A Magyarország kormánya és a Koszovói Köztársaság kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetésének általános vitájában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a két ország kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen irányú megkeresés esetén bűnügyi jogsegélyt nyújtanak egymásnak.     

Ismertetése szerint az egyezmény meghatározza a jogsegélykérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a jogsegélykérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a jogsegélykérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, továbbá költségviselési és adatvédelmi szabályokat tartalmaz.    

Az államtitkár kitért arra, hogy az általános szabályok mellett speciális szabályokat is tartalmaz a  dokumentum, például tárgyak felkutatásával és lefoglalásával; tárgyak, ügyiratok és okiratok átadásával és visszaadásával; idézések és eljárási ügyiratok kézbesítésével; tanúk, szakértők és terheltek megjelenésével; büntetőeljárás átvételével kapcsolatban.
        
Bartos Mónika (Fidesz) elmondta, hogy Koszovó a mai napig megosztja a nemzetközi közösséget: vannak országok, amelyek elismerik, mások nem. Jelezte, hogy az EU hamarosan megszünteti a Koszovóval szembeni vízumkényszert. Beszélt a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról, és elmondta: a magyar export 2009 óta növekszik, főként tejtermékeket, tojást, vegyi árukat, ruházati cikkeket, gyógyszereket szállít Magyarország a balkáni országba. Hozzátette: Koszovóból élelmiszer, feldolgozott termékek, gépek érkeznek Magyarországra.    

A Fidesz támogatásáról biztosította a javaslatot.      

Mesterházy Attila (MSZP) pártja nevében jelezte, hogy támogatják az előterjesztést, majd áttekintette a két ország közötti kapcsolatokat. Úgy értékelte, Koszóvó jelentős, potenciális lehetőségeket nyújtó partner, folytatni kell a kapcsolatok kiépítését. Magyarországnak kiemelten kell támogatnia Koszovó európai uniós csatlakozását, ezért pozitív, hogy a visegrádi országok megállapodtak, hogy szorgalmazzák a nyugat-balkáni térség integrációjának felgyorsítását.

Bana Tibor (Jobbik) is szükségesnek nevezte az egyezmény kihirdetését, és reményét fejezte ki, hogy azt hamarosan követi majd egy kiadatási, illetve az elítéltek egymás területére való átszállításáról szóló megállapodás. Ezeket azért tartja szükségesnek - mondta -, mert a déli határon a kerítés megépítése után is érkeznek migránsok.
    
A Ház három, Magyarország és Kazahsztán között kötött egyezmény együttes általános vitáját is lefolytatta: az elítélt személyek átszállításáról, a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szólókat.    

Völner Pál ismertetése szerint az elítéltek átszállításáról szóló egyezmény célja ezen eljárás hatékonyabb szabályozása, és hogy az elítéltek – a társadalomba történő visszailleszkedésük elősegítése céljából – saját államukban tölthessék le végrehajtandó büntetésüket. Közölte, szabályozzák az átszállítás feltételeit, a megtagadás okait, a megküldendő iratokat, az átvett ítélet végrehajtásának szabályait, és rögzítik azt is, mely hatóság illetékes ezekben az ügyekben. A dokumentum rendelkezik egyebek mellett a nyelvhasználatról és a költségek viseléséről is – jelezte.    

A kiadatási egyezmény céljaként azt jelölte meg, hogy fokozzák a nemzetközi bűnüldözés és a büntetőjogi felelősségre vonás hatékonyságát. Hozzátette: az egyezmény meghatározza, mely bűncselekmények esetében lehet alkalmazni a kiadatást, illetve azt is, mikor lehet azt megtagadni.    

Völner Pál a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről közölte, a két ország vállalja, hogy ilyen irányú megkeresés esetén jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

Bartos Mónika frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot, szerinte az egyezmény csak egy szeletét képezi a fejlett magyar-kazah kapcsolatoknak. Felidézte, hogy 2010 után a keleti nyitás szellemében felértékelődtek a kazah kapcsolatok. Emlékeztetett arra, hogy Kazahsztán jelentős nyersanyagforrásokkal rendelkezik, és 2013-ban Magyarország harmadik legfontosabb partnere volt a FÁK-országok között.        

Mesterházy Attila azt hangsúlyozta, hogy pártja fontosnak tartja a gazdasági, az oktatási és a tudományos kapcsolatok fejlesztését, de a miniszterelnöktől eltérően nem érzi otthon magát Kazahsztánban. Véleménye szerint, ha a magyar kormányfő otthonosabb érzi ott magát, mint az EU-ban, az azért lehet, mert a vendéglátói nem kérik számon rajta a demokratikus normák magyarországi érvényesülését.    

A javaslatot az MSZP támogatja - jelezte, és a gazdasági kapcsolatok fejlesztését szorgalmazta.

