Rendkívül nagy érdeklődés jellemezte a Nemzeti alaptanterv társadalmi vitáját, csaknem 10 ezer oldalnyi vélemény érkezett a tervezethez – mondta Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A kereszténydemokrata szakpolitikus emlékezetett arra: 1777 óta van Magyarországon Nemzeti alaptanterv, amely 8-9 évet kivéve mindig is meghatározta a tananyag keretét.
Nem volt érdemi kifogása az Országgyűlés oktatási bizottságának a Nemzeti alaptanterv tervezete ellen az erről szóló ülésén, és nincs igazán ellentét a grémium fideszes elnöke, Pokorni Zoltán és az oktatási államtitkárság között – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke és az államtitkárság közötti újabb ellentétet sejtető kérdésre adott válaszában.
Az államtitkár kitért arra: a bizottság elnöke részéről csak elvi feltételezés lehetett, amit a testület legutóbbi ülésén mondott, miszerint a Nat tervezete nem teszi lehetővé, hogy a közoktatás elmúlt húsz évének tapasztalatait levonják, s ami miatt Pokorni Zoltán attól tart, hogy elszalasztjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét.
Hoffmann Rózsa tájékoztatása szerint a Nat-tal kapcsolatos társadalmi vitát nagy érdeklődés jellemezte, csaknem 10 ezer oldalnyi vélemény érkezett a tervezethez. Mint mondta, a vélemények nem olyan eltérőek, mint azt gondolnánk, inkább csak bizonyos csoportok nagy hangon ismételgették álláspontjukat.
A kereszténydemokrata szakpolitikus emlékeztetett arra: 1777 óta van Magyarországon Nemzeti alaptanterv, amely 8-9 évet kivéve mindig is meghatározta a tananyag keretét, azt, hogy mit adjon az iskola a fiataloknak a magyar és az egyetemes műveltségből. Ez ma sincs másként, a Nat tananyag-szabályozó oktatáspolitikai és szakmai dokumentum – fűzte hozzá.
Ezt a szabályozási elvet váltotta fel 2003-ban az akkori oktatásirányítás, amikor is úgy döntött, hogy nincs szükség tananyag-meghatározásra, csak kompetenciákat kell kijelölni – mondta az államtitkár. Felidézte, hogy a változtatást igen nagy nemtetszés fogadta országszerte, gyakorlatilag szinte senki nem értett vele egyet, eltekintve egy szűk rétegtől, amely egyedül üdvözítő, modern módszerként hirdette a változtatást. Bevezetését követően az iskolák maguk határozhatták meg, hogy ezen keretek között pontosan mit tanítanak – tette hozzá.
Ez a korszak lezárult – jelentette ki az államtitkár, a Nat tervezetéből kiolvasható, hogy visszatérnek a tananyag-szabályozáshoz. Azokra a kritikákra reagálva, melyek szerint az új alaptantervbe túl sok tananyagot szeretnének belesűríteni az államtitkár elmondta, egyetért a bírálókkal, maga is úgy látja, hogy csökkenteni kell a kötelezően előírt ismeretek mennyiségét. A közeljövőben szakemberek döntenek majd arról, mi az ami a tervezetben szereplő anyagból elhagyható.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: vissza kell térni ahhoz a gyakorlathoz, hogy a nemzeti műveltséget az arra felhatalmazott kormány biztosítja, továbbadja. Ugyanakkor.az iskolák szabadságát is fontos, megőrzendő értéknek tartják, így a Nat kidolgozóinak a tananyag-meghatározásnál ügyelniük kell arra, hogy a kötelezően átadandó tudásanyagon túl maradjon szabad tere az intézményeknek.