A Magyarországról kitelepített németekre emlékeztek csütörtökön Sopronban. Soltész Miklós, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az emléknapon hangsúlyozta: a magyarok tudják és ismerik, mit jelent egy népnek a megaláztatás, a szétszakítás, a nagyhatalmak békediktátuma, ezért küzdenünk kell, hogy a 20. század gyalázatai ne térjenek vissza.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkár beszédet mond a magyarországi németek elűzetésének emléknapján Sopronban, a kitelepítési emlékműnél 2017. január 19-én. (MTI Fotó: Nyikos Péter)
Soltész Miklós beszédében rámutatott, a magyarok tudják és ismerik, mit jelent egy népnek a megaláztatás, a szétszakítás, a nagyhatalmak békediktátuma. „Ismerjük az őket mindig és feltétel nélkül kiszolgáló csatlósok módszereit, ezért küzdünk, hogy a 20. század gyalázatai vissza ne térjenek" – fogalmazott az államtitkár.
Emlékeztetett, 1945 decemberére elkészült a kitelepítési rendelet, majd 1946. január 19-én kezdődött a magyarországi német nemzetiség száműzése. Hiába tiltakoztak az egyházak vezetői, hiába álltak ki Sopronban is a németek az 1921-es népszavazáson a haza mellett, őket is és utódaikat is ezerszámra elűzték – emelte ki Soltész Miklós.
Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa elmondta, hogy mintegy 210 ezer magyarországi németet kényszerítették a második világháború utolsó évében és azután menekülésre, illetve űzték el szülőföldjéről.
Nem csupán a vagyonukat vették el, kétségbe vonták identitásukat is – mondta a kormánybiztos, hozzátéve, hogy a Szovjetunióba hurcolt németekről is meg kell emlékezni. A kényszermunka sokuk halálát okozta, tizenhatezren nem tértek haza. A sorscsapások ellenére a magyarországi németség képes volt mindent újrakezdeni – emelte ki.
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke felidézte: az Országgyűlés 2012-ben hozott határozatot arról, hogy január 19-e a kitelepítés napja. Abban megfogalmazták azt is, hogy készüljenek olyan tananyagok, amelyekből a fiatalok megismerhetik ezt a történetet. Sajnos ebben nem sok előrelépés történt az elmúlt években – jegyezte meg az elnök.
Fodor Tamás (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere – miután felelevenítette az 1946 előtti fontosabb fordulópontokat – arról beszélt, hogy az ünnepség helyszíne, a németek kitelepítésének emlékműve nemcsak a személyes emlékezés színhelye, hanem példázza a száműzöttek hazaszeretetét is, hiszen nem felejtették el sem szülőföldjüket, sem Sopront.
1946. január 19-én Budaörsről indult az első szerelvény, és vitte a kitelepítésre ítélt németeket elsősorban Németország amerikai megszállási övezetébe. A németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján 2013 óta szerveznek megemlékezéseket.
Szimpóziummal emlékeztek az elhurcolt és száműzött németekre Sopronban
Hetvenegy évvel ezelőtt Budaörssel kezdődött a német nemzetiség kitelepítése, és 1948 nyaráig mintegy kétszázezer németet hurcoltak el, illetve száműztek Magyarországról. Erről a tragikus eseményről újra és újra meg kell emlékezni, hogy Európában ilyen többé ne forduljon elő – emelte ki a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője az ünnepségen.
Az alapítvány és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának szimpóziumán Frank Spengler közölte: egyedülálló gesztus volt a kormány által 2013-ban bevezetett emléknap. A keresztény értékrend jegyében a megbékélésre, megértésre törekvés a mostani rendezvény mozgatórugója. Ez pedig a német, de az egész európai kultúrkör meghatározója – tette hozzá az alapítvány képviseletvezetője.
Ritter Imre, a magyarországi németek parlamenti szószólója köszöntőjében arról beszélt, hogy a létrehoznak egy új, állandó, országos kiállítást a kitelepítéssel kapcsolatban, felhasználva az elmúlt 10-15 évben összegyűlt dokumentumokat. Ehhez pedig éppen a napokban vásároltak meg egy budaörsi ingatlant – jelentette be a konferencián.
Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa két Sopronhoz is köthető eseményről beszélt: az első magyarországi evangélikus hitközösség, szervezett gyülekezet ebben a városban jött létre 1565-ben, és itt volt az 1989-es páneurópai piknik is, amelynek alkalmával mintegy 600 keletnémet jutott át Ausztriába.
Kitért arra is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság erkölcsileg és anyagilag is támogatja a magyarországi németeket, az anyagi támogatás 1990 óta mintegy 18 millió eurót tett ki.
1946-ban ezen a napon Budaörsről indult az első szerelvény, és vitte a kitelepítésre ítélt németeket Németországba, elsősorban az amerikai megszállási övezetbe. A legtöbb németet Tolna megyéből száműzték. Sopronból csaknem nyolcezren kényszerültek elhagyni otthonukat – sorolta Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a történelmi adatokat az MTI-nek.
