Terrorellenes törvénycsomag

Kontrát Károly a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításának általános vitájában azt mondta, a közelmúltban elkövetett párizsi és brüsszeli terrorcselekmények miatt egyértelmű, hogy a terrorizmus a bevándorláshoz is köthető. Kifejtette: korábban a zöldhatáron keresztül a tömeges bevándorlási hullámmal ellenőrizetlenül juthattak be Magyarország és az EU területére olyan emberek, akik  a hasonló terrorcselekmények potenciális elkövetői lehetnek. Hozzátette, a brüsszeli terrorcselekmények tanulságait levonták: fokozni kell a biztonsági intézkedéseket, a kormány ezért döntött a törvénycsomag megalkotása mellett. Jelezte, az előterjesztésről háromszor is tárgyaltak a parlamenti pártokkal, lévén kétharmados törvényeket is érint a módosítás.



A javaslat főbb pontjai közül Kontrát Károly kiemelte az értékelő, elemző feladatokat ellátó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását. Hozzátette: a Tibek a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ bázisán jön létre, annak jogutódjaként működő, új nemzetbiztonsági szolgálat lesz. Az államtitkár közölte, az alkalmazásszolgáltatók a jövőben nem nyújthatnak olyan titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást, amelynek adataihoz a titkosszolgálatok bírói engedély birtokában nem férhetnek hozzá. Ha az alkalmazásszolgáltató nem működik együtt a hatósággal, akkor bírsággal sújtható – mondta. Elmondta, ellenzéki kezdeményezésre módosítják a büntető törvénykönyvet (Btk.), és egyes bűncselekmények estén 12 évre szállítják le a büntethetőség korhatárát. Hozzátette: büntetendőnek minősül a terroristacsoport szervezése, valamint ha valaki egy terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területén átutazik, kiutazik. Büntetendő lesz az, aki nagy nyilvánosság előtt terrorizmus támogatására hív fel, illetve terrorizmust támogató hírverést folytat – részletezte az államtitkár.

Kontrát Károly azt mondta, a pénzügyi intézmények esetén az elektronikus úton történő adatkérések bevezetése érdemben gyorsítja fel az Alkotmányvédelmi Hivatal munkáját, amelynek eredményeként a titkosszolgálatok azonos időben láthatják az esetleges pénzmozgásokat. Mint mondta, módosítják a büntetés-végrehajtási törvényt, vagyis egyes terrorfokozatok elrendelése esetén korlátozhatóak lesznek az elítéltek jogai. Példaként említette, hogy korlátozhatják a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzést, szakképzésben és továbbképzésben való részvételt, illetve, hogy az elítélt milyen tárgyakat tarthat magánál. Kontrát Károly kitért arra, hogy a módosítás kötelezi a szolgáltatókat, hogy biztosítsák a rendőrök, a mentők és kórházak által használt telefonvonalak folyamatos működését, elérhetőségét. Szólt arról is, hogy lehetővé válik egyes tömegrendezvények korlátozása, esetleg megtiltása is, ha kettes vagy magasabb készenléti fokozatot rendelnek. Szerinte erre azért van szükség, mert önmagában az is veszélyes lehet, ha egy időben sok ember tartózkodik egy helyen. Jelezte, a módosítás nem vonatkozik a gyülekezési törvény alá tartozó rendezvényekre.

Csizi Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és Európa biztonsági helyzete megváltozott, új típusú kihívások jelentek meg. Ezt asszimetrikus háborúként írta le, amely azt jelenti, hogy nem lehet tudni ki, mikor, milyen eszközzel támad. A kormánypárti politikus szerint a brüsszeli robbantások célpontja nem Belgium, hanem Európa volt, ezért arra úgy kell tekinteni, hogy Magyarország ellen is irányult. Ezért Magyarországnak is fel kell készülni a veszélyre – vonta le a következtetést, rámutatva arra is, kapcsolat van a migráció és a terrorizmus között. Hozzátette: 2015-ben 2 millió migráns érkezett az EU-ba, de sok százezerről nem tudnak semmit. A javaslat lényegi elemei között említette a Tibek létrehozását, amelyet szerinte három szóval lehet jellemezni: elemez, értékel és tájékoztat. Szerinte ennek révén a többi szolgálattól beérkező információk feldolgozásával jobban ellenőrzött és pontosabb információkat fog kapni a kormány. Jelezte, a Fidesz támogatja a javaslatot, mert Magyarország érdekét szolgálja.

Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a törvényjavaslat indokoltsága a párizsi és brüsszeli merényletek után nem szorul magyarázatra. Az előterjesztés egyik legmarkánsabb részének a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását nevezte, e szervezetnek ugyanis – mondta – a lehető legátfogóbb képet kell összeállítania az esetleges terrorfenyegetettségről. A Tibeket mint nemzetbiztonsági szolgálatot azért kell létrehozni – indokolta a kereszténydemokrata politikus –, mert jelenleg sem a közigazgatás, sem a rendészet, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerében nincs olyan szerv, amely a terrorizmussal, a bűnmegelőzéssel, a nemzetbiztonsági kockázatokkal összefüggő adatokat összesítené, és a kormány döntéseit ezekkel segítené.



A kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásának tervét azzal magyarázta, hogy az általános kommunikációs szokások megváltozása miatt reális veszély, hogy egyre inkább ezeket a szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök. A kormánypárti képviselő ismertette a javaslat azon részét is, amely szerint a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva miniszteri rendeletben lesznek szabályozhatók a rendezvényeknél szükséges többletbiztonsági követelmények, esetleges korlátozások, amelyek ugyanakkor nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre. Szükségesnek nevezte azt is, hogy a kormány lehetőséget kapjon a veszélyes áruk szállításának korlátozására. Móring József Attila szavait azzal zárta, hogy a terrorizmus elleni fellépés a 21. század egyik kiemelten fontos feladata.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára kiemelte: a változtatás az emberek biztonságát szolgálja, és nem kér több jogosítványt, mint amit Nyugat-Európában biztosítanak. A szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak – húzta alá, kiemelve a nemzetközi együttműködés fontosságát is. A személyi állomány képzését is ahhoz igazítják, amit a terrorizmus elleni küzdelem megkövetel. Adatkezelési kérdésekben egyeztetnek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével, de az ellenzéki felvetéseket is megfontolják – hangsúlyozta. Beszámolt arról a célról, hogy a terroristák ne használhassanak felderíthetetlen kommunikációs csatornákat, ennek törvényi garanciáit megteremtették. Közölte azt is: mivel a titkosszolgálatok többsége a Belügyminisztérium alá tartozik, ezért koordinálja tárcája az előterjesztést, leszögezte ugyanakkor, hogy semmilyen hatáskört nem vonnak el a honvédelmi minisztertől.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.


Iskolaszövetkezetek

A diákok munkába állásának könnyítését szolgálja az iskolaszövetkezetekről szóló törvénymódosítás Szatmáry Kristóf fideszes előterjesztő ismertetése szerint, aki rámutatott: évente mintegy 180-200 ezer diákot érint a diákmunka, közülük 130 ezren végzik azt iskolaszövetkezeteken keresztül. Foglalkoztatásuk szabályozása a jövőben kikerül a munka törvénykönyvéből, és azt teljes egészében a szövetkezeti törvény szabályozza – mutatott rá. Ez lehetővé teszi, hogy tevékenységüket az egyetemek is elfogadják szakmai gyakorlatként. A diákok a jövőben nem munkavállalók lesznek, hanem a polgári törvénykönyvnek megfelelő megbízási szerződés alapján dolgoznak. Az előterjesztés szerinte ugyanakkor biztosít minden eddig meglévő jogosítványt számukra, és azt is, hogy megfelelő díjazásban részesülnek. A szövetkezeti tagok tagsági jogosítványt szereznek, a szövetkezeti nyereség 80 százalékát pedig – uniós előírásokhoz igazítva – fel kell osztani közöttük – tette hozzá. Megfelelő ellenőrzést ígért, és azt is: a szövetkezeteknek be kell jelenteniük tagjaikat az illetékes hatóságokhoz.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára is a diák-munkavállalás előnyeiről szólt, amelyet a nappali tagozatos diákok atipikus foglalkoztatási formában végezhetnek. Előnyösnek nevezte foglalkoztatásuk egységes szabályozását, és kiemelte: a változtatás meghatározza a diákok díjazásának minimális szintjét, és maximális munkaidejét. Szerinte mindez piacképessé teszi az iskolaszövetkezeteket és az oktatás céljait is szolgálja.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint üdvözlendő, ha "a magyar fiatalok iskola, főiskola, egyetem mellett minél hamarabb találkoznak a munka világával". Ám a jognak védenie kell a fiatalokat – hangsúlyozta. A KDNP támogatja a javaslatot – mondta –, mert annak az a célja, hogy az iskolaszövetkezetek szabályozását helyre tegye a jogrendszerben: a munka törvénykönyvéből a szövetkezeti törvénybe. Az előterjesztés bizonyos esetekben ugyanakkor utal a munka törvénykönyvére is – jelezte. Az indítvány a polgári törvénykönyv szabályozása alapján egy oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap létrehozását is előírja – ismertette Hollik István. Az iskolaszövetkezet mint atipikus foglalkoztatási forma Magyarországon bevált, ezért a mostani módosítás több tízezer fiatalt érint – összegezte a KDNP-s képviselő, aki a diákok érdekében tett újabb lépésként értékelte a javaslatot.

