Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalásokat megelőzően Európa napjáról emlékezett meg.



Vejkey Imre (KDNP) a nap folyamán a budapesti Ferenciek terén nyíló Szent István könyvhét kapcsán beszélt arról, hogy míg a világörökség kétharmada szakrális jellegű művészeti alkotás, addig napjaink alkotásai ilyen irányú impulzus híján „csak a nullához konvergálóan" merítenek csak a vallásos témákból. Szólt arról is, hogy ma Magyarország és Nyugat-Európa között egy spirituális küzdelem zajlik, amelynek eredményétől függ Európa jövőbeni arculata. A „több Európa" azt jelenti, hogy Európa térjen vissza az alapítóatyák szándékaihoz – jelentette ki. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára üdvözölte a könyvhét megrendezését és megköszönte a Szent István Társulatnak annak megszervezését. Szólt arról is, hogy az elmúlt években hatszáz fiókkönyvtárat újítottak fel, és könyvtárbuszok szolgálják az olvasni vágyókat.

Kósa Lajos (Fidesz) Tóbiás Józsefnek (MSZP) címezve szavait: „a legkevésbé sem szeretném rontani a szocialista párt elnökségéért vívott küzdelmében az esélyeit, ezért élesen támadni fogom". A kormánypárti politikus véleménye szerint az ellenzéki pártelnök nyílt törvénysértésre buzdította az Országgyűlést azzal, hogy a szocialisták által támogatott népszavazási kezdeményezések parlamenti támogatását kérte. „Ennél egyszerűbb politikai blöff nem is létezik" – fogalmazott, hozzátéve: ha a szocialistáknak lenne százezer aláírásuk, akkor bevitték volna a választási irodához. Kósa Lajos azt mondta, semmilyen jogi lehetőség nincs arra, hogy a két népszavazást egy időpontra írják ki. A határidők miatt „nem ér össze a kettő" – tette hozzá. Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke emlékeztetett arra, hogy a szocialisták kormányzása alatt három nap alatt gyűjtötték össze a szociális népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírásokat. A kormány által kezdeményezett kvótareferendumról azt mondta, hogy a kényszerbetelepítés valódi és fenyegető veszély, elindult az azzal kapcsolatos uniós egyeztetés és várhatóan felgyorsulnak a folyamatok. Ezért fontos a mihamarabbi népszavazás – érvelt, megjegyezve, hogy legkésőbb nyár végén vagy ősz elején tarthatják a referendumot. Az Európai Bizottság javaslatából az is kiderül – mondta –, hogy egy bevándorló 78 millió forintot, egy magyar ember kevesebb mint egymillió forintot ér. Kifejtette: hét év alatt az összes uniós támogatás egy főre jutó értéke nem haladja meg az egymillió forintot. A miniszter szerint a kérdés Magyarország szuverenitásáról is szól és az ország szuverenitásának azon eleméről, hogy eldöntse, a magyaroknak kivel kell együtt élniük, nem mondott le.



Az Országgyűlés felvette a napirendre a kormány népszavazási kezdeményezésének kiírásáról szóló, az igazságügyi bizottság által hétfőn benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. Az előterjesztés házszabálytól eltéréssel való tárgyalását 145 igen, 30 nem szavazattal fogadta el a Ház. Igennel a Fidesz, a KDNP és a Jobbik szavazott, elutasította a házszabálytól eltérést az MSZP, az LMP és a függetlenek. A javaslat összevont vitája hétfőn lesz, kedden pedig már szavaznak róla.

Vas Imre (Fidesz) szerint a baloldal akkor képes valódi összefogásra, ha a magyar nemzet érdeke ellen kell együttesen fellépniük. A politikus arra mutatott rá, hogyan akadályozták ellenzéki pártok a kormány által a betelepítési kvóta ellen kezdeményezett népszavazás megvalósítását, köztük az MSZP, az LMP vagy a Liberálisok és a PM. Bírálta ezen pártok bevándorlással kapcsolatos politikáját. Azt kérdezte: kinek az érdekében áll a népszavazás akadályozása, a kvóta Magyarországra kényszerítése? Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: azok akarják megfúrni a népszavazást, akik következetes bevándorláspárti politikát folytatnak, akik elvitatták, hogy mindez valódi problémát jelentene. Szólt arról is: eközben brüsszeli vezetők példátlan zsarolásba kezdtek. Hozzátette, Brüsszel üzenete világos: az állampolgárok ne szóljanak bele jövőjük alakításába.



Móring József Attila (KDNP) arról beszélt, hogy egyre nagyobb szerepet kap a digitális tudás, a digitális képzés pedig több kvalifikált munkaerőt biztosít, ami hozzájárul az ország versenyképességének növeléséhez. Érdemes az elektronikus állami szolgáltatásokat fejleszteni – mondta a képviselő, aki kitért az internetszolgáltatás áfájának mérséklésére is. A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány milyen lépéseket tesz a digitális tudás fejlesztéséért. Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár azt mondta, hogy a versenyképes gazdaság fejlesztésében kulcsszerepe van a digitális kompetenciáknak. Ezt erősítették meg a magyar állampolgárok is az internetről szóló nemzeti konzultáción, a kormány pedig ennek alapján döntött a digitális jólét programról – tette hozzá.

