A rendszerváltáskor megújuló magyar keresztény demokrácia egyik meghatározó személyisége Surján László, az első szabadon választott kormány népjóléti minisztere, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének egyik alapítója, az újjáalakult KDNP későbbi elnöke. Surján László a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában beszélt többek között a KDNP alakulásáról, egészségügyről és az első szja-törvényről is.
Surján László orvos szüleit követve szintén ezt a hivatást választotta.
„A budapesti pairista gimnáziumba jártam, és az az élet, amit a tanáraim éltek, és ahogy velünk, diákokkal bántak, nekem borzasztó vonzó volt” – mesélte Surján László az Arcvonások című műsorban.
Magyar-történelem szakra készült, elvégzett két év teológiát.
„Mikor eljutottam oda, hogy örök fogadalmat kell tenni, rájöttem, hogy nekem nem olyan hivatásom van, amit az Úristen mozgat, hanem én magamat kerestem ebben a dologban. Akkor logikus volt, hogy egy orvosi környezetben fölnőve próbálkozzak az orvosi egyetemmel, és szerencsém volt, mert így már abba az első évfolyamba kerültem be, amelyet már pontok alapján vettek fel” – mondta.
Arról is mesélt, hogy a szövettani intézetben kezdte pályafutását, ám a szövettant, mint tudományt túl sterilnek érezte. Úgy gondolta, klinikus szeretne lenni, vagyis gyógyító orvos, ám kapott egy lehetőséget az orvos továbbképző kórbonctani tanszékén.
„Ma már ennek a szakmának jelentéktelenebb része, hogy halottak egy részét felboncolják, sokkal fontosabb a szövettani vizsgálat, amely élő emberekből származik” – fogalmazott.
Surján László arról is beszélt, hogy később önszorgalomból gyerekeket tanított hittanra a plébánián.
„Semmi bajom nem volt belőle, egyetemi docens voltam, és ez a lazuló diktatúrát jelentette, hiszen Rákosi alatt ez nem ment volna már” – mondta.
A gyerekeket gyakran vitte táborozni, és sokat beszélgetett a szülőkkel is.
„1987-ben azt mondtam: itt változások lesznek, és nekünk, keresztény értelmiségnek erre valamiképpen készülni kell” – hangsúlyozta.
Surján László részt vett a Nagycsaládosok Országos Egyesületének alapításában.
Eleinte egy tanácsadó testületet akartak létrehozni, a találkozón azonban „Pozsgay egy embere” megakadályozta, ahogy megalakuljon - jogi akadályokat emlegettek. Végül kompromisszumot kötött a társaság, és alakult egy hivatalos előkészítő bizottság, annak tagja lett mindenki, akit bármire jelöltek, így ő is a tagok között volt. A megalakuláskor elnökhelyettessé választották, és 1987-től 1990 tavaszáig pedig egy 5 ezer fős magot sikerült létrehozni, Surján László pedig járta az országot.
Ezer forint adócsökkentés
„Ez a megalakulóban lévő szervezet érte azt el először, hogy amit a kormány elképzelt és a központi bizottság jóváhagyott, az a parlamentben megváltozzon. Ez a személyi jövedelemadónak az az eleme volt, hogy a gyerek számít vagy nem számít. A mi nyomásunkra került be az a módosító indítvány, amely ezer forint adócsökkentést adott gyerekenként” – mondta Surján László.
Az első szja-törvényt 1987-ben vezették be.
10-12 ember
Surján László a Nagycsaládosok Országos Egyesületében találkozott Keresztes Sándorral, aki a Márton Áron Társaság, majd az újjászerveződő keresztény-demokrata Néppárt elnöke volt. Ő hívta a KDNP-be Surján Lászlót.
„1989 februárjában Keresztes Sándor összehívott 10-12 embert a lakásán, és mondta, hogy bejelentették a régiek, hogy a párt újra él. Kevesen mondtak igent - köztük én sem” - fogalmazott.
Surján László azt mondta, nem igaz, hogy a párt alapító tagja. „Nem voltam sem alapító, sem újraalapító” – szögezte le.
Az élet teljessége
A politikusnak sok ismerőse az MDF-hez került, ő azonban ódzkodott a „pártoskodásoktól”, de azt gondolja, hogy Antall József is kereszténydemokrata pártot akart az MDF-ből varázsolni.
„A kereszténység sokkal szélesebb dolog, mint egy párt: a párt az élet szelete, a kereszténység pedig a teljessége” – fogalmazott a műsorban.
A beszélgetést ide kattintva hallgathatja meg.
