akkor célország lehet.

A martonfai ideiglenes állomást szimbólumnak nevezte, utalva arra: ha a település "elesik", akkor más településen is létesülhet tábor. Azt pedig undorító PR-fogásnak minősítette, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke tévékamerák előtt mutogatja, hogy kiket fogadott be. A balliberális oldal „legförtelmesebb" húzásaként értékelte, hogy integrálásról beszélnek, miközben korábban a határon túli magyarok ellen uszítottak.

Azt is megjegyezte: a Közel-Kelet és Afrika destabilizációjáért az Egyesült Államok és szövetségesei a felelősek, nem lehet tűrni, hogy Magyarország fizesse a számlát. A jobbikos politikus egyúttal a határ lezárását szorgalmazta.

Párttársa, Mirkóczki Ádám azt tette szóvá, hogy az Európai Unió képtelen megvédeni határait, ugyanakkor nem engedi, hogy más megtegye helyette. Azt kérdezte, mi történik, ha a tranzitzónában elhelyezettek „megvadulnak", a hatóságok meddig mennek el, ha a szükség úgy hozza.

Görögországot és Olaszországot példaként hozva azt mondta: más tagállamok szankciók nélkül megtehetik, hogy nem regisztrálnak. Az ellenzéki politikus kettős beszédnek minősítette, hogy Magyarország Európát okolja, de a Dublin 3-as rendeletet betartja. Most kell szabadságharcot folytatni – hangoztatta.

LMP: a kormány nem biztosít kiszámíthatóságot és belső nyugalmat

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a kormánynak belső nyugalmat és kiszámíthatóságot kellene biztosítania, fent kellene tartania a rendezettséget, garantálnia kellene az előreláthatóságot és fontos kötelezettsége, hogy kísérletet tegyen egy nemzeti megegyezés elérésére.

Az LMP azt látja, hogy a kabinet ezen alapelvek egyikét sem teljesítette – szögezte le. Szükség van új befogadóállomásokra, a kormány viszont szándékosan olyan falut – Martonfát – jelölte ki, ami erre a célra teljesen alkalmatlan – folytatta. Az elmúlt napok történéseit semmiképpen nem jellemzi a kiszámíthatóság, az érintettek közül senki nem tudja, mi fog történni – emelte ki. Nem csak a magyar kormány felelőssége, de a kabinet sem nem tesz meg mindent azért, hogy az ideérkezők tisztában legyenek vele, mit várhatnak különböző cselekményeik után – mondta.

A hatalomnak egyeztetnie kellene az alapvető nemzeti értékek mibenlétéről, de ezt nem tették meg – jelentette ki.

Aligha vitatható, hogy a globális krízis során Magyarország elérhet egy olyan ponthoz, ahol saját erejéből már nem tudja majd kezelni a helyzetet – fogalmazott. Szorgalmazta, hogy a megoldásból az európai centrumországok és az Egyesült Államok is fokozottan vegyék ki a részüket.

Az előterjesztett törvényjavaslat alkalmatlan a helyzet kezelésére – mondta, hozzátéve bár vannak benne támogatható elemek, mint például a tranzitzóna felállítása, az embercsempészek elleni fellépés szigorítása vagy akár a válsághelyzet intézményének bevezetése.

Szabó Tímea: a törvényjavaslat semmire nem lesz jó

Szabó Tímea (független) úgy fogalmazott: a kormánypárti képviselők úgy tesznek, mintha szakmai vitáról lenne szó és nem lennének érvényben azok a jogszabályok, amelyek alapján a kormánynak lehetősége lenne kezelni a helyzetet. „Önök embertelenek, kegyetlenek, sok százezer szerencsétlen sorsú embert használnak fel a saját politikai tőkéjük megerősítésére" – jelentette ki a PM társelnöke.

A politikus azt mondta, hogy a törvényjavaslat „elterelés", semmire nem lesz jó, ráadásul alkotmánysértő, hogy a katonákat fegyveresen be lehessen vetni az ország határain belül. Hozzátette, ezt az intézkedést később belpolitikai helyzetekben akarják majd használni, hogy „az Önök ellen tüntetők ellen is be lehessen vetni később a katonaságot". A képviselő felszólított, hogy a kormány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az EU, az ENSZ és a NATO haladéktalanul számolja fel a szíriai háborús helyzetet. Fel kell számolni a humanitárius katasztrófahelyzetet, biztosítsák a menekültek ellátását, a menekültügyi eljárásokat soron kívül folytassák le és üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz Brüsszelben – nyomatékosított a politikus.