A jobbikos Bana Tibor támogatásáról biztosította az egyezményeket. A magyar-kazah kapcsolatok erősödnek, amihez stabil törvényi háttér is kell - hangoztatta, hiányolva ugyanakkor az asztanai magyar kereskedőház által elért eredmények bemutatását. Szorgalmazta, hogy a kormány továbbra is fejlessze kapcsolatát keleti országokkal.

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta a vitát.

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért is felelős államtitkára expozéjában elmondta: zajvédelemmel, meteorológiával és levegőtisztasággal kapcsolatos módosításokat javasolnak a környezetvédelmi törvényben.    

A zajvédelmi passzusok az önkormányzati rendeletalkotással összefüggő kérdésekre terjednek ki, áttekinthetőbbé téve a szabályozást, jelenleg ugyanis az önkormányzati jogalkotást igénylő zajvédelmi feladatok széttagoltak – közölte, jelezve, hogy ezt követően mindezt a környezetvédelmi törvény szabályozza majd.  Megnyílik továbbá a lehetősége annak, hogy a fővárosi önkormányzat zajvédelmi szabályokat hozzon a Margitszigetre vonatkozóan – tette hozzá.   

A meteorológiával kapcsolatban V. Németh Zsolt elmondta: e tevékenységre jelenleg nem vonatkozik konkrét jogi szabályozás, a mostani módosítás ezt a hiányosságot igyekszik pótolni. A javaslat tartalmazza az állam által végzett
meteorológiai tevékenység körébe tartozó egyes feladatok törvényi szintű felsorolását, és lehetőséget ad kormányrendelet-alkotásra.    

Végül az előterjesztés a levegő tisztaságának védelmével összefüggésben kimondja: a jövőben csak azokhoz a környezetvédelmi tárgyú miniszteri rendeletekhez szükséges az egészségügyért felelős miniszter egyetértése, amelyek a miniszter feladatkörét ténylegesen érintik.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka jónak és hasznosnak nevezte, ha a zajvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok egy jogszabályban kapnak helyet, hiszen a zajártalom sokszor alattomos módon okoz károsodást az emberek hallószervében.    

A meteorológia megfelelő szabályozása szintén fontos, mivel ez az éghajlatváltozás megfékezése érdekében végzendő munka egyik fő eszköze – mondta. Frakciótársa, Nyitrai Zsolt jogtechnikainak nevezte a módosításokat.

Heringes Anita MSZP-s vezérszónok a légszennyezettséggel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több az asztmás beteg, majd rámutatott: a gáz ára miatt a falvakban szinte mindenhol fával, szénnel, biomasszával fűtenek. Azt kérte a kormánytól, figyeljen oda minderre, gondolja át rezsi- és hulladékpolitikáját. A szintén MSZP-s Mesterházy Attila szerint önálló környezetvédelmi tárcát kellene létrehozni.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka közölte: egyetértenek a módosításokkal, azok ugyanis fontosak, tekintettel a klímaváltozásra. Jelezte ugyanakkor: a környezetterhelések közül még mindig a zajártalmat veszik a legkevésbé komolyan, ezért a mostaninál szigorúbb zajvédelmi szabályozás kellene.

Schmuck Erzsébet LMP-s vezérszónok azt mondta: a kormány olyan módosítást akar elfogadtatni, amely állami feladattá teszi a például a környezet-, a klíma-, az árvíz- és a belvízvédelemhez szükséges meteorológiai adatok gyűjtését és információk szolgáltatását.    

Felvetette azt a kérdést, hogy a kormány rendeleti úton akarja-e megteremteni az állami meteorológiai monopóliumot, ami veszélybe sodorná az országos civil időjárási mérőhálózatot. A meteorológia nem lehet állami monopólium – közölte Schmuck Erzsébet.

A vitát az elnöklő Hiller István lezárta, V. Németh Zsolt reagálásában pedig egyebek mellett azt mondta: a meteorológiai szolgálat több milliárdos fejlesztést hajtott végre az elmúlt időszakban, és az ország egészét lefedő radarhálózata van, adatai pedig nyilvánosak. A kormány nem akarja ezt a rendszert megváltoztatni.

A hulladéktörvény módosítása

V. Németh Zsolt FM-államtitkár expozéjában közölte: a hulladéktörvény módosításának célja egyebek mellett a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése, a lehető legkevesebb hulladék ártalmatlanítása lerakással, az EU-s hulladékhasznosítási célok teljesítése, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés teljes körű működtetése és a közel egységes színvonalú szemétszállítás biztosítása. A megoldás alapelve egy egységes nonprofit közszolgáltatási rendszer kialakítása – mondta.    

