A kormány tanácsadó testületet állít fel, amelynek feladata a magyar orvosképzés megerősítéséről szóló fejlesztési program kidolgozása lesz – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János azt mondta, a magyar felsőoktatás legerősebb, legversenyképesebb része az orvosképzés. Kiemelte a fővárosi Semmelweis Egyetemet, de szerinte minden orvosegyetem jól szerepel.

Hozzátette: a kormány célja, hogy az orvosegyetemeket megerősítse, ennek érdekében fejlesztési terv készül, amely foglalkozik azzal, mit tanítanak az egyetemek, milyen anyagi és infrastrukturális körülmények között oktatnak.

A kormány mellett működő tanácsadó testületbe magyar orvosprofesszorokat kérnek fel. A cél az, hogy szakmai konszenzussal fogadják el a fejlesztési tervet – jelezte.

Elmondta azt is, hogy hatezerrel többen jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint korábban; 111 ezer jelentkezőből 74 ezret vettek fel, ebből 54 ezren kapnak állami ösztöndíjat. A miniszter szerint a pedagógus-életpálya elindításával függ össze az, hogy idén többen jelentkeztek tanárszakokra. Ismertetése szerint míg 2014-ben 38 ezren jelentkeztek pedagógusnak és 8900 jelentkezőt vettek fel, idén 44 ezren jelentkeztek és 10 ezret vettek fel.

Beszámolt arról is, hogy a kormány meghallgatta Szabó Tünde sportügyi államtitkár beszámolóját a riói olimpiáról. Mint mondta, először a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a szakszövetségeknek, a Testnevelési Egyetemnek és az érdekképviseleti szerveknek kell értékelniük az eredményeket.

Hozzátette: a kormány egyeztetést indít 16 szakszövetséggel, hogy milyen további segítséget tudnak nekik nyújtani. A kiemelt sportági szakszövetségek támogatásait növelnie kell a kormánynak – közölte.

Hozzátette, a kormány stratégiai kabinetje áttekinti, hogy a 197 járásban milyen a sportinfrastruktúra, és milyen további feladataik vannak.

Lázár János azt mondta, át kell tekinteniük a szabadidősport céljára szolgáló létesítményeket is, valamint a kormánynak az is kiemelt feladata, hogy az utánpótlás-neveléshez szükséges minden támogatást megadjon.

A stratégiai kabinet megvitatta azt a javaslatot, amelyet jövő héten a Fidesz-frakció is tárgyal. Azt indítványozzák, hogy az Országgyűlés fogadjon el beszámolót a Földet a gazdáknak programról, valamint javasolják a három hektár alatti földterületek értékesítésének és a haszonbérletbe adásának folytatását, a földárveréseket pedig állítsák le – ismertette a miniszter. Hozzátette: a földeladásból befolyt 270 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordítanák.

Lázár János kitért arra is, hogy 2018-ig - főként a galíciai, a szerb és az olasz front környékén – felkutatják annak a 650 ezer magyar katonának a sírját, aki az első világháborúban esett el. A kormány döntése szerint 2018 őszéig fel kell újítani a Magyarország területén található valamennyi első világháborús sírt, valamint az első világháborús emlékműveket, emléktáblákat és szobrokat. A kormány azt is megerősítette – folytatta – , hogy Budapesten központi emlékművet szeretne létrehozni az áldozatoknak, valamint valahol az országban egy központot, amely segít a megemlékezésekben.

A kormány jóváhagyta a szociális igazgatási törvény módosítását is, a parlament elé kerülő előterjesztés rendezi a szülőtartás intézményét – jegyezte meg.

A 3-as metró felújításával kapcsolatban megerősítette, hogy a kormány azt szeretné, ha a nemzeti buszgyártás lehetőséget kapna. A kormány tartja a szavát, és szükség szerint helyt áll, ha ez a szempontrendszer többletköltséget okoz – mondta. Hozzátette: lehet, hogy a fővárosnak többe kerülne magyar buszt vásárolni, de a nemzetgazdaságnak végső soron nyereséggel járna.

Kitért arra is, hogy nem a kormányon múlik a munkák kezdete, nincs finanszírozási akadály. Úgy látta ugyanakkor, idén már nem fog elkezdődni az építkezés.

Jelezte azt is, hogy a miniszterelnök pénteken is egyeztet Tarlós István főpolgármesterrel.

A dugódíjjal kapcsolatos kérdésre Lázár János azt mondta: ha a kormány és a főváros közösen tárgyalna az Európai Bizottsággal, akkor rendezhető lenne az ügy úgy, hogy az megérje a kabinetnek és Budapestnek is.

A kórházi kancelláriarendszer esetleges bevezetését firtató kérdésre azt válaszolta: szakmai vita zajlik, a cél egy egységes irányítási rendszer kialakítása. Megjegyezte, a kormánynak tanulnia kell a Klik szervezeti tanulságaiból, vagyis "ha valamit túlzottan centralizálunk, az akár a minőség rovására is mehet".

Kitért arra is: azzal, hogy az Európai Bizottság „átengedte" a magyar dohányellátó rendszert, kérdés, hogy más, szintén kiemelten szabályozott termékek – például a gyógyszerek és az alkohol nagykereskedelme – esetében is felmerülhet-e egy központi ellátó kialakítása.

Lázár János beszélt arról is, hogy egyeztetést tart szükségesnek az érintettek között a fővárosi Gutenberg térre tervezett muszlim központtal kapcsolatban.

Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő ügyében – amelyben az ügyészség kezdeményezte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését – a Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott: a képviselőnek magáért kell helyt állnia, a kormány nem tervezi, hogy helyt áll érte.