Fidesz: a magyarok biztonságot akarnak

A fideszes Dunai Mónika azt mondta, a tömeges népvándorlás kezelésére elengedhetetlen a közös európai bevándorláspolitika, a határozott cselekvés és az elvándorlás okainak mihamarabbi megszüntetése. Nem lehet mellébeszélni, nem lehet álproblémának minősíteni a kérdést, mint azt a szocialisták tették és teszik – hangsúlyozta.

A schengeni határok mentén a legelső feladat megállapítani, ki a valódi politikai üldözött és ki a gazdasági bevándorló – folytatta. Akarunk-e, tudunk-e fogadni és eltartani akár több százezer gazdasági bevándorlót? – tette fel a kérdést Dunai Mónika, majd utalt a nemzeti konzultáció eredményére, amely szerint az emberek védelmet, határozott cselekvést és biztonságot akarnak.

Aki a kormányoldal törvényjavaslataira nemmel szavaz, az a magyarok érdekei ellen szavaz – fogalmazott a kormánypárti képviselő.

MSZP: alkotmánysértő a kormányzati javaslat

A szocialista Bárándy Gergely azt válaszolta Dunai Mónikának, hogy kérje számon a kormányon, mit keresnek a menekültek Budapesten.

Az ellenzéki képviselő szerint a kormányzat bevándorlási törvényjavaslata alapvető jogokat korlátoz, amire csak különleges jogrend bevezetésekor lenne lehetősége a kormánynak. Alaptörvény-módosításra van szükség ahhoz, hogy ilyen intézkedéseket lehessen bevezetni – mondta, hozzátéve, hogy a kormány ehelyett egy új fogalmat generált, a válsághelyzetet, ami újból és újból meghosszabbítható hat hónapra. Ez így durva megkerülése az alkotmányos szabályoknak – jelentette ki.

Bárándy Gergely szerint azért nem konszenzusos javaslatot terjesztett elő a Fidesz, mert akkor nem tudna bűnbakot képezni.

„Üljünk le egyeztetni, mi akár alaptörvény-módosításra is nyitottak vagyunk a témában" – mondta.

Jobbik: egész Magyarország egy tranzitzónává vált

A jobbikos Hegedűs Lorántné szerint őskáosz uralkodik a Keleti pályaudvar előtt, ahol a bevándorlók összegyűltek. Egész Magyarország egy tranzitzónává vált – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány kettős beszédet folytat migránsügyben.

Kifogásolta, hogy migránsokat dolgoztatnának közfoglalkoztatottként, ahogyan azt is, hogy migrációs válsághelyzetben lefoglalható lenne az önkormányzatok ingó- és ingatlanvagyona.

Frakciótársa, Novák Előd arról beszélt, az ország szívébe is beengedték az akár betegségeket is hordozó migránsokat.

LMP: ökológiai és biztonságpolitikai okok állnak a menekültáradat mögött

Az LMP-s Schmuck Erzsébet hangsúlyozta, Európában a második világháború óta nem volt annyi menekült, mint ma. Az okok feltárása és kezelése nélkül nem lehet a menekültáradat csökkenésére számítani – jelezte. Az okok között elsősorban ökológiai és biztonságpolitikai kérdéseket említett.

A világ nem feledkezhet meg azokról a térségekről, amelyek élhetetlenné váltak a megváltozott klíma és az erőszak miatt – hangoztatta Schmuck Erzsébet.

Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint emberként kell tekinteni azokra, akik háborús övezetből kénytelenek útra kelni.

Belügyi államtitkár: a rendőrök fenntartják a rendet

Kontrát Károly belügyi államtitkár a vitában hangsúlyozta: a rendőrök mindent megtesznek a rend és a közbiztonság fenntartása érdekében mind Röszkén, mind az ország többi településén.

Lezsák Sándor levezető elnök az összevont vitát lezárta.

Zárszó

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára zárszavában azt mondta, a törvénycsomag üzenete az, hogy ha be akarsz jönni Magyarországra, akkor kopogtass az ajtón, ez így jogszerű, udvarias, ez felel meg az európai szokásoknak és a nemzetközi jognak. A jogszabály garantálja a déli határ védelmét, hogy az illegális bevándorlás visszaszoruljon, hogy a legális határátlépés törvényes rendben történjen – hangsúlyozta a politikus.