A fideszes Szatmáry Kristóf előterjesztő zárszavában azt mondta, ha az MSZP ebben a kérdésben is Brüsszel pártjára áll, azzal a diákszövetkezetek ellen van. A cél, hogy ez az atipikus foglalkoztatási forma megmaradjon a diákoknak, és a szabályozás az uniós jognak is megfeleljen – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Hiller István alelnök lezárta a vitát.
 

Önkormányzati törvény

Az önkormányzati törvény módosításának vitáját megnyitó expozéjában Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár közölte: a kormány célja, hogy az önkormányzatoknál folyó közigazgatási munka informatikai eszközökkel magas színvonalú lehessen. Emellett egy olyan adattárházat akarnak kialakítani, amely biztosítja az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adatok elemzését, az önkormányzati adatszolgáltatást pedig egy egyszerűsített, egységes, központi alapra helyezi. Az ezt segítő ASP-technológia alkalmazásával az önkormányzatoknak nem kell önállóan szoftvereket vásárolniuk, az ASP-vel a helyhatóságok egy szolgáltató központhoz kapcsolódhatnak. Az adattárolás központilag történik, de az önkormányzatok csak a saját adataikhoz férnek hozzá - ismertette. Az államtitkár célul tűzte, hogy az ASP-program országossá váljon. Pogácsás Tibor szerint mindezzel a jövőben a helyi önkormányzatok gazdálkodási feladatainak megfelelő informatikai támogatása mellett lehetséges lesz a folyamatos pénzügyi ellenőrzés és az önkormányzatok eladósodási folyamatának meggátolása.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka közölte, a kormánypárt támogatja a javaslat elfogadását. Emlékeztetett, hogy kedden többpárti egyeztetés volt az előterjesztésről a Belügyminisztériumban, ahol elhangzottak az indítvány benyújtásának céljai, ezek között elsősorban egy olyan informatikai rendszer működtetése, amellyel az önkormányzatok szolgáltatásokat vehetnek igénybe, továbbá az ott nyilvántartott adatok megteremtik az állami pénzügyi ellenőrzés lehetőségét. Az egyeztetésen is elhangzott – folytatta –, hogy bizonyos félelmek merültek fel az önkormányzatokban, miszerint a jogaikat sértő változtatásról lenne szó. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a hatályos önkormányzati törvény is tartalmaz olyan kötelezettséget, amely szerint a helyhatóságoknak informatikai rendszert kell működtetniük, ami a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. Tehát semmilyen új ellenőrzésről, az önkormányzatok jogköreit sértő informatikai adattárról nincs szó – hangsúlyozta Répássy Róbert. Közölte azt is, hogy a kormány úgy ítéli meg, a törvényjavaslat nem sarkalatos.

Rubovszky György (KDNP) arról beszélt, hogy az MSZP nem vett részt a keddi ötpárti megbeszélésen. Hangsúlyozta, hogy ott Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, a rendszert mintegy ötven önkormányzat hozta létre uniós támogatással és azokhoz további több mint negyven csatlakozott önkéntesen. Egy nagyon jól kialakított rendszerhez minden önkormányzat azonos módon csatlakozhatna – emelte ki a képviselő. A KDNP teljes mértékben egyetért a törvényjavaslat céljával és megvalósításával – szögezte le.