A hulladékgazdálkodás – folytatta – állami és önkormányzati közfeladat: az önkormányzat továbbra is megtartja feladatait, például a közszolgáltató kiválasztását, adott esetben működtetését. Az állam pedig kialakítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos tervét, meghatározza a minimális közszolgáltatási színvonalat és díjat.    

Az állami feladatok ellátására az állam koordináló szervezetet hoz létre – ismertette V. Németh Zsolt, megjegyezve például, hogy az állam e szervezeten keresztül fizet szolgáltatási díjat a helyi közszolgáltatónak. A lakosok a közszolgáltatási díjat a koordináló szervnek fizetik.

Bartos Mónika fideszes vezérszónok elmondta: a Ház előtt fekvő javaslat pontosítja az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási hatáskörök elkülönítését, ami segíti az EU által előírt hasznosítási kötelezettségek teljesítését. Ő is megemlítette: az állami feladatok ellátására létrejön egy koordináló szerv. Mindezek szerinte hozzásegíthetnek egy országos hulladékgazdálkodási rendszerhez annak érdekében, hogy kevesebb legyen a lerakott és több az újrahasznosított szemét, és hogy egységes legyen a hulladékszállítás színvonala.

A szocialista Heringes Anita szerint a változtatást a civil szervezetek, a lakosság, az ellátók, az önkormányzatok egyaránt ellenzik, mert az nem fenntartható. Úgy ítélte meg: a jogszabály alapján nem világos, mi az a hulladékfajta, amit akkor is elszállítanak, ha az érintettek nem fizetik be a szemétszállítási díjat. Rámutatott arra: uniós kötelezettség a hulladék szelektív gyűjtése, az állami céget pedig azért kell létrehozni, mert a szektor jelenleg veszteségesen működik. Ugyanakkor úgy látja, attól, hogy az állam „einstandolja” az önkormányzat eszközeit és szedi be a díjakat, a működés még nem válik fenntarthatóvá. Bírálta, hogy hetente javítgatják a jogszabályt.

Kepli Lajos (Jobbik) arra mutatott rá, hogy míg a gazdasági válság előtt az úgynevezett másodlagos nyersanyagoknak, vagyis a szelektíven gyűjtött hulladéknak volt értéke, és az gazdaságossá tette a kezelését, az ára 2009 után visszaesett, így azóta a telepek a fennmaradásért küzdenek. Hiányolta a jogszabályokból, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmények működéséből és a hasznosítási koncepciókból a termikus hasznosítást, amelynek szerinte jelenleg a technikai feltételei sem adottak. Szerinte a hulladékégetés hatékonyabb hasznosítása nélkül a rezsicsökkentés sem tartható fenn.

Schmuck Erzsébet (LMP) arra mutatott rá, hogy az 2013-ban az állami és önkormányzati hulladékkezelők 15 milliárd forintnyi deficitet halmoztak fel, a vízszolgáltatók 5,4, míg a távhőcégek 42 milliárd forintnyit, mivel a kabinet szerinte különadókkal és egyéb költségekkel terhelte túl azokat, majd rájuk kényszerítette a rezsicsökkentést. A képviselő hiányolt átmeneti szabályokat, a többi közt arra vonatkozóan: mi van, ha egy önkormányzat által kijelölt szennyvízkezelő nem tartja be a jogszabályokat, emiatt átmenetileg szünetel az ellátás.

A fideszes Nyitrai Zsolt az egységes koordinációt és vagyonkezelést tartotta fontosnak. Rámutatott ugyanakkor arra: a jövőben meg kell alkotni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tervet, így további jogszabályokra lesz szükség.     

Gúr Nándor (MSZP) kifogásolta, hogy még szinte le se zárult a hulladékgazdálkodási törvény tárgyalása, már újra a Ház előtt van a kérdés. Hogyan lehet így biztosítani a biztonságos közszolgáltatást? – kérdezte.

Witzmann Mihály (Fidesz) az MSZP-nek címezve azt mondta: van annak egy diszkrét bája, amikor csekkekről, a családok gondjairól beszélnek, holott kormányzásuk alatt Európa legmagasabb gázára és második legtöbb áramára volt. A Fidesz-kormány által csökkentett közszolgáltatási díjakat sorolva kiemelte: ma egy átlagos család évente 100-150 ezer forintot tud megtakarítani.    

Volner János (Jobbik) személyes példát hozva arról beszélt, hogy tanyán nem megy a szolgáltató a szemétért, ezért általános gyakorlat az, hogy eltemetik vagy eltüzelik a hulladékot. Szerinte meg kell oldani a lakossági sütőzsiradék, az elemek és más veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését is, a regionális hulladéklerakókban pedig be kellene vezetni a válogatást, ami helyben munkahelyet teremt, energiát lehet belőle előállítani és a környezetet is kíméli.    

