A KDNP a kettős állampolgárságról


Soltész Miklós kereszténydemokrata képviselő (b2) napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. december 5-én. Mellette Dunai Mónika és Vas Imre (j) fideszes, valamint Hargitai János (b3, elöl) és Firtl Mátyás (b4) kereszténydemokrata képviselők. MTI Fotó: Illyés Tibor

Soltész Miklós (KDNP) a 12 évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról tartott népszavazást idézte fel, amelyen szerinte a baloldal gazdasági szempontokkal indokolta elutasító szavazatát. Ahhoz hasonlította ezt a magatartást, mintha valaki a gyerekét csak azért akarná kitagadni, mert anyagilag így jobban jár.

A kereszténydemokrata politikus elmondta, 2010-ben folytatódott a baloldal ámokfutása, amikor sok szocialista képviselő nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Vona Gábor Jobbik-elnök sem vett részt ezen a szavazáson – jegyezte meg. Elmondta, a Jobbik szavakban nemzeti, tettekben pedig hazaáruló, amikor az ország megvédéséről van szó, akkor kicsinyes zsarolási játszmákba kezd.

Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint 12 évvel ezelőtt sokan érezhették úgy, hogy a magyar nemzet kettészakadt. Az elmúlt években azonban „mindannyian nagyon sokat tettünk" azért, hogy ez a törés összeforrjon – hangsúlyozta, hozzátéve, ma már a magyarországi pártok szinte mindegyike közös álláspontot képvisel a külhoni magyarok állampolgárságáról. Jelezte, a ciklus végére elérik a tervezett egymillió új magyar állampolgárt.


Fidesz: megindulhat a bérfelzárkóztatás

Kósa Lajos (Fidesz) a rendszerváltás óta legnagyobb jelentőségű bérmegállapodásnak értékelte a nemrégiben megkötöttet. Szerinte azzal megindulhat a bérfelzárkózatás. A polgármesterek béréről szóló ötpárti megállapodás csak részletesen kezelte a problémát – mondta. Kósa Lajos szerint a rendszer egészét kell újragondolni; az ügy nem került le a napirendről, azzal februárban kezdődő ülésszakon kell foglalkozni.

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára a 2010 előtti kormányzati ciklussal hasonlította össze a mostanit. Elmondta, a bérmegállapodás következtében Magyarország Európa egyik legversenyképesebb országa lehet.


Interpellációk

Fidesz: hogyan védi meg a kormány a rezsicsökkentést?

Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy Brüsszel az első pillanattól kezdve támadta a rezsicsökkentést, és ma újra „támadást intéz Magyarország ellen". A kormány hogyan akarja megvédeni a rezsicsökkentést? – kérdezte.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány eddig is megvédte, és ezután is meg fogja a rezsicsökkentés eredményeit. Kiemelte a megtakarításokat és a tartozások visszaesését. „Van tennivalónk" a megvédésben, határozottan fel kell lépni, a kormány ezért nem enged a Brüsszelből érkező nyomásnak, és a fogyasztók továbbra is megfizethető áron jutnak majd hozzá az energiához. Tervben van az ipari rezsicsökkentés napirendre vétele is – tette hozzá.


A KDNP egyes kerékpárút-szakaszok építésére kérdezett rá

Szászfalvi László (KDNP) a Balaton-parti, valamint Budapest környéki kerékpárút-hálózat bizonyos szakaszai fejlesztésének állami támogatására kérdezett rá, mert mint mondta, egy ezzel kapcsolatos kormányhatározatból az említett szakaszok kimaradtak. Emlékeztetett: az előző uniós költségvetési ciklusban 70 milliárd forintból mintegy 1100 kilométernyi kerékpárút épült.

Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára úgy felelt: a kérdéses szakaszok – például Zamárdinál vagy Budapest és Etyek között –, azért nem szerepelnek az említett határozatban, mert azok már korábban más program keretében támogatást nyertek, így elkészülnek. Hangsúlyozta: az elkövetkező fejlesztések eredményeként összefüggő, turisztikai szempontból is értékelhető kerékpárút-hálózat jön létre.


Azonnali kérdések

MSZP: Semjén Zsolt kérjen bocsánatot, amiért kitüntetésre javasolta Bayer Zsoltot!

Harangozó Tamás (MSZP) bocsánatkérésre szólította fel Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztert, a KDNP elnökét, amiért az ő jelölése nyomán terjesztette fel a miniszterelnök Bayer Zsolt publicistát a magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetésre. Szerinte a magyar közvélemény erre részletesebb magyarázatot várt volna, tekintettel Bayer Zsolt társadalmat megosztó, a keresztény szellemiséget és erkölccsel szemben álló nyilatkozatainak sokaságára.


Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke

Semjén Zsolt válaszában idézte a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökét, aki „a Gulág rabtelepein fogvatartottakkal való érzelmi azonosulásért, az erdélyi magyarság életének hiteles bemutatásáért" javasolta a díj odaítéléséért, és – mint mondta –, maga is pontosan ezrét hagyta jóvá azt.

Indulatból írt, szerencsétlen mondataiért Bayer Zsolt bocsánatot kért – tette hozzá.