Répássy Róbert (Fidesz) szerint az ellenzéki képviselők nincsenek tisztában az önkormányzatok jogaival és kötelezettségeivel, a nyilvántartások összekötése most is a szabályok része és nincs szó új adatok bekéréséről. Kifejtette: a javaslat egy egységes informatikai rendszer bevezetésére vonatkozik, amely napra kész és elősegíti a pénzügyi ellenőrzést. Teljes tévedés, hogy az önkormányzati jogok csorbulnak és „vége mindennek" – hangoztatta a kormánypárti politikus.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár kiemelte, hogy az ASP rendszer bevezetése nem hárít új feladatokat az önkormányzatokra és nem befolyásolja a feladatmegosztást. Hozzátette: a szükséges adatok eddig is beérkeztek, ugyanakkor 22 féle szoftvert használnak a települések, 7-8 éve pedig még floppyn kellett leadni az adatokat. Az államtitkár rossz üzenetnek minősítette, hogy a szabályozott információáramlás az önkormányzatok kárára lenne és megerősítette, hogy a rendszer döntési folyamatokat nem vesz át. Hangsúlyozta: az elemezhető, rendszerezhető adatok számos korábbi vitát tisztáznak, egyebek mellett a feladatmegosztás, a hatékonyság, a települések finanszírozása területén.


Elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában jelezte, hogy a parlament már korábban döntött a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás bevezetéséről, a jogszabály vonatkozó része július 1-jétől hatályos. Ennek lényege, hogy a jogi és gazdálkodó szervezetek elektronikus úton, az ügyfélkapuhoz hasonló azonosítási rendszeren keresztül kommunikálhatnak a bíróságokkal. Az e-Perkapu szolgáltatást a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen már kialakították, egyes tavaly ősszel megállapított rendelkezések azonban pontosítást igényelnek - magyarázta. Kifejtette, hogy a joganyagok benyújtását pendrive-on, DVD-n és winchesteren keresztül is be lehet nyújtani. Az államtitkár elmondta, hogy a módosítási javaslat biztosítja, hogy a minősített, vagy ezen tanúsítványokkal való elektronikus aláírásokkal kapcsolatos szolgáltatások december 31-ig nemzeti szinten tovább működhessenek, ezzel garantálva, hogy a megfelelő szolgáltatások folyamatosan rendelkezésre álljanak.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: nem ez a törvényjavaslat vezeti be az elektronikus pereskedést július 1-től, azt már egy korábbi törvénnyel elrendelték. Megerősítette: ennek számos előnye van, bár igényel némi felkészültséget, de ez nem több, mint bármely számítógép felhasználóé. Mint mondta, gyorsabbak és megbízhatóbbak lesznek a bírósági eljárások, s arra is garanciát teremt, hogy csak a jogosulttól származó iratok érkezhessenek be az állami szervekhez. Hozzátette: a mostani törvényjavaslat nem tesz mást, mint az időközben felmerült észrevételeket még azelőtt pontosítja, mielőtt az éles üzem beindul. Az a cél, hogy az eljárásokat az ügyfelek, a felhasználók számára könnyebben igénybe vehetővé tegyék.

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka közölte: azt fogalmazták meg a szocialisták, hogy a szabályozás eddig sem volt jó, és most sem jó. Az, hogy valamit többször javítanak nem azt jelenti, hogy rossz – rögzítette. Jelezte, hogy a KDNP támogatja a javaslatot, céljaival, megvalósulásával egyetért.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára reményét fejezte ki, hogy a változtatások segíteni fogják a bíróságok működését.

Az elnöklő Hiller István (MSZP) a vitát lezárta.


Pénzügyi közvetítőrendszer

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára uniós előírások átültetésével, valamint a piaci folyamatok figyelembevételével indokolta a változtatást. A több mint tucatnyi jogszabályon változtató csomag egyik célja, hogy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak továbbra is teljesítsék az elvárt kifizetéseket, és megfeleljenek bizonyos minimumkövetelményeknek. A foglalkoztatói nyugdíjról szóló jogszabály módosítása célja az intézmények működésének uniós szintű összehangolása. A tőkepiaci törvény a jövőben hozzájárulhat a tőzsde élénküléséhez, ugyanis lehetőséget ad a tőzsde által végezhető tevékenységek bővítéséhez, új kereskedelmi platformok működtetéséhez és tanácsadói tevékenység végzéséhez. A változtatás a kis- és közepes vállalkozások tőzsdére jutását is könnyítheti. A befektetők védelmét szolgálja a fokozottan és a kiemelten kockázatos kategóriák bevezetése az értékpapírok minősítésére – fűzte hozzá.