Tóth Bertalan (MSZP) felszólalásában a közműcégek kintlévőségeinek mértékét tette szóvá és kutatásokra hivatkozva azt is mondta, hogy összehasonlítva magasabbak a családok terhei, többe kerül az élet, mint a szocialista kormányok alatt. Bírálta azt is, hogy az energetikai pályázatoknak nem a lakosság, hanem a közintézmények a kedvezményezettjei.    

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy az olaj alacsony világpiaci árát érvényesíteni kellett volna a lakossági díjakban. A kis- és középvállalkozói szektor piachoz jutását, fejlődését szorgalmazta az energetikai korszerűsítésekkel.    

Heringes Anita (MSZP) egy siófoki hulladékudvar építésével összefüggő hangfelvételre hivatkozva sürgetett feljelentést. Emellett szóvá tette, hogy a gáz világpiaci árának csökkenését nem a lakosság felé vitték, hanem egyes cégeket növeltek vele nagyobbra.    

Németh Szilárd (Fidesz) hazugnak, hiteltelennek és cinikusnak minősítette az MSZP rezsicsökkentésre és hulladékgazdálkodásra vonatkozó szavait. Azt mondta, a szolgáltatók 1060 milliárd forint hasznot vittek ki az országból, amit az emberekkel fizettettek meg. A szocialisták nyolc év alatt 15-ször emeltek a rezsiköltségeken, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése pedig csak egy biznisz volt az azokat legyártóknak. Most ahány ház, annyi szokás van – fogalmazott, jelezve, rendet kell tenni, a cél, hogy egységes, valódi közszolgáltatások legyenek és fenntartható legyen a rezsicsökkentés.

Képviselői felszólalások

Volner János (Jobbik) azt mondta, az emberek jelentős része nem a tudatlanság, hanem a szegénység és a kiszolgáltatottság miatt égeti el a szemét, ennek pedig elsősorban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel lehetne elejét venni.

Gúr Nándor arról beszélt, hogy a gáz és az olaj ára kevesebb, mint fele, mint hat éve volt, de ennek a csökkenésnek csak a töredéke jut el a fogyasztókhoz. A rezsicsökkentés haszonélvezői pedig elsősorban a magasabb jövedelműek, pedig a rászorultaknak kellene segíteni, a kormány viszont a jobb módú emberek felé fordult.    

V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, egy filozofikus kérdés, hogy hol van az állami és az önkormányzati beavatkozás optimális határa. Másféle fejlesztési igénye van az önkormányzatok, a társulások körében létrejövő rendszereknek és más az országosan koordináltaknak – tette hozzá. Mindenkinek az az érdeke, hogy a hulladék mennyisége ne nőjön – folytatta, hangsúlyozva, a hulladékégetés jelentős része ismerethiányból fakad. Megjegyezte, az ellenzéki képviselők hosszú idő óta arról beszélnek, hogy a közszolgáltatók a 24. órában vannak, de ezek a cégek ennek ellenére még mindig működnek. A házhoz menő szelektív gyűjtés pedig nem várt eredményeket hozott – hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta, nem csak jogszabállyal akarják kényszeríteni a szelektív gyűjtést, de meg is jutalmazzák azokat, akik így tesznek.    

Az MSZP-s Kiss László III. kerületi parlamenti képviselőként azt mondta, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos hanyatlását tapasztalja. Szerinte a szelektív hulladékgyűjtésre ráférne a fejlesztés. Kifogásolta, hogy ritkán viszik el a szelektív szemetet.   

A szintén szocialista Bangóné Borbély Ildikó arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken nagy kárt okozott a hulladékszigetek megszüntetése.

Zárszó

A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára zárszavában egyebek mellett azt mondta: egyetért azzal, hogy előre kell lépni a szelektív hulladékgyűjtés területén, tesznek is intézkedéseket ennek érdekében.

Energetikai tárgyú törvények módosítása

A bányászati, a távhő-szolgáltatási, az energiahatékonysági, továbbá az atomenergia-, a villamosenergia- és a földgáztörvényt módosítaná a parlament előtt fekvő energetikai törvénycsomag. Aradszki András, a fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkára expozéjában elmondta: az atomenergia-törvény módosítása hatáskörátvétellel függ össze, 2016. január 1-jétől ugyanis egyes sugárvédelmi feladatok, hatósági eljárások az Országos Atomenergia Hivatalhoz kerülnek, így egy egységes sugárvédelmi hatóság jön létre. Emellett több más sugárvédelmi rendelkezést is tartalmaz a javaslat.    

