A pénzügyminiszter szerint a kormány adómódosítási javaslatai elősegítik a gazdaság versenyképességének erősítését, a gazdaság növekedésének gyorsítását, nézeteit azonban nem osztja az ellenzék. A kisebbségi kormány adótörvénycsonagját jelen formájában a Fidesz, a KDNP az MDF és az SZDSZ egyaránt elfogadhatatlannak tartja.
A kormány adómódosítási javaslatai elősegítik a gazdaság versenyképességének erősítését, a gazdaság növekedésének gyorsítását, illetve az adó- és járulékterhek szolid mérséklését, úgy, hogy közben biztosítják a további egyensúlyjavulást – mondta expozéjában a pénzügyminiszter a parlamentben, az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat mai napi általános vitájának kezdetén.
Veres János elismerte, hogy eredetileg 2009-re nagyobb mozgástérrel számoltak, de mint mondta, a körülmények a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak. Ide sorolta a „legnagyobb ellenzéki párt szélsőségesen reformellenes magatartását”, a belpolitikai fejleményeket, illetve a világgazdasági folyamatokat.
Miután a pénzügyminiszter részletesen ismertette az adótörvények változásait Kovács Tibor, az MSZP vezérszónoka azt kérte a képviselőktől, hogy csak olyan javaslatokat adjanak be az adótörvényekhez, amelyeket finanszírozni lehet. Varga Mihály, a Fidesz vezérszónoka a világgazdaság lényeges megváltozása miatt a jövő évi költségvetési javaslat, valamint az adótörvények tervezett módosításainak visszavonását javasolta az előterjesztés általános vitájában.
A sok kedvezmény miatt túl nagy terjedelmű az adótörvények módosítási javaslata – mondta Kovács Tibor (MSZP), aki ezt azzal magyarázta, hogy egy részt most kiiktatnak az adórendszerből. Az MSZP célja az adórendszer egyszerűsítése mellett a vállalható adóteher csökkentés, továbbá a gazdaság részben az adórendszer általi kifehérítése – hangzott el.
A Fidesz adózással kapcsolatos alapelveit Varga Mihály az adóteher csökkentésében, a kiszámíthatóságban és a stabilitásban határozta meg. Mint mondta, elsősorban a munka és a család terheit kell csökkenteni.
A két nagy párt vezérszónokának beszédéből kiderült, hogy másképpen értelmezik az adó szerepét a gazdaságban. Kovács Tibor arról beszélt, hogy az MSZP nem az adót tartja a legfontosabb versenyképességi tényezőnek. Szemére hányta a Fidesznek, hogy az általuk javasolt ezer milliárd forintos adócsökkentésnek nem jelölik meg a forrását. Simor András jegybankelnök ezt megtette – idézte a szocialista vezérszónok az MNB elnökének korábbi javaslatát, hogy a szociális szférából kell elvonni a pénzt. Kérdés, ehhez mit szólnak az érintett rászorulók – tette hozzá Kovács Tibor.
Mint elhangzott, az MSZP-kormány a foglalkoztatás növelését akarja elérni a 4 százalékpontos járulék csökkentéssel, továbbá azzal, hogy a személyi jövedelemadó kedvezményes kulcsának sávhatárát 1,7 millióról 2 millió forintra javasolja emelni. A szocialista vezérszónok kitért arra, hogy a társas vállalkozók különadója is megszűnik, viszont módosul a társasági adó alapja, valamint a kulcsa 16-ról 18 százalékra növekszik.
Varga Mihály is idézte az MNB elnökét: „jövőre mindenkinek kicsit kevesebb jövedelem jut”. A kormány adócsökkentésével kapcsolatban arról beszélt, hogy a 2006-os, öt évre elhatározott adócsökkentés 5 hónapig élt. Kiemelte: ez év elején a kormány 200 millió forintos adócsökkentésről beszélt, amely egy hónap múlva már 250 millió lett, nyárra viszont 1.000 milliárdra nőtt, hogy őszre teljesen elolvadjon.
