A kormányzat korábbi állításával ellentétben a nemzetbiztonsági bizottság ülésén kiderült: a szolgálatok a tranzakció előtt néhány nappal tájékoztatták a kormányt arról, hogy várhatóan gazdát cserél az OMV tulajdonában levő 21,2 százalékos Mol-részvénycsomag – jelentette ki Simicskó István az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke a bizottsági ülést követően. A Fidesz szerint új helyzet alakult ki azzal, hogy az orosz Surgutneftegas megvásárolta a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az osztrák OMV-től, így a kormánynak változtatni kell eddigi „tehetetlen, felelőtlen, hibás” magatartásán – mondta Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője.
A kormányzat azon korábbi állítására utalva, amely szerint „őket is meglepetésként érte” az üzlet híre Simicskó István elmondta: „kaptak tájékoztatást, lehetett érezni és tudni, hogy mi várható, és nem történtek meg azok a védelmi mechanizmusok, nem indították el azokat a folyamatokat, amelyek ellenlépésként ezt a tulajdonosi váltást megakadályozhatták volna”
Arra a kérdésre, hogy ezt Ficsor Ádám elismerte-e, a bizottság kereszténydemokrata elnöke azt mondta: a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter részben elismerte, hogy voltak információik a várható eseményekről.
Simicskó István megjegyezte azt is, hogy a testületet az Információs Hivatal úgy tájékoztatta, hogy ők „hitelt érdemlően” jelezték, ilyen típusú tranzakció be fog következni. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket kellett volna a kormányzatnak tennie, a kereszténydemokrata szakpolitikus azt válaszolta: van nemzetközi gyakorlata annak, hogy a tulajdonosi szerkezet ilyen változását részben megakadályozza vagy legalább megnehezítse egy kormány. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor konkrétumokat nem mondott a politikus.
A kormánynak vannak lehetőségei tárgyalások, jogszabályok vagy más védelmi intézkedések formájában arra, hogy védje a magyar nemzeti érdekeket – közölte Demeter Ervin a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja.
A jelenleg meglévő szabályok nem elegendőek a szükséges védelemhez – vélekedett a politikus, majd hozzátette: a Fidesz minden olyan kérdésben, amely azt a célt segíti, hogy a Mol megőrizze függetlenségét, és az ország energiaellátása a lehető legnagyobb védelmet élvezze, kész támogatni a kormány.
Az MTI kérdésére, hogy konkrétan mit vár a tárgyalások, a jogszabályok és a védelmi intézkedések területén a Fidesz a kormánytól, azt mondta: ezt nem sajtótájékoztató keretében kell megbeszélni.
Hozzátette: az, hogy az együttműködés kölcsönös előnyökön alapuló és megállapodások révén szabályozott legyen, joggal elvárható a kormánytól. Ehhez azonban kell a magyar kormány szándéka és érdekérvényesítő képessége. A politikus ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy van együttműködés a magyar kormány és az orosz fél között a Déli Áramlat ügyében.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormánynak mit kellett volna tennie, amikor tudomására jutott a tervezett részvénycsere, Demeter Ervin azt mondta: tárgyalni kellett volna mindenkivel, aki érintett volt az ügyben. Így az orosz és az osztrák céggel is.
Demeter Ervin - kérdésre válaszolva - kijelentette: egyértelmű, hogy a kormány hazudott, amikor azt állította, nem tudott a készülő részvényeladásról.
Demeter Ervin kifejtette: a Mol tulajdonosi szerkezetét érintő veszély, s a magyar nemzeti érdekek veszélyeztetése akkor erősödött fel, akkor került – szavai szerint – a kezelhetőség határára, amikor a kormány 2006-ban a Mol utolsó 25 százalékos részvénycsomagját értékesítette. Mint mondta 2007-ben már a Mol is érzékelte, hogy bennfentes információk alapján valamilyen fajta részvényfelvásárlás indul. Ennek megfelelően 2007-től tett védelmi lépéseket a társaság.
A kormány „nem védte, nem tudta, talán nem is akarta megvédeni a Mol-t” – mondta Demeter Ervin.
Azzal kapcsolatban, hogy miért baj ez a felvásárlás, azt mondta: olyan szereplő vásárolta meg a részvényeket, amely nem piaci módon viselkedik, amelyet nem kizárólag üzleti célok vezérelnek, hanem egészen biztosan más is, amit rejtve, titokban akar tartani.
Közölte: ez a cég pénzügyileg átláthatatlan, saját kisrészvényeseivel szemben is ellenséges magatartást tanúsít, rendszeresen megsérti a pénzügyi adatszolgáltatással kapcsolatos nemzetközi szabályokat, tulajdonosi viszonyai átláthatatlanok. Megjegyezte: az igazi tulajdonost is rejtve tartja, ami az európai normák szerint elfogadhatatlan.
Simicskó István szerint a Mol-ügyben az az alapvető probléma, hogy nem kellett volna a társaság állami kézben levő részvényeit értékesíteni. A politikus szerint fontos, hogy ennek az egész ügynek a tanulságát a kormányzat levonja. Ilyen tanulságként említette, hogy nemzetstratégiai célokat meg kell fogalmazni, s ezekhez eszközöket kell rendelni.
Az osztrák OMV március végén jelentette be, hogy eladta a Molban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegas-nak, az ügylet értéke – az OMV közleménye szerint – 1,4 milliárd euró volt.
A Surgutneftegaz Oroszország egyik legnagyobb kőolaj- és földgázipari konszernje, amelyben számos, nagy kőolaj- és földgáztartalékokkal rendelkező korábbi állami vállalat tömörült 1993-ban. Székhelye a Hanti-Manszi Autonóm Körzetben lévő Szurgut.
Oroszországi elemzők szerint a cég a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol-részvényeket. A hírek szerint a Kremllel igen jó kapcsolatban álló konszern élén a kezdetektől fogva Vlagyimir Leonyidovics Bogdanov vezérigazgató áll, aki 1983-tól töltött be vezető tisztségeket a szurguti olajmezőkön.