A villamos energiáról szóló törvény egy európai bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. A módosítás célja továbbá a kötelező átvételhez (KÁT) kapcsolódó elszámolási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele, továbbá a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) a közeljövőben várhatóan bevezetendő napon belüli kereskedelem adta lehetőségekre való felkészülés – olvasható az indoklásban.    

Változik továbbá a földgáztörvény is, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján kezeljék a kereskedési platform működtetéséhez kapcsolódó együttműködést, és hogy megkönnyítsék az egyetemes szolgáltató engedélyének visszavonására vonatkozó eljárást.

Az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása azért szükséges – közölte Aradszki András –, hogy kivegyék a csupán az állami és önkormányzati tulajdonosi befolyás miatt nagyvállalatnak minősülő cégeket az auditálási kötelezettség alól.    

A bányászati törvény módosítása jogtechnikai, a távhőtörvényt pedig fogyasztóvédelmi okokból változtatnák meg.
    
Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában egyetértéséről biztosította a javaslatban foglaltakat és a képviselők támogatását kérte. Kifejtette, hogy a bányászati törvényben jogtechnikai módosításokat vezetnek át, az atomenergiáról szóló rendelkezések pedig a sugárvédelmi szabályozást alkotják meg, egyebek mellett a hiányzó, talált, vagy lefoglalt radioaktív elemekre vonatkozóan.

A villamosenergiára vonatkozóan az uniós jogharmonizációt jelölte meg célként, a földgázzal összefüggő rendelkezések módosítását pedig egyebek mellett a szolgáltatói engedélyek visszavonásának könnyítésével indokolta. Az energiahatékonysággal összefüggésben az auditálás egységes értelmezése mellett foglalt állást.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka jelezte, hogy nem támogatják az indítványt, s hiányolják a megújuló energiaforrások ösztönzését, azzal kapcsolatos fejlesztések támogatását.

Kérdésként vetette fel, hogy a távhőfillér csökkenése megjelenik-e majd a lakossági számlákban. A paksi atomerőművel összefüggésben az Európai Bizottság kifogásairól érdeklődött és azt is kérdezte, hogy valóban le akarják-e állítani a központi nukleáris alapba való befizetéseket. Utalt arra, hogy egy sajtóban megjelent tanulmány szerint a kormány 1000 milliárd forintot fordítana energetikai cégek vásárlására, szerinte ezt az összeget inkább energiahatékonysági beruházásokra kellene fordítani.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka jelezte, hogy alapvetően támogathatók a módosítások, de nem tartják azokat teljes körűnek. A képviselő szintén a központi nukleáris alap sorsáról érdeklődött, illetve az energiahatékonysági beruházások ösztönzését szorgalmazta.

A távhőre vonatkozó módosításokkal kapcsolatban a fogyasztók felé tett pozitív lépésként értékelte, hogy a szolgáltató a rá kiszabott bírságot nem háríthatja át a fogyasztókra. A jobbikos politikus emellett a szolgáltatók kintlévőségeinek alakulásáról kérdezte a kormányt.

Heringes Anita (MSZP) felidézte, hogy a parlament 1998-ban határozta el, hogy gyűjteni kell a nukleáris létesítmények leszerelésére és ártalmatlanításra, hogy az ne a jövő generációit terhelje. Azt kérte: dobják ki azt a vitaanyagot, amiben felmerült az alap befagyasztása. Párttársa, Mesterházy Attila a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új cselekvési tervet és szabályozási környezetet sürgetett. Mint mondta, a zöldgazdaság ma még kiaknázatlan terület Magyarországon, érdemes elgondolkodni a gazdaságpolitikai és foglalkoztatás-politikai aspektusain.

Aradszki András, fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkára zárszavában úgy összegzett: a javaslatok szakmai tartalmát senki nem vitatta a vitában, jogi, érdemi, stratégiai kifogás nem merült fel. Értékelése szerint az energiahatékonyság növelése szempontjából jól áll Magyarország, de nem lehet hátradőlni. Méltatta, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a felhasznált energia, egyebek mellett az Otthon Melege programnak köszönhetően.

A kintlévőségeket firtató kérdésre reagálva elmondta, hogy a rezsicsökkentés előtt, 2012 májusában 1,4 milliárd forintot tett ki, idén májusban pedig nem érte el az 1 milliárdot. A fogyasztók számát tekintve 2012-ben 3 millió érintett volt, ma 1,8 millió.

Pakssal összefüggésben rögzítette, hogy nem a projekttörvényt érinti a módosítás, hanem egyes sugárvédelmi feladatokat. Megjegyezte: a nukleáris alapra vonatkozó vitaanyag nem a kormány álláspontja.

A közúti törvény módosítása

Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításának általános vitájában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára úgy értékelt, hogy a javaslat számos az állampolgárok mindennapi életét könnyítő szabályt tartalmaz.

