Magyarországon 1870 óta tartanak rendszeresen – általában tízéves időközökben – népszámlálást. A legutóbb 2001-ben volt. Az Országgyűlés végrehajtva az Európai Parlament és a Tanács rendeletét, hétfői döntése révén, a legközelebbi 2011-ben lesz – 15. a sorban.
Magyarországon 1870 óta tartanak rendszeresen – általában tízéves időközökben –népszámlálást. A legutóbb 2001-ben volt. Az Országgyűlés hétfői döntése révén a legközelebbi 2011-ben lesz – 15. lesz a sorban. Az indítványt 155 tartózkodás kíséretében (Fidesz–KDNP + Pető Iván SZDSZ, függetlenek: Almássy Kornél, Csáky András, Pettkó András, Vas János) 192-en támogatták (MSZP–SZDSZ + függetlenek: Dávid Ibolya, Dragon Pál, Gyenesei István, Herényi Károly, Karsai Péter, Lengyel Zoltán, Tóth András); az egyetlen nem gazdája Borenszki Ervin (MSZP) volt.
2011. október 1-jén 0 órakor kezdődik a népszámlálás, 2011. november 30-ig kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás kötelezően vonatkozik a Magyar Köztársaság területén élő, vagy átmenetileg külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra; az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó Európai Gazdasági Térség állampolgáraira; harmadik országbeli állampolgárokra, és hontalan személyekre.
A korábbi népszámlálásokat a lakosság teljes körű kikérdezésével, tisztán interjús módszerre hajtották végre, csak kivételes esetben volt lehetőség arra, hogy az adatszolgáltató maga töltse ki a kérdőívet (önkitöltés). Ezúttal kérdezőbiztos közreműködése nélkül, önkitöltéssel, vagy elektromos úton is megválaszolhatják a kérdéseket. Módját az adatszolgáltatásra kötelezett személy döntheti el. Kivételt képeznek a védett személyek (rendőrség, kijelölt létesítmények védelméről gondoskodók), ők e kötelezettségüket önkitöltéses módszerrel teljesítik.
Kérdések és szabályok
A megválaszolandó kérdések között szerepel: születési idő, születési hely, neme, állampolgárság, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, családi állapot, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, háztartások és családok összetétele, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató, lakáshasználat jogcíme.
A lakásokra, lakóegységekre, lakott üdülőkre vonatkozóan: rendeltetés (típus), használat formája, tulajdoni jelleg, lakás-alapterület, építési év, szobák száma, felszereltség. .
Az intézményekre vonatkozóan: rendeltetés, férőhelyek száma, üzemeltetés időszaka.
A kérdezettek kötelesek a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni, elmulasztása, megtagadása szankciók alkalmazandók. A különleges adatként számon tartott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó kérdésekre az adatszolgáltató nem köteles válaszolni, minden egyébre természetesen igen.
Az összeírás során az adatfelvevőknek tilos dokumentumokat kérni. A népszámlálás során családi és utónevét a kérdőívre felvenni nem szabad.
Az adatszolgáltatók - név nélkül felvett - egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek nyilvánosságra. A gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.
A népszámlálás központi előkészítését és végrehajtásának a szakmai irányítását, továbbá az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A helyi előkészítésről és az adatfelvétel végrehajtásáról a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik. A kivételt képező elektronikus adatgyűjtés lebonyolítása a KSH feladata lesz, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézeteknél, és befogadó állomásoknál pedig a fenntartó szerv felelős vezetője.
A kiadásokat a költségvetés biztosítja.
Mire jó a népszavazás?
Teljesítve az Európai Parlament és a Tanács rendeletét, adatai összehasonlíthatóak lesznek az Európai Unió más tagországainak adataival. Átfogó képet adhat a népesség nagyságáról, demográfiai, nemzeti összetételéről, iskolázottságáról, foglalkoztatásáról, a lakáskörülményekről, a háztartások és a családok jellemzőiről, az utóbbi tíz évben bekövetkezett változásokról. Alapul szolgálhatnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, segítséget nyújthatnak a területfejlesztéssel, a lakással, a családdal, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos politika alakításához.
