Székely kapuk helyett műanyag sípálya

Szeged egyik panel városrészében, az ún. Vértó fölött magasodó dombon az elmúlt évtizedben egy nemzeti emlékhely, magyar-székely zarándokhely létesült, mely a Kárpát-medencei magyarság összefogásának is szép példája, hiszen határon inneni és külhoni civilek, közösségek és települések önzetlen felajánlásával jött létre. A hely nemcsak a világ magyarsága számára bír jelentőséggel, de a világ bármely pontjáról Szeged és a magyarok ügye iránt érdeklődő emberek számára kulturális látványosság is. Az emlékhely nem illegálisan vagy valamilyen joghézag okán létesült: engedélyezte a város főépítésze és támogatásáról biztosította Szeged polgármestere is. Most a város vezetése gondolt egyet, és az egész emlékhelyet felszámolnák, több százmilliós pályázati pénzből a terület új funkciót kapna.

A Vértói domb képét leginkább meghatározó nyolc székely kapu elhelyezését Orbán Balázs sírhelye ihlette – annyiban azonban a szegedi mégis különleges, hogy itt különböző székely székekből származó, azok népművészeti motívumait magukon viselő kapuk sorakoznak egymás fölött. A kapukat székelyföldi települések, közösségek adományozták. Most ezek helyén például kerítéssel körbevett, térítés ellenében használható, műanyag borítású sípálya létesülne az MSZP-s városvezetés tervei szerint. Úgy tűnik tehát, hogy a székely őseire előszeretettel hivatkozó Botka László vezette szegedi szocialisták kimondták a halálos ítéletet a székely kapuk fölött.

A KDNP tiltakozik

Az ügyben szerdán sajtótájékoztatót tartott a Kereszténydemokrata Néppárt Csongrád megyei és szegedi elnöke. „Véleményünk szerint bármilyen fejlesztés, átalakítás a korábban elfogadott koncepció és a már meglévő zarándokhely megtartása mellett képzelhető el” – hangsúlyozta Haág Zalán (alábbi képünkön balra), a kisebbik kormánypárt városi elnöke. „Többször láttuk már, hogy a baloldali városvezetés mérlegelés nélkül eltiporja azokat a közösségeket, intézményeket, építészeti emlékeket, melyek az útjában, általában gazdasági érdekei útjában állnak – lásd a kaszinó miatt bezárt óvoda esetét, a Mars téri kiskereskedők pavilonjainak ledózerolását vagy épp a műemléki jelentőségű Kenderfonógyár épületegyüttesének lerombolását. Szomorúan tapasztaljuk, hogy most is hasonlóra készülnek” – nyilatkozta a Gondola kérdésére a párt szegedi közgyűlési frakcióvezetője, hozzátéve, hogy a területnek és az ott lévő kulturális értékeknek a nem magyarajkú turisták is csodájára járnak.

Kalmár Ferenc Csongrád megyei KDNP-elnök hangsúlyozta: miközben más határközeli régióközpontok – mint Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Pécs vagy Győr – természetes módon segítik a külhoni nemzetrészek fennmaradását, gazdaságilag és kulturálisan is fontos missziót töltenek be, addig Szeged baloldali vezetésű önkormányzata még testvérvárosai, Temesvár és Szabadka magyar közösségeit is hűvös közönnyel szemléli vagy egyszerűen nem is vesz róluk tudomást. „Az eszmei, művészeti és piaci értékét tekintve is jelentős székelyföldi felajánlásokat megköszönni, megbecsülni és megtartani kellene, nem pedig valamiféle gazdasági érdekből megszüntetni azokat” – fogalmazott a kereszténydemokrata megyei vezető.