Az államtitkár a fontosabb rendelkezések közül kiemelte, hogy módosul a szabálytalan parkolás esetén fizetendő pótdíj megfizetésére rendelkezésre álló határidő számításának módja. A hivatalos postai értesítés kézbesítésének napjától számítják a jövőben a határidő kezdetét – részletezte.

Elmondta, a javaslat megteremti a közúti járművek műszaki megfelelőségét vizsgáló piacfelügyeleti rendszer alapvető szabályait. A rendszer alapja – folytatta – a szakértői intézmény által kiadott jármű, a járműalkatrész alkalmassági tanúsítások, illetve jóváhagyások kötelező alkalmazása.

Fónagy János szerint a módosítás célja a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok, valamint a hozzájuk forgalmazott alkatrészek hamisításának visszaszorítása. Kitért arra is, hogy a hatékonyabb fellépést teszi lehetővé az a módosítás, amely alapján a közút kezelője a tömeg- és tengelysúly-ellenőrzésekkel egyidejűleg a külföldi fuvarozó közlekedési engedélyét is ellenőrizheti. Hozzátette: az útdíjfizetés nélkül, illetve szabálytalanul közlekedő a 3,5 tonna feletti tehergépjárművekre is világosabb szabályokat tartalmaz a javaslat.

Hatékonyabb lesz a fellépés az e-matricás szabályokat megszegőkkel szemben, mert a pótdíjfizetési felszólítás kiküldésére csak a szabályszegő üzembentartó adatainak felderítését követően van lehetőség – mondta.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy személygépkocsik és a kistehergépkocsik időszakos hatósági vizsgálata az erre a célra kialakított, kijelölt vizsgálóállomások hatáskörébe fog tartozni, ezzel felszabadítva a kormányhivatalok által működtetett műszaki vizsgabázisok kapacitásait.

Fónagy János közölte, a vasúti törvény módosításának célja, hogy a vasútüzemhez szükséges vagyon tulajdonosi és vagyonkezelői helyzete tartósan rendeződjön. Elmondta, a javaslat megteremti az egységes online vitarendezési platform szabályait.

Vas Imre (Fidesz) a javaslatot uniós jogharmonizáció mellett szakmai indokokkal magyarázta. Mint mondta, az a cél, hogy a belföldi és a külföldi jogtalan úthasználók a bírságok kiszabása során azonos elbírálásba részesüljenek. Az e-matrica nélkül közlekedőkkel szemben nem feltétlenül szükséges hatósági úton fellépni – mutatott rá, ezt azzal magyarázta, hogy a pótdíjbeszedés hatékonysága, a szankcionálás kellő visszatartó ereje a jelenleg is alkalmazott ügyfélbarát, méltányossági elemeket tartalmazó, szolgáltatási szemléletű ügyintézés keretében egyaránt biztosítható.

Vas Imre elmondta, a kormány döntésének megfelelően a javaslat bevezeti az új útkategóriát, a gyorsutat. Ezek regionális viszonylatokban magas szolgáltatási szintű kapcsolatot biztosítanak a megyei jogú városok és az ipari-technológiai központok között – ismertette. Hozzátette: ezek az utak kétszer kétsávosak és maximum óránként 110 kilométerrel lehet haladni rajtuk.    

A műszaki vizsgáztatásról elmondta, a kijelölt vizsgáló állomások nem kérhetnek többet a jelenlegi a személyautóra előírt 16 290 forint vizsgadíjnál.
        
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a törvényjavaslat tartalmaz olyan elemeket, amelyek sok terhet levesznek az állampolgárok válláról. Ugyanakkor élesen bírálta az új úttípust, a gyorsutat, amit szerinte a szakma is agyrémnek tart. Ezért az MSZP nem fogja támogatni a javaslatot. Az ellenzéki politikus szerint a terveket  a pénzhiány miatt a beruházás költségeinek markáns csökkentésével akarják megvalósítani.

Volner János, a Jobbik vezérszónoka kiemelte:  az egyik legfontosabb, embereket érintő kérdés a parkolás, illetve a parkolási bírságok ügye. Felidézte a parkolási szabályok 2010-es megváltoztatását, és azt mondta:  agyonbírságolják az autósokat, fejőstehénként tekintenek rájuk. Kitért arra is: a kormány nem tett semmit, hogy törvényi szabályozás legyen a dugódíjról. A kiszolgáltatott fővárosi önkormányzat ki fogja vetni az autósokra ezt a díjat - jegyezte meg és azt szóvá tette annak tervezett területi hatályát is.  Azt kérte,  a kormány hasson oda, „ha Demszkyék el is rontották”, ne fokozzák tovább az őrületet. Kitért arra is, hogy a Jobbik nem büntetné állandóan az autósokat, s akinek van BKV-bérlete az ingyen vehetné igénybe a P+R parkolókat. Több ilyen parkolóhelyet hoznának létre, többszintes épületeket alakítanának ki.  Fontosnak tartotta, ne legyen jogos a bírság, ha az ellenőrzés időpontja és a parkolás kezdete között nem telt el öt percnél több idő. Sokszor előfordult, hogy amíg valaki elment, parkolójegyet váltani, megbüntetik.