Közölte: az Igazságügyi Minisztériumhoz fordulnak Gyömrő újraválasztott polgármesterének az ügyében, a jogalkotó szándéka ugyanis szerintük az volt, hogy akit jogerősen elítélnek, ráadásul adócsalási ügyben, az ne lehessen polgármester Magyarországon.

A kormánynak a következő években is számolnia kell a bevándorlás problémájával, ezért kell megerősíteni a határon épült kerítést és az élőerős védelmet – mondta Lázár János.

A tárcavezető jelezte, a magyar-szerb határra tervezett újabb kerítésnek is az a célja, hogy teljes legyen a biztonság. Emellett új rendőröket vesznek fel, és a hadsereget is meg kell erősíteni létszámban, haderőben egyaránt – tette hozzá.

Az október 2-i kvótareferendummal kapcsolatban úgy fogalmazott: ha a magyar választók nem segítenek a kormánynak, akkor nem lesz elég ereje a kötelezető betelepítésről szóló európai bizottsági döntés „kivédésére". A brüsszeli testület döntésének megváltoztatásához erő kell, ami csak a választóktól származhat – mondta. Lázár János szerint a népszavazás bojkottja mellett kampányolók gyáva politikusok, mert nem merik elmondani az álláspontjukat.

Megjegyezte, hogy a kormány tájékoztató kampányából Orbán Viktor miniszterelnök is kiveszi majd a részét.

Egy kérdésre azt is mondta, Soros György magyar származású amerikai üzletember mindent elkövet annak érdekében, hogy befolyásolja – például civil szervezetek finanszírozásán keresztül – az európai, azon belül a magyar választók véleményét a bevándorlással kapcsolatban.

Arra a felvetésre, hogy Molnár Gyula MSZP-elnök jelezte, készek a kormány kvótaellenes harcát támogatni, Lázár János azt mondta, az MSZP támogatása „nagyon sok", az erő azonban a választói akaratban van, ezért azt kérte, a szocialisták vizsgálják felül bojkottra felszólító álláspontjukat.

A kvóta ellen szavazni nem egyenlő a Fideszre szavazással – fűzte hozzá.

A miniszter szólt emellett arról, hogy a szeptember 16-i EU-csúcson – amelyen a kontinens jövőjéről tárgyalnak majd – Magyarország a visegrádi tagállamokkal (V4) közös álláspontot akar képviselni.

A magyar kormány javaslatai közül Lázár János kiemelte a szigorú költségvetési fegyelemre alapozott európai gazdaságpolitikát, valamint azt, hogy a biztonság kérdésének kell az első helyre kerülnie az EU jövőjében. Fontos továbbá, hogy az unió őrizze meg a sikeres politikákat – ilyen például a kohéziós és az agrárpolitika –, és alakítson ki újabbakat, például a digitalizáció területén. Magyarország azt is szorgalmazza, hogy bizonyos kérdések maradjanak nemzeti hatáskörben – sorolta.

Orbán Viktor jövő heti programjáról elmondta: hétfőn Belgrádban tárgyal majd a kormányfő szerb kollégájával, kedden és szerdán Lengyelországban V4-tanácskozáson vesz részt, majd a Fidesz-KDNP szerda este kezdődő évadnyitó frakcióülésére érkezik Balatonfüredre, ahol nyitóelőadást tart. A tanácskozás várható témái között említette a népszavazást, a földárveréseket, a közigazgatás átalakítását és fejlesztéspolitikai kérdéseket.

A tárcavezető arról is részletesen tájékoztatott, hogy a stratégiai kabinet ülésén áttekintették az Európai Bizottság által Magyarország ellen folytatott 21 – döntően gazdasági jellegű – kötelezettségszegési eljárást. Ezek között van olyan, amiben Magyarország nyert, például a dohányellátó, de vannak nehéz ügyek is – közölte. Utóbbiakra példa a földügy – folytatta –, amely már bírósági szakban van, az Európai Bizottság ugyanis lehetőséget akar adni arra, hogy korlátozás nélkül szerezhessenek földet Magyarországon külföldiek és jogi személyek, birtokmérethatár pedig ne legyen. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a brüsszeli testület a határzár ügyében nem indított kötelezettségszegési eljárást.

A gazdasági kabinet ülésén született döntéseket ismertetve kifejtette: forrásokat hagytak jóvá az Országos Széchényi Könyvtárnak egy tízmilliárdos nagyságrendű programra, 4,4 milliárd forintot biztosítanak a XII. kerületi önkormányzatnak a Normafa helyreállításához, és hozzájárulnak Varga Imre szobrász alkotásainak méltó elhelyezéséhez is.

Lázár Jánost megkérdezték Angela Merkel német kancellár azon kijelentéséről, amely szerint az „nem fog menni, hogy egyes országok kijelentik: egyáltalán nem akarunk muszlimokat az országunkban". A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez a nyilatkozat arról szól, hogy a befogadás kötelező, Magyarország szerint viszont nincs szükség bevándorlásra. „Ha valami semmiféleképpen nem megy, az az, hogy Berlinből, pont Berlinből mondják meg, hogy Európának, Magyarországnak, nekünk kiket kell befogadnunk" – fogalmazott.

Közölte továbbá, hogy a kormány támogatja Eörsi Mátyás volt SZDSZ-es képviselő jelölését a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet főtitkári posztjára. Úgy fogalmazott, Eörsi Mátyás volt a legkisebb rossz a jelöltek közül.

A szocialista párthoz köthető diplomáciai kinevezettek ügyében Lázár János azt mondta, a kormány arra törekszik, hogy a legjobbakat bízza meg misszióvezetéssel.