A közvélemény-kutató cégek eredményei között gyakorta jelentős különbségek adódnak ugyan, ám hosszabb távon a változások mindegyiknél megjelennek. Nem csupán itthon, de az Európai Unióban is példátlan, hogy a Fidesz–KDNP-pártszövetség tízévnyi kormányzást követően is toronymagasan vezet a legutolsó felmérések szerint, míg az ellenzéket együttesen sem támogatják annyian, mint a kormánypártokat. A tavaly őszi önkormányzati választások óta sem történt érdemi változás.

„A Fidesz–KDNP egy most vasárnap tartandó választáson 51 százalékot érne el, amellyel továbbra is a lista élén áll, így az elmúlt esztendőben lényeges átrendeződésről csak az ellenzéki oldalon beszélhetünk” – kezdte az analízist Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. „A 2018-as választásokon húszszázalékos Jobbik ma csak a biztos választók kilenc százalékára számíthat, a korábban tizenkét százalékos eredményt elérő MSZP (négy százalék) pedig a bejutási küszöbbel harcol. A táboron belül kiemelkedett a Momentum és a DK, előbbi a biztos szavazók tizenhat százalékára, utóbbi pedig tizenegy százalékára számíthat. Amíg a Momentum a 2010 után bekerült pártok csalódott szavazóiból, addig a DK az MSZP szavazóiból profitált” – sorolta.

Lényegében egyetért ezekkel a megállapításokkal Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője is: „A Fidesz–KDNP kiemelkedik a hazai pártok közül, támogatottsága továbbra is jelentősen magasabb az ellenzéki pártok bármelyikénél. Az ellenzéknél már nem ennyire egyértelmű a helyzet, a 2019-es EP-választás fordulópontnak tekinthető a baloldalon, mivel a Demokratikus Koalíció át tudta venni a vezető szerepet az ellenzéki pártok között, és az addig választáson kevésbé sikeres Momentum is a második legerősebb ellenzéki párt lett tavaly tavasszal. Ezzel egyidejűleg a Jobbik története leggyengébb választási eredményével csupán a szavazatok 6,34 százalékát kapta 2019 májusában, hasonlóan a szintén gyengén teljesítő MSZP–Párbeszédhez.”

A tavalyi önkormányzati választások eredményeit a baloldal tavaly igyekezett úgy beállítani, mintha csapást mért volna a kormánypártokra, pedig erről szó sincs, ráadásul pártjaik azóta is marakodnak. Egyre több, a szivárványkoalíció által elhódított településen derül ki, hogy képtelenek tartósan a közös irányításra. Elkezdődtek a belharcok, Palóc szerint ennek a folyamatnak a választók lehetnek a vesztesei, hiszen ők a viaskodás helyett képviselettel és városvezetéssel bízták meg a politikusokat.

Talabér még azt is megkérdőjelezi, hogy okkal emlegetett-e győzelmet a választások után az ellenzék. A baloldal eredménye ugyanis csak a korábbi teljesítményéhez képest siker, mind a tizenkilenc megyei közgyűlésben továbbra is a Fidesz–KDNP van többségben, a fővárost és néhány megyei jogú várost leszámítva a települések döntő többségét továbbra sem baloldali politikus vezeti. Az októberi voksolás óta láthatóan nem értek el újabb sikereket, sőt, a baloldalhoz került településeken a fejlődés mértéke jelentősen visszaesett vagy teljesen megállt. „Habár a kormányellenes oldalon trendfordulót láttak, ezt a közvélemény-kutatási adatok azóta sem erősítik meg. Érdemi változás nincs, a Fidesz–KDNP két teljes ciklus után, a harmadik ciklus felénél is több támogatóval rendelkezik, mint az egyesült baloldal” – jegyezte meg.

Az ellenzék „nyertesei” a DK és a Momentum a 2019-es EP-választások alapján. A Jobbik a választói szimpátia tekintetében az elmúlt évben stagnálást mutat, Jakab Péterék a Nézőpont 2019. augusztusi felmérésében kilenc százalékon álltak a biztos választók körében, csakúgy, mint idén júliusban. Abszolút vesztes az MSZP, hiszen ma már a parlamenti küszöb alatti támogatottsággal rendelkezik. Az átalakuló erőviszonyok vesztese az MSZP mellett a Jobbik is, ők a közös lista- és jelöltállításnál a 2018-as eredményeikhez képest lényegesen rosszabb pozícióból indulnak. Az LMP és a Párbeszéd pedig szinte teljesen eltűnt.

„A Demokratikus Koalíció és a Jobbik egyre inkább közeledik egymáshoz, úgy tűnik, utóbbi kiszállt az ellenzék vezető politikai erejéért vívott küzdelemből, így Gyurcsány pártja mellett a Momentum látszik a balliberális oldal meghatározó erejének. A DK azonban két fontos dologgal is rendelkezik, amivel a Momentum nem: szervezettség és karakteres politikusok” – fejtegette Palóc André.