Németh Szilárd azt mondta: a törvényjavaslat célja, a fogyasztóvédelemmel összefüggő jogi szabályozás. Kitért a törvényben szabályozandó alternatív vitarendezési eljárásra, és azt mondta, a fogyasztók jelentős anyagi és időbeli megtakarításhoz juthatnak, a jogvitát rövid határon belül meg lehet majd oldani. Felhívta a figyelmet a békéltető eljárás ingyenes elérhetőségére is.  Szerinte a fogyasztói bizalom is növekedhet a változások nyomán. A Fidesz támogatja a javaslatot, és erre kérte a többi képviselőt is.

Mesterházy Attila kiemelte: minden olyan intézkedés, ami a fogyasztóvédelmet erősíti, támogatandó. Azonban számos olyan javaslat van a módosításban, amire nemet mondanak. Az ellenzéki képviselő nemzeti úthálózat-fejlesztési programot sürgetett, ami kormányzati ciklusokon átívelne. Kitért arra, hogy a kormány a gyorsúttal hungarikumot vezet be, csökkentett műszaki tartalommal, ami azonban veszélyesebbé teszi a közlekedést. A szocialista politikus azt kérte, maradjanak az eddigi kategóriáknál. A józan ész alapján kellene eljárni az útépítéseknél is és nem azt figyelembe véve, baráti építkezés valósul-e meg. A vasúthálózatnál szintén fontos lenne egy hosszú távú stratégia – jegyezte meg.

Volner János szerint nemcsak az útépítésnél, hanem a nagyobb beruházásoknál is azt látni az elmúlt években: különböző pártközeli cégek kivitelezik ezeket. Ezek a cégek a kormányfő közvetlen környezetébe tartozó vállalkozók, illetve konzorciumi partnerként a baloldalhoz köthető szereplők. Olyan ágazatról van szó, ahol döntő a politika befolyás. Hozzátette: szerinte fontos azt is látni, mennyi visszaélés kíséri az ágazat működését. Miért nem lehet megoldani, hogy legalább az utakat, nagyobb beruházásokat magyar tulajdonú cégek kivitelezzék?  - kérdezte, és szóvá tette, hogy a magyar építési ágazat a mélyponton van, és magyar ipar gyakorlatilag nincs.

Varga László (MSZP) azt mondta, az előterjesztésnek vannak előnyös részei, de a gyorsút, mint új kategória nem elfogadható a balesetveszély miatt.  Azt kérte, hogy az M30-as autópályaként épüljön meg az országhatárig és a kormányzat vegye fel a kapcsolatot a szlovák és lengyel kormányokkal, hogy milyen folyosóba illeszkedhet be az út.

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy a benyújtók egy salátatörvény keretei között olyan támogathatatlan dolgokat hoznak a Ház elé, mint a „műszaki értelemben nonszensz” gyorsút kategóriája, ami olyan veszélyforrásokat rejt magában, amelyek akár emberéleteket is követelhetnek. Elfogadhatatlan, hogy 6-7 százalékos mértékben csökkentik a vasúti közlekedést - jelentette ki.

A vita lezárása után az előterjesztő nevében felszólaló Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette, hogy gyorsútnak, mint új kategóriának a bevezetése a közúthálózat fejlesztésének fontosságát és a realitásokat veszi figyelembe. Ezek az utak alkalmasak arra, hogy ha szükséges, később alapot nyújtsanak egy autópálya kiépítéséhez - tette hozzá.

A vasútra áttérve azt mondta, hogy a körülbelül 2900 napi vonalból 49-et érint az új menetrend, ez viszont nem haladja meg a szokásos őszi-tavaszi menetrend váltás kereteit.

A vasútnál az utóbbi időszakban embereket vesznek fel és felerősítették a szakemberképzést - hívta fel a figyelmet. Azt mondta, hogy a szocialista kormányok nyolc év alatt több mint 11-szeresére emelték a MÁV adósságát, annak ellenére, hogy ezalatt eladták a MÁV Cargót. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta nem volt sztrájk a MÁV-nál és az elmúlt években kezd visszaállni a magyar vasutasok becsülete.

