Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Lámfalussy-konferencián a budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án. Az asztalnál Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (j), Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, a Banque de France egykori elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezérigazgatója (b2) és Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke (b). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, így például az euróval kapcsolatosat, vagyis hogy a dollár mellett a közös európai pénz legyen a világ egyik tartalékvalutája. Emellett az önerőre épülő európai biztonságpolitika kialakítása és az eurázsiai gazdasági térség terve is elbukott – hívta fel a figyelmet.

Szerinte mindennek oka, hogy „Brüsszel egy utópia rabja lett", amit úgy hívnak, nemzetek feletti Európa. Ez egy illúzió, ugyanis nincs európai nép, hanem európai népek vannak – hangoztatta.

A földrész újbóli versenyképességéhez szükséges megoldást Orbán Viktor abban látja, hogy Európának el kell eresztenie „a föderalizmus illúzióját", többpólusúvá kell válnia. Az egyik ilyen erős pólus a visegrádi csoport (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia) akar lenni – jelezte.

A miniszterelnök kiemelte emellett, hogy új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a "hamvába halt" szabadkereskedelmi megállapodás helyett, az ugyanis nem jön létre.

Megállapodásokat kell kötni továbbá Kínával, és újra elő kell venni Oroszország kérdését is – sorolta Európa teendőit Orbán Viktor, hangsúlyozva: a többközpontú világrend lehetőségeket tartogat. Kínát „állócsillagként" jellemezte, amely hosszú évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot. Oroszországról pedig azt mondta: túlélte „a nyugati izolációs és rendszerbuktató kísérleteket", az alacsony olajárat, a szankciókat és a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k „szabad, pártatlan, külső befolyás nélküli, belső megmozdulásait".


Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Lámfalussy-konferencián a budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Szerinte Európában nem észszerű figyelmen kívül hagyni az Oroszország jelentette erőt és egyben lehetőséget.

Ehhez – folytatta – több európai önbizalomra lenne szükség, és a kontinensnek képesnek kellene lennie arra, hogy megvédje magát katonailag külső segítség nélkül. Utóbbi ma még nincs így – jelentette ki, üdvözölve ugyanakkor Francois Fillon francia jobboldali elnökjelölt – „a reményeink szerinti leendő francia köztársasági elnök" – hétfői berlini látogatását, amelynek legfontosabb témája a közös európai védelmi szövetség ügye lehet.

A jövő nagy kérdésének nevezte, hogy Európa meg tudja-e védeni magát az Egyesült Államok nélkül. „Ennek a megoldásnak a kulcsa egy pofonegyszerűnek látszó dolog, amit úgy hívnak, hogy német-francia biztonsági és katonai együttműködés, közös hadsereg, közös biztonsági rendszer" – fejtette ki.

A kormányfő Európa gondjait sorolva azt is mondta, hogy ahol sok bevándorló telepedett meg a kontinensen, ott azonnal megnőtt a bűnözés.

Szerinte a demográfiai gondokra nem a betelepítés, a migráció a megoldás. Az a nemzet ugyanis, amely nem képes újratermelni magát, nem is érdemli meg, hogy létezzen – fogalmazott.

A magyar gazdaságot jellemezve a miniszterelnök kijelentette: Magyarország sikertörténetté vált, a magyar modell négy eleme pedig a politikai stabilitás, a szigorú fiskális politika, a segély- helyett munkaalapú társadalom és a keleti nyitás. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az európaiaknak meg kell érteniük, az nem megy, hogy „nyitni akarunk más országok irányába, Keletre, mondjuk, Kína felé gazdaságilag, majd minden reggel kioktatjuk őket az emberi jogokból". A keleti nyitás lényege a tisztelet, amely megelőzi az ideológiát – hangoztatta, hozzátéve, hogy a magyaroknak szerencsésebb a helyzetük, mert „mi egy keleti nép vagyunk, amelybe kereszténységet oltottak, és ez egy sajátos nézőpontot tesz lehetővé, és értjük mindazt, ami Kínában történik".

Orbán Viktor az MNB-re kitérve arról is beszélt, hogy amikor a jegybank „ellenzékben" volt, amikor két különböző irányba húzott a politika és a pénzügyi világ, akkor Magyarország sokat szenvedett, feleslegesen. Ám mióta a nemzeti bank keresi az együttműködést a mindenkori politikai vezetéssel, azóta látványos a gazdasági fejlődés – fogalmazott.

A miniszterelnök szólt a pénteken beiktatott új amerikai elnök, Donald Trump azon kijelentéséről is, amely szerint minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre. Értékelése szerint ez a kijelentés – amely egy kulcsmondat, és korábban nem hangozhatott volna el – nagy változást jelent, azt mutatja, hogy a multilateralizmusnak vége, és a bilaterális korszak köszöntött be.

„Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, miszerint nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság és nagy ajándék" – kommentálta az új amerikai elnök szavait Orbán Viktor.