„Személyes vonatkozásban pedig gyerekkorában Bayer Zsolt mellettem ült az iskolapadban, mellettem fog állni a halálos ágyamon is. Én Bayer Zsoltot sose fogom megtagadni" – szögezte le.

Harangozó Tamás viszonválaszában emelt hangon jelentette ki, hogy egyetlen „gyűlölködő, antiszemita, cigányellenes vagy éppen a katolikus pápát ócsároló" embert sem lehet a nemzet nevében közös kitüntetésre terjeszteni, „akkor sem, ha a maga haverja". Szerinte bocsánatkérés nélkül Semjén Zsolt az ország és a kereszténydemokrácia szégyene.

Semjén Zsolt erre szintén emelt hangon azt felelte: a szocialistáknak, mint jogutód pártnak a Gulág 60. évfordulóján mérsékeltebben és nagyobb empátiával kellene viselkednie azok iránt, akik az elődjük eszmerendszere miatt jutottak oda. Emlékeztetett 2004. december 5-ére is, ami „az önök pártjának a hazaárulásának és nemzetárulásának a napja", ezért az MSZP-nek ezen a napon a legnagyobb csöndben és szégyenben kellene lennie – fűzte hozzá.


A Fidesz az ásotthalmi rendeletekről

Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy az egyik jobbikos polgármester, aki a pártja alelnöke is, rendeletet fogadtatott el településén, ami megtiltatja a mecset építését és a burka viselését. Azt mondta: kínos nyilatkozati vákuum lépett fel a pártnál, s Vona Gábor kétségbeesetten az iszlám megmentőjeként lépett fel. Azt kérdezte, összhangban állnak a vallásszabadságot erősen korlátozó rendelet az alaptörvénnyel?

Dömötör Csaba államtitkár közölte: a Jobbik egyik alelnöke muszlimellenes rendeletet fogadtatott el Ásotthalmon, azt ugyanakkor nem tudni, hogy a párt elnöke, és alelnöke előre egyeztetett, vagy spontán káoszról van szó. Megjegyezte: nem ez az egyetlen példa a Jobbik kettős beszédére, és kitért arra, hogy az ellenzéki párt egyik nap nem szavazza meg a nők negyvenéves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását, majd utána a férfiaknál követeli azt. Kiemelte, hogy olyan szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatot, akikhez rendőrgyilkosság kötődik. Hozzátette: őszintén érdekli, az MSZP az ásotthalmi ügyben miért nem szólalt meg, mi az oka a hallgatásnak. Mint mondta, az illetékes hatóságok és az Ab feladata eldönteni, kiállják-e a rendeletek a törvényesség próbáját.


KDNP: hogyan változott a sürgősségi betegellátás helyzete?

Földi László (KDNP) a gazdaság növekedését emelte ki, és ennek is tulajdonította, hogy míg 2003-ban 1000 milliárd forint jutott az egészségügyre, addig 2010-ben 1400, 2014-ben pedig már 1800 milliárd forint. Ezzel összefüggésben a sürgősségi betegellátás helyzetéről, az eddigi és várható fejlesztésekről érdeklődött.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, hogy Budapesten tavasz óta jól működik a módosított szerkezet, emellett országszerte folyamatos az új osztályok kialakítása és a meglévők korszerűsítése. Mint mondta, a területi egyenlőtlenségek eltörlése céljával 11 megyében fejlesztették a sürgősségi osztályokat 6,5 milliárd forint értékben, emellett számos eszköz kötelező tartozéka lett az ellátásnak.


Fidesz: van kapcsolat a Jobbik és a Magyar Önvédelmi Mozgalom között

Ríz Gábor (Fidesz) azt mondta, hogy miközben a Jobbik tagadja, hogy köze lenne félkatonai alakulatokhoz, ezt tételesen cáfolni tudja. A képviselő ezt azzal folytatta, hogy az ő választókerületében is felbukkant a Magyar Önvédelmi Mozgalom nevű csoport, ahol a szervezet egy toborzó nagygyűlést hirdetett. Hangsúlyozta, hogy amikor kiállították a számlát a rendezvényről, annak költségviselője a Jobbik volt.

Kérdéses, hogy a Jobbik vállalja-e azokat a félkatonai szervezeteket, amelyek soraiban "a korábbi és jelenlegi tagjai is ott masíroznak" – fogalmazott a politikus.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a rendőrség, a titkosszolgálatok és a TEK összefogásában az elmúlt napokban több rajtaütést hajtottak végre a félkatonai mozgalmak ellen. A rajtaütések során 12 embert állítottak elő és fegyvereket is lefoglaltak, a gyanúsítottak mindegyike összefüggésbe hozható a Magyar Nemzeti Arcvonal valamelyik ágával – tette hozzá.

A Belügyminisztérium és a titkosszolgálatok fellépnek és megvédik a magyar emberek biztonságát – mondta végül.


Bizottsági jelentések vitái

A Ház vita nélkül megtárgyalta a mezőgazdasági, továbbá a közbeszerzésekről, a Magyar Corvin-lánc Testületről, a hivatalos statisztikáról és a muzeális intézményekről, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról, az általános közigazgatási rendtartásról, a közigazgatási perrendtartásról, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési tárgyú, a mozgóképről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseit.

Az este során a képviselők további mintegy tíz bizottsági jelentés vitáját folytatják le.