A tőkepiaci törvény a jövőben igazodik az unió visszaélések megelőzését célzó rendeletéhez is. A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény megváltoztatása az államtitkár szerint átláthatóbbá teszi a számlákhoz kapcsolódó díjakat, amelyekről a kormány részletszabályokat dolgozhat ki a jövőben. A változtatás célja annak biztosítása is, hogy a szolgáltatásokhoz mindenki egyenlően férhessen hozzá, ami a fogyatékkal élők számára biztosít előrelépést. Ügyfélvédelmi szempontokat érvényesítenek a biztosítási szektort érintő változtatások – ismertette –, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok módosítása pedig a gyakorlati tapasztalatokra épít.

Witzmann Mihály (Fidesz) a panaszkezelési szabályok megváltoztatását emelte ki, hangsúlyozva azt is: a tőkepiaci törvény módosítása az ügyfelek korrektebb tájékoztatását szolgálja. Fontosnak ítélte az értékpapírok kockázati besorolásának szélesebb spektrumát, amely szintén a befektetéseket könnyíti. A magánnyugdíjról szóló törvénymódosítás céljának azt jelölte meg, hogy a saját tevékenységi tartalék igazodjon a pénztárat terhelő kötelezettségekhez.

Hornung Ágnes válaszában úgy ítélte meg: a fogyasztók érdekeit szolgálják a változtatások, a pénzügyi szolgáltatások teljes spektrumán. Beszámolt arról is, hogy a nyárra várható egy újabb uniós irányelv a tájékoztatási kötelezettségről, így azt megelőzve nem célszerű szabályt alkotni arra.

Az ülésen elnöklő Jakab István (Fidesz) az általános vitát lezárta.


Állami tisztviselők

Átlagosan 30 százalékos illetménynövekedést, sávos illetményrendszert, a pótlékok bérbe épülését hozhatja a kormány törvénymódosítási javaslata, ha a parlament elfogadja a kormány előterjesztését. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a törvényjavaslat ismertetésekor azt mondta, kultúraváltást akarnak meghonosítani a szektorban, és a korábban, többlépcsős, normatív rendszer helyett egy felelősségre, a munkakörhöz igazított teljesítményre alapuló rendszert vezetnének be, hogy megemeljék a munka presztízsét. Kifejtette, hogy július 1-től a járási és kerületi, 2017. január elsejétől pedig a teljes területi közigazgatási rendszerben bevezetni tervezett módosítások jelentősen átalakítják az előmeneteli és illetményrendszert, utóbbit sávossá alakítják, így képesek lesznek a teljesítménnyel arányosabb illetmény megállapítására. Emellett megszüntetik az illetmény kiegészítését, vagy eltérítését, a pótlékok beépülnek a fizetésbe, és átlagosan 30 százalékos béremelés várható. Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy 16 és 51 százalék között is mozoghat egyes személyeknél a fizetésemelés mértéke. Hangsúlyozta: biztosítani kell az állami tisztviselőknél az életpályát, ha növelni akarják az ország versenyképességét.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában azzal indokolta a törvényjavaslat megfogalmazását, hogy helyre akarja a kormány állítani a munka tekintélyét, ezért egyebek mellett jelentős illetménynövekedést vezetnének be, amelynek mértéke 15 és 60 százalék között is mozoghat. Kiemelte, hogy a javaslat kellő teret ad a munkáltatónak a bérek megállapításához, ami azért is „szerencsés", mert a munkavállalókat is teljesítményre tudják ösztönözni. Hozzátette: számít, de már nem elég a munkahelyen eltöltött idő. Elmondta még, hogy tisztázott a vezetői felelősség, az illetmény alsó határa pedig tisztességes megélhetést biztosít.

Vejkey Imre (KDNP) szintén egyetértett abban, hogy szükséges a területi államigazgatás hatékonyságának növelése és abban is, hogy az új szabályozás bevezetésének alulról kell építkeznie. Ezért támogatják, hogy az életpályamodellt ott kezdjék el bevezetni, ahol már megtörtént a struktúraváltás: a járási és kerületi hivataloknál, második lépésben pedig a fővárosi és megyei kormányhivataloknál.

Kovács Zoltán a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, egyeztettek a benyújtás előtt a szakszervezetekkel, sőt, több javaslatot be is építettek az indítványba, de a szabályozást a kormány hozza, és nem az érdekképviseletek. Megemlítette, hogy a mai közszolgálati világban is több párhuzamos törvény van érvényben. Az államtitkár újra hangsúlyozta, hogy lesz béremelés, amely a kevesebbet keresőknél lesz nagyobb mértékű.

A felszólalás után az általános vitát Sneider Tamás levezető elnök lezárta.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta a szerdai ülésnapot. A képviselők hétfőn folytatják tovább a munkát.