Nemzeti vagyon, nemzetiségek

Támogatták a pártok azt a törvénymódosítást, amely értelmében a nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit  a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelőiként határozzák meg a nemzeti vagyonról szóló törvényben. A  módosítás kezdeményezőinek nevében Varga Szimeon, a bolgár nemzetiségi szószóló elmondta: a törvényjavaslat célja, hogy a fennálló jogalkalmazási nehézségeket, illetve a törvényi szabályozási hiányosságot megszüntesse azzal, hogy a törvényben vagyonkezelőként nevesíti a nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit is, tekintettel arra is, hogy egyébként a nemzetiségi önkormányzatok a törvény pontja alapján átlátható szervezetnek minősülnek.

A kormány nevében Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta, a jelenlegi szabályozás nehezíti egyes nemzetiségi intézmények működését, pedig az állam egyik kiemelten fontos célja, hogy intézményei maximális hatékonysággal működjenek. Az államtitkár arra kérte a pártokat, hogy támogassák a napi politikai célokon túlmutató javaslatot.

Szabolcs Attila (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában rámutatott, hogy Magyarországon 13 kisebbség van, amelyek nemzetiségi önkormányzattal is rendelkeznek.A szervezetek számos közfeladatot is ellátnak, ezért indokolt a támogatásuk, viszont a mostani szabályozás hátrányosan érinti a működésüket, így a módosítás szükséges. Pártja támogatta a módosítást.

Kiss László (MSZP) szerint pártja is beáll a módosítás mögé, mert a kezdeményezés elfogadása után az önkormányzatoknak a saját tulajdonuk felett vagyonkezelői joguk lesz.

Szávay István (Jobbik) elmondta: ez a módosítás voltaképpen egy korrekció, hiszen a szándék – ami szerint a nemzetiségi önkormányzatok szélesebb jogkörhöz jussanak – már korábban létezett.

A módosítás, amit pártja is támogat alapja lehet a nemzeti identitás megerősödésének is, és jó példával kell szolgáljon a külföldi, szomszéd országok számára.

Módosítanák a csődeljárási törvényt

A kormánypárti előterjesztők nevében a fideszes Bánki Erik ismertette azt a javaslatot, amely a csődeljárásokban a vitatott követelések közé sorolná azokat a helyzeteket, amikor egy követelést egy másik követelés biztosítása érdekében elrendelt bűnügyi zárlat keretében lefoglaltak és a fedezetbiztosítás keretében a végrehajtói letéti számlára befizettek.

Bánki Erik szerint erre azért van szükség, mert ha a követelést az eredeti hitelező akár végrehajtási, akár felszámolási eljárásban érvényesítené, az adós lényegében kétszer teljesítené azt, és külön eljárást kellene kezdeményezni a hitelezőnek nem járó összeg visszafizetésére.

Fónagy János fejlesztési államtitkár a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőket.

A vitában kizárólag a jobbikos Lukács László kért szót, aki szerint az előterjesztés egy olyan joghézagot kíván orvosolni, amelyről a kormány megfeledkezett a csődeljárási törvény korábbi átfogó módosításakor.

Korrigálják a szerencsejátékról szóló jogszabályt is

Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke előterjesztésében elmondta, hogy bár több – a szerencsejáték szervezéséről, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló – törvény módosítását is kezdeményezték, de valójában apró korrekcióról van szó.

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta, hogy a kormány egyetért a módosítással. Ennek értelmében módosított javaslat a sportversenyek reklám- és marketingjogaira kötött szerződések ellenértékére is kiterjedhet, és egyértelművé teszi azt is, hogy az állam az adójóváírási jogot görgetve is érvényesítheti.

A javaslat a látvány csapatsportok támogatására igénybe vehető adókedvezmény feltételeit új feltétellel egészíti ki: a kedvezményezett csak akkor kaphat adókedvezményt, ha támogatói szándéknyilatkozatot tesz.

Varga László (MSZP) vezérszónoki felszólalásában megjegyezte, hogy nem azokat a szándékokat olvassa ki a kezdeményezésből, mint az előtte szólók. Szerinte a kisebb csapatok jóval kevesebb pénzhez jutottak, mint a nagyobbak, ez pedig igazságtalan. Azt kérte, hogy a javaslatot tegyék világosabbá.

Volner János (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért módosítja rendszeresen és olyan módon a szerencsejáték törvényt, hogy valaki jól járjon. Szerinte a válasz az, hogy a kormány Andy Vajnának akar kedvezni és ez azt jelenti, hogy aki jóban van a kormánnyal, az meg fog gazdagodni. Közölte, frakciója nem támogatja az előterjesztést.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően a jobbikos Farkas Gergely a lengyelországi függetlenség menetén történtekről számolt be. Az ellenzéki képviselő felszólalása alatt egy magyar-lengyel barátságot szimbolizáló sálat feszített ki padsora elé.

Az ülést vezető Sneider Tamás ezt követően lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés csütörtökön folytatja munkáját.