Szerinte a multi- helyett a bilaterális megállapodások előtt nyílik meg a tér a katona- és a gazdaságpolitikában is. Nincs olyan, mindenkire ráhúzható gazdaságpolitika, amely az egyébként különböző adottságú nemzeteket egyaránt sikeressé tehetne – magyarázta a kormányfő.


Európának szakmai konvergenciára is szüksége van az IMF volt vezérigazgatója szerint

Európának a közgazdasági szakpolitikák területén is erősítenie kell a konvergenciát ahhoz, hogy hitelesebbé váljon és elérje céljait – mondta Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett Lámfalussy-konferencián hétfőn Budapesten.


Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, a Banque de France egykori elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezérigazgatója (j2), miután átvette a Lámfalussy díjat Orbán Viktor miniszterelnöktől (j) és Matolcsy Györgytől, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől, háttérben Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Lámfalussy-konferencián a budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Hozzátette, szükséges, hogy egy bizonyos szintű homogenitás alakuljon ki a tagállamok között, mivel a versenyképességi mutatók nagyon eltérnek.

Hangsúlyozta, a nemzeti kormányok és nem az európai intézmények okolhatók a szakpolitikai konvergencia hiánya és az alacsony növekedés miatt. Úgy vélte, nagy a veszélye annak, hogy a kollektív fegyelem tovább gyengül, és áldozatává válik a demagógiának. Az integrált Európa modellje, bármilyen gyengén működik is, a legjobb módja annak, hogy megakadályozza a lecsúszást a lejtőn – mondta.

Jacques de Larosiére úgy vélte, az 2009-2010-es euróövezeti adósságválság arra kényszerítette a tagállamokat, hogy kiegyenlítsék az uniós egyensúlytalanságokat, amelyek elsősorban a periférikus tagállamokban alakultak ki az infláció, a munkaerő egységnyi költsége és a fizetési mérleg egyenlege területén. Nem voltak minimális szinten sem konzisztensek az egyes országok gazdaságpolitikái, ami alapvetően fontos lenne az unióban – mondta. Az Európai Központi Bank (EKB) időben kiadta a figyelmeztetést, azonban a tényleges reakciót a – későn érkező – piaci jelzések váltották ki.

Az új keleti tagállamokban egészségesebben alakultak a konvergencia folyamatok, mint a régebbi tagországok esetében – mondta. A legtöbb versenyképességi mutatójuk jó volt, az üzleti környezet is barátságosabb volt, valamint komoly tőkebeáramlás érkezett, az uniós alapokból származó pénzekkel együtt valódi integráció történt az EU szintjéhez.

Kifejtette, a tényleges, 1,5 százalékot meghaladó növekedési pályához való visszatéréshez szükséges a fenntartható adósságkezelés, és az állami költekezés visszafogása. Fontosak a strukturális kiigazítások, az adminisztratív akadályok csökkentése az új beruházások előtt, a munkaerő mobilitásának segítése a munkanélküliség csökkentésére – tette hozzá.

Olyan unióra van szükség, ahol a tőke szabadon tud áramlani, ahol a befektetők dolgozni szeretnének, minél több tranzakciót végezni – jelentette ki. Véleménye szerint az egyes országoknak kellene gondoskodni a minimális konvergenciáról, még akkor is, ha ez bevételi oldalon korlátot jelent. Úgy vélte, ehhez szükség volna egy „konvergenciaminisztériumra", amelynek joga volna a szükséges gazdasági kiigazítások elősegítésére. Kitért arra, hogy az intézkedések demokratikus megalapozáshoz az Európai Parlament tagjait az egész kontinensről kellene választani, nem egyes országokból, elnökét pedig közvetlenül lehetne megválasztani.

Az IMF volt vezérigazgatója szerint mindehhez egy kiegészítő integrációra van szükséges, bár ennek valószínűsége „igen távoli". Az Európai Uniónak napirendre kell tűznie a közös kül- és védelmi politikát is, ha jelentős szereplő akar maradni a biztonsági kihívásokkal teli világban – mondta. Elismerte, hogy ebben sok a buktató, és sok a biztonsági feszültség, de az Egyesült Államok által nyújtott védelem egyre problematikusabb, és Európa nem maradhat a partvonalon. Ehhez nagyobb költségvetésre is szükség van, ami túlmutat az egyes országok védelmi költségvetésén – tette hozzá.

Az IMF volt vezérigazgatója szerint az EU akkor tud határozottabb szerepet játszani a világban, ha a tagállamok közös álláspontot alakítanak ki a biztonsági és migrációs politikában. Az uniónak saját határait szigorú, de szelektív migrációs politikával kellene megvédenie – vélekedett.


Kína vált az Európai Unió és Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé

A Lámfalussy-konferencián tartott, a Képes-e a Selyemút felerősíteni a növekedést? című panelbeszélgetésen Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója kiemelte: Kína vált az Európai Unió és Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé, és úgy vélte, Magyarországnak híd szerepet kell betöltenie Kína és a nyugati országok között.


Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, a Banque de France egykori elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezérigazgatója (b) beszélget, középen Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (j, takarva) a Lámfalussy-konferencián a budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Csö-min Csen professzor, a Fudan Egyetem dékánja elmondta: nagyon örül annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök előadásában nagy jelentőséget tulajdonított a keleti nyitásnak a magyar gazdaság fejlődése szemszögéből. Ez jó hír Kína számára is, növeli a bizalmat, hogy továbbfejlesszék az Egy övezet, egy út kezdeményezést. A kezdeményezés során 6 ország, köztük Magyarország írt már alá megállapodást, és egyre több a megfigyelő állam, például Svájc, Ausztria és a Benelux államok. A kihívások között sorolta fel, hogy időbe telik a megfelelés az európai követelményeknek. Elmondta azt is, hogy jelentősen megemelkedett a kínai közvetlen befektetések összege Európában, egyes becslések szerint 36 milliárd euróra nőtt.

Elmondta: Kína amellett van, hogy fenntartsa a globalizáció folyamatát, miközben a globális kereskedelem nem nő, a Brexit kemény kilépésnek bizonyul és az Egyesült Államok is megpróbálja megváltoztatni a világrendet mások kárára. Úgy vélte: revitalizálni kell a hidegháború utáni nemzetközi rendet, nem szabad „beadni a derekunkat" a világban megjelenő globalizáció-ellenes erőknek.

Jen Hszüe-tung, a Tsinghua Egyetem dékánja kiemelte: Orbán Viktor beszéde után kevésbé aggódik amiatt, hogyan fogadják Európában Kína elképzeléseit az együttműködésről. A globalizáció szempontjából 2017 nehéz év lesz, hozzátéve, senki nem tudja megállítani a folyamatot. Rámutatott: a globalizáció kétélű fegyver, ha tőkebeáramlás történik, az pénzügyi válságot is hozhat, és az emberek szabad mozgása bevándorlást is eredményez, így amikor a negatívumok erősödnek fel, az emberek megrémülnek és elfordulnak tőle – vélte. A dékán szerint egy világkormányra volna szükség ahhoz, hogy „ne fulladjon anarchiába a globalizáció, ahol minden állam azt hiszi, saját katonai erejére kell támaszkodnia".

Úgy vélte, két alapelv van Magyarország és Kína kapcsolatában, az egyik a szuverenitás elve, hogy bilaterális megállapodásokat tudjanak kötni anélkül, hogy más országok hozzájárulására szükség lenne a projektek elindításához. A másik a kölcsönösség elve, azaz Kína nemcsak exportál, hanem importál is, és fogad külföldi technológiát, termékeket. A kölcsönös együttműködés esetében nem lehet csak állami vállalatokra hagyatkozni, szükség lesz a magánszférára is, amely Kínában a GDP 75 százalékát termeli meg most, az állami cégekénél jobb hatékonysággal.

Erik F. Nielsen, az Unicredit vezető közgazdásza, Orbán Viktor miniszterelnök beszédére reagálva elmondta: nem ért egyet azzal, hogy aki nem tudja elérni a megfelelő növekedési rátákat, nincs létjogosultsága. Mint mondta, Japánban, Kínában is vannak problémák, ami nem azt jelenti, hogy Afrikában és Dél-Amerikában van a jövőnk.

Erik F. Nielsen üdvözölte Kína kezdeményezését az állami beruházások ösztönzésére, de felhívta a figyelmet arra, a globális vállalati ügyfelek aggódnak Kínában, hogy a szakpolitikákat nem átlátható módon, inkonzisztensen vezetik be. Elmondta azt is, hogy a következő 2-4 évben nagy az esélye egy pénzügyi válságnak Kínában, nagyon magas a hitelezés szintje, de senki nem rendelkezik annyit tartalékkal, mint Kína.

A rendezvényen bemutatták az „Alexandre Lamfalussy – Selected Essays" című könyvet, amely Lámfalussy Sándor cikkeit és beszédeit gyűjtötte össze. Az első cikk 1953-ban született, az európai szén és acél közösség acéliparával kapcsolatban, az utolsó pedig egy olyan konferencián elhangzott előadásából íródott, amelyet az Európai Monetáris Intézet (EMI) megalapításának emlékére tartottak.

Ivo Maes, a Belga Nemzeti Bank főtanácsadója és egyben a könyv szerkesztője elmondta: az esszék kronológiai sorrendben több mint 80 évet ölelnek fel. A szakember szerint egy olyan időszakban, amelyet pénzügyi instabilitás jellemez és kétségek övezik az európai integrációt, Lámfalussy Sándor intellektuális örökségének újraolvasása óriási jelentőségű.

Kiemelte: az idő bebizonyította, hogy a neves közgazdász értékelése a különböző problémákról alapvetően előrelátónak és helyesnek bizonyult. Példaként említette: Lámfalussy Sándor mindig hangsúlyozta, hogy a központi bankoknak kulcsszerepük van a válságok kezelésében.