A Fidesz vezérszónoka szólt arról, hogy a kormány a pénzügyi válságot kezdetben bagatellizálta, amely arra utal, hogy nem érti a helyzetet. A társasági adó 2 százalékpontos emelését nagy hibának nevezte, mivel ha egy külföldi befektető érdeklődik az ország iránt, egyből ennek a nagyságát kérdezi.
Az ellenzéki képviselő végül összefoglalta a Fidesz javaslatait: a kis- és közepes vállalkozások kapjanak beruházási célú kedvezményt, az alapvető élelmiszerek és a távfűtés áfája pedig kapjon kedvezményes kulcsot.
Hargitai János, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka kiemelte: a kisebbségbe került és elbizonytalanodott kormány adócsomagjában helyes célokat tűzött ugyan ki, de azok megvalósításához nem mer „igazi döntéseket” felvállalni. A kereszténydemokrata képviselő szerint a gazdasági szereplők az elkövetkező 2-4 évben elsősorban költségvetési átcsoportosításokat, a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás bővítését és a feketegazdaság visszaszorítását várják az államtól.
A gazdaság dinamizálása érdekében a kormánynak nem szabad a külső gazdasági feltételek javulására számítani a nemzetközi hitelválság miatt, helyette a versenyképességet javító belgazdasági lépésekre van szükség – fűzte hozzá. Hargitai János szerint a szociális kiadások célirányosság felé történő elmozdításával, a bürokrácia csökkentésével, valamint a feketegazdaság tényleges visszaszorításával reális lehetőség lenne a költségvetési kiadások csökkentésére.
Hargitai János vezérszónoki beszéde részletesebben itt olvasható.
Kóka János (SZDSZ) felszólalásában nem tartotta elfogadhatónak a kormány adótervezetét, helyette egy „lényegében egykulcsos, 18 százalék közeli” személyi jövedelemadót, az átmeneti adók eltörlését, valamint a járulék- és adóbürokrácia csökkentését tartalmazó ezermilliárdos csomagot javasolt.
Elmondása szerint a lakosság életkörülményeit elsősorban a jelenlegi adórendszer és a „lusta elhízott állam" nehezíti, amelyből a kormány adójavaslatai sem mutatnak kiutat. Kóka János úgy látta, hogy a fejlődés érdekében nem egy speciális magyar gazdasági modellt kell kialakítani, hanem tanulni kell a régióban található versenytársak sikereiből.
A liberális vezérszónok megjegyezte: stabil kormánytöbbség nélkül és gazdaságfehéredési várakozásokra nem lehet sikeres kormányprogramot építeni. Kóka János szerint az adócsökkentésekhez az állami költségek csökkentéséből kell forrást teremteni.
Herényi Károly (MDF) szerint a kormány a lázas cselekvés látszatát kelti, miközben „gyakorlatilag nem csinál semmit”. Kiemelte: az adócsökkentés mellett egyebek között elmaradt a nagy állami ellátórendszerek reformja, valamint a gazdaság dinamizálása is. Az MDF vezérszónoka hangsúlyozta továbbá, hogy a jelenlegi helyzetben csakis a versenyképesség javítása teremtheti meg a társadalmi igazságosság megteremtéséhez szükséges forrásokat.
A kormány adócsomagja eltér az MDF adóelképzeléseitől, mivel azok nem a középosztály érdekeit szolgálják, valamint túl nagy hatalmat biztosítanak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), miközben az „adóbürokrácia” visszaszorításával akár 700 milliárd forintos megtakarítást is el lehetne érni – fogalmazott Herényi Károly. Hozzátette: a kormány feketegazdaság visszaszorítására tett néhány intézkedése alkotmányjogi szempontból is kifogásolható, az Alkotmánybíróság néhány évvel ezelőtt ugyanis már visszautasította a vállalatok pénzforgalmának kötelező banki útra terelését.