A DK és a Momentum tehát mostanában az egymás közötti hierarchiát igyekszik tisztázni. A Nézőpont által elvégzett júliusi mérések szerint a biztos pártválasztók között tizenhat százalékos támogatottsággal a Momentum vette át a vezetést a DK tizenegy százalékával szemben. A Závecz Research azonban augusztusban szinte pontosan fordítva DK-s előnyt mért (tizenöt százalék) nagy riválisával szemben, amely náluk tíz százalékon állt. Ha hozzávesszük a Medián kutatását, amely 11:10-es hajszálnyi előnyt mért a Momentum javára, érthető, mitől is éleződött ki annyira a gödi helyzet, miért is huzakodik a két pártvezér, Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András. A Fidesz 2,8 milliós szavazótáborával szemben a DK-nak és a Momentumnak nagyjából 650–700 ezer szavazója van.

„A járvány alatt megnövekedett az első hullámot sikeresen kezelő kormány iránti bizalom, amely kivetült a kormánypártok támogatottságára is, így a járvány első hullámának közepén a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében elérte az 55 százalékot – vonta le a következtetést Talabér Krisztián. Az első hullám végére azonban az erőviszonyok visszarendeződtek, tehát tartós átrendeződésről nem beszélhetünk, bár jelzésértékű, hogy a kormánypártoknak a magas támogatottság ellenére is van még szavazói tartalékuk. Az Orbán Viktorral való elégedettség a korábbi évek átlagos, 50–52 százalékáról a vészterhes időszakban még 62 százalékig is felugrott, ami azt jelenti, hogy a baloldali szavazók jelentős része is meg volt elégedve a kormányfő munkájával. Ez azért fontos, mert a 2022-es országgyűlési választáson a baloldal várhatóan egy listán indul, ezért a választás pártok híján nem pártok versenye, hanem miniszterelnök-jelöltek versenye lesz.”

„Tavasszal a kormánypártok és az ellenzék politikája a korábbinál is látványosabb mértékben különbözött, a járvánnyal kapcsolatos kormányzati intézkedések és kormánypárti javaslatok mögött hiába alakult ki társadalmi konszenzus, az ellenzék ezt figyelmen kívül hagyva, nem támogatta az intézkedéseket” – értékelt Palóc André, aki szerint a járvány első hullámát a kormány az emberekkel együttműködve fegyelmezetten kezelte, amelynek következtében a kormány, illetve maga a miniszterelnök személyének támogatottsága rendkívül magas. A járványhelyzet mellett a júliusi EU-csúcson elért magyar eredmények, miszerint hazánk a tervezettnél hárommilliárd euróval több uniós forrásra számíthat, a jogállamisági kérdéseket illetően pedig a csúcson sikerült egyértelművé tenni, nem lehet összekötni a politikai és a gazdasági dimenziókat, tehát politikai helyett fiskális ellenőrzések lesznek a források elköltésénél.”

Ennek tükrében is érdemes megnézni a politikusok népszerűségi indexének változását. „A koronavírus-járvány első hulláma alatt a kormány gyorsan és az emberek biztonságát fókuszpontban tartva hozott intézkedéseket, amelyek nemcsak a fertőzések számát tartották alacsonyan, de a gazdasági károkat is hatékonyan mérsékelték. A választópolgárok a megelőző tíz év sikeres kormányzása mellett ezt értékelték. Az ellenzéki oldalon lényegi növekedés senkinél nem tapasztalható, viszont jelentős visszaesés látható a Gyurcsány házaspárnál. Dobrev Klárát 2019-ben a válaszadók 47 százaléka utasította el, ez idén már 57 százalék. Gyurcsány Ferencet pedig 2019-ben a válaszadók hetven százaléka, míg idén már a 78 százaléka nem szeretné fontos pozícióban látni” – foglalta össze a tendenciákat Talabér Krisztián.

„A kormányzati sikereket pártpreferenciától függetlenül a választók többsége elismeri, ezért is tapasztalható, hogy a kormánypárti politikusok lényegesebben népszerűbbek, mint ellenzéki társaik. Míg a kormánypártok több olyan politikust is fel tudnak mutatni, aki a választók többségének élvezi támogatását, addig az ellenzéki térfélen egyelőre nincs ilyen személyiség. A DK ugyan, úgy tűnik, átvette a vezető szerepet a balliberális oldalon, ám elnöke, Gyurcsány Ferenc még mindig az egyik leginkább elutasított politikus, így könnyen elképzelhető, hogy nejét, a párt jelenlegi EP-képviselőjét helyezik majd inkább előtérbe, akinek ismertsége szintén magas, ám elutasítottsága alacsonyabb férjénél” – vont mérleget Palóc André.