kdnp.hu – MTI
Rendkívül komoly politikai veszteségnek nevezte a Brexitet Gulyás Gergely, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakcióvezető-helyettese szombati budapesti sajtótájékoztatóján, de hozzátette, a brit kilépés sem az Európai Unió, sem Magyarország gazdasági erejét „alapvetően nem sodorja veszélybe".
Magyarország továbbra is határozottan azt a véleményt fogja képviselni, hogy nem akar Európai Egyesült Államokat, nemzetek Európájára van szükség, és azt is egyértelművé teszi, hogy ha az Európai Bizottság továbbra is ezt a fajta bevándorláspolitikát képviseli, ennek más tagállamokban is hasonló következménye lehet – mondta a politikus.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: „Közép- és Kelet-Európa államai eddig meg tudták védeni magukat az Európai Bizottság kényszerbetelepítési kísérletei ellen."
Lényegesen jobb megoldás a kilépésről szóló népszavazással szemben az, hogyha egyes területeken, ahol nem értünk egyet a bizottsággal, ott tesszük egyértelművé a különvéleményt, és ott kérjük meg a választópolgárokat arra, hogy Brüsszelben is hallható módon nyilvánítsák ki a véleményüket – fogalmazott, kiemelkedően fontosnak nevezve a kvótanépszavazást.
Ha a bevándorláspolitika terén sikerül Brüsszelt arra kényszeríteni, hogy változtasson az alapvetően elhibázott, közösségi jogot is sértő álláspontján, akkor az európai együttműködés jövője sokkal biztosabb lesz, mint hogyha a kényszerbetelepítés eszméletlen terveit folytatja Brüsszel – tette hozzá.
Mi hiszünk Európában, egy erős Európában, de Európa nem lehet erős akkor, ha nem hallja meg saját polgárainak hangját – mondta Gulyás Gergely.
Megemlítette: a magyar gazdaság erős alapokon áll, az uniós költségvetés mintegy nyolc százalékát állja Nagy-Britannia, ennek az összegnek egy tört része az, amelynek Magyarország a haszonélvezője.
Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a lemondását bejelentő David Cameron brit miniszterelnök mellett a másik oldal is vonja le a politikai következtetéseket. Szavai szerint ez nem azt jelenti, hogy lemondásra szólítják fel az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament vezetőit, de „tény, hogy jelentős mértékben járult hozzá az Európai Unió és az Európai Bizottság politikája ahhoz, hogy ma ilyen mértékben népszerűtlen az EU Nagy-Britanniában és – legyünk őszinték – számtalan tagországban", ugyanennek következményeként említve a hasonló népszavazásoktól való félelmet.
Gulyás Gergely szerint önmagában beszédes: mindenki azt gondolta, hogy az uniós vezetőket „a legjobb elrejteni a Brexit-kampány időszakában, hiszen hogyha ők személyesen is kampányoltak volna a bennmaradás mellett, az még tovább csökkentette volna a brit bennmaradás esélyét; ennél nagyobb szegénységi bizonyítvány aligha lehetséges".
A politikus hangsúlyozta: sok oka volt a brit kilépéspártiak többségének, de ha az Európai Bizottság legalább a bevándorláspolitika területén meghallotta volna az emberek hanghát, akkor nem került volna sor erre; a britek úgy látták, hogy a brüsszeli politika nem védelmet jelent, hanem rá akarja kényszeríteni az akaratát az egyes tagállamokra, szűkítve ezzel a nemzeti hatásköröket, veszélyeztetve a polgárok biztonságát, mondta.
Mint mondta: sokkal jobb lett volna a brit bennmaradás, a távozás pedig azért is különösen nagy veszteség, mert az unió jövőjével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben Nagy-Britanniában mindig szövetségest talált Magyarország, illetve a négy visegrádi állam.
A Nagy-Britanniában élő magyarok helyzetével kapcsolatos kérdésre válaszolva a politikus arról beszélt: a kormány legfőbb feladata a kilépés folyamata során is a magyar állampolgárok érdekeinek képviselete.
Hangsúlyozta: a brit és az uniós szándék is az, hogy a már ott dolgozók „valamilyen automatizmussal" további munkavállalási engedélyt kapjanak a kilépés után is; „a kormány egy ilyen mechanizmus kidolgozásában érdekelt".