Szabolcs Attila (Fidesz) azt mondta, hogy az erdélyi magyar közösség és azok vezetői ma nehezebb helyzetben vannak, mint az EU-csatlakozás utáni években. Ennek oka visszavezethető az unió és NATO kontrolljának gyengüléséhez, valamint ahhoz is, hogy Romániában a magyar-román ügyeket nem a politika, hanem a titkosszolgálatok, a belügy- és hadügyminisztérium kezeli - fogalmazott. Ezek a szervek a magyar autonómiakérdést nemzetbiztonsági kockázatként kezelik, ezért a magyar érdekek és tulajdon védelmezőit folyamatosan meghurcolják – jelentette ki. Példaként említette, hogy 2014 végén egy, előzetesen a református egyház birtokába került iskolát gyakorlatilag visszaállamosítottak. Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt felelte, hogy a magyar kormány számos programot indított a külhoni magyar közösségek megerősítéséért. A kabinet mindent megtesz, hogy a külhoni magyarok jogai ne sérüljenek - szögezte le. Az elmúlt másfél-két évben viszont Romániában jellemzővé vált az a módszer, hogy a jogfosztó politikai döntéseket bírósági köntösbe öltöztetik, ami ellen rendkívül nehéz harcolni – mondta.
   
Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy a magyarság legnagyobb problémája a népességfogyás. Soltész Miklós államtitkár kiemelte: a kormány családpolitikájának eredményeként az elmúlt hat évben hatalmas változások indultak el, a magyar családok gyermekvállalási kedve nőtt, 20 éve nem volt ilyen magas a termékenységi ráta, s közel egyharmaddal emelkedett a házasságkötések száma. 25 százalékkal csökkent az abortuszok száma, és 14 százalékkal kevesebben váltak el, mint 2010-ben – sorolta. Kitért arra, hogy 1743 milliárdot fordítanak a családok támogatására, ez a költségvetés 12 százaléka. Kifejtette: közvetlen családtámogatási rendszerekre 600 milliárdot juttat a kormány, s 320 milliárdot a gyermekes családok adókedvezményére, otthonteremtésre pedig 240 milliárdot.

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy megbukott az intézmények államosítása. Soltész Miklós kiemelte: a köznevelési kerekasztal tárgyalások során bebizonyosodott, hogy a 2010 előtti önkormányzati fenntartású rendszerhez nem szabad visszatérni, mert csaknem csődbe vitte az önkormányzatokat. Sorozatosak voltak a pénzkivonások, kormányváltáskor 143 milliárddal volt kevesebb az iskolarendszerben, a pedagógusoktól elvették a 13. havi bért, ezzel 78 milliárddal juttattak kevesebbet. A bukott balliberális, rossz iskolarendszer után a kormány a pedagógusok és szakértők bevonásával keresi a megoldást – mutatott rá. Kitért arra, hogy a kerekasztal első üteme lezárult, a kormány – több esetben – a javasoltnál is kedvezőbb döntéseket hozott, s nyitottak az együttműködésre.

Kiss László (MSZP) a szabad tankönyvválasztás visszaállítása iránt érdeklődött. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában azt mondta, hogy a szocialisták idején sok kiadó csak gazdasági szegmensek alapján fejlesztette a tankönyveket, minden kiadó ugyanazon célcsoportnak kínálta könyveit. A szakmai, pedagógiai szempontok csak részben befolyásolhatták az iskolákat, s az erős kiadók tovább erősödhettek. Kitért arra, hogy a legnagyobb bevételű kiadó csak a teljes tankönyvválaszték 7 százalékára kínált kiadványokat, az árak töretlenül emelkedtek minden évben. Kiemelte: a tankönyvek ára 2013-tól 2015-re 36 százalékkal csökkent, a mostani rendelésnél pedig már 700 ezren kapnak ingyen tankönyvet.

Az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta, az egész országot felháborító, „ipari méretű lopás és károkozás" fűződik az MNB elnökéhez. Polt Péter legfőbb ügyész pedig „évek óta asszisztál a gazemberségek eltussolásában" – fogalmazott. Orbán Viktor válaszában közölte: nagyra értékeli az ügyészség és vezetője munkáját, a szervezet „a magyar jogállam egyik jelentős pillére". A Matolcsy Györggyel kapcsolatos bírálatokat úgy kommentálta: az MNB elnöke nélkül nem sikerült volna stabilizálni és növekedési pályára állítani a gazdaságot.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke arról beszélt, hogy a szerinte lassú, bizonytalan és drága kvótareferendum helyett az alaptörvényben kellene tiltani a kötelező betelepítési kvótát. A miniszterelnök erre azt felelte: a Jobbik rendszeresen változtatja véleményét, „ha jól látom, most éppen radikálisból mérsékeltbe fordulnak, és úgy döntöttek, hogy férfiakból inkább cuki zsúrpubik lesznek". A kötelező kvóta ügyében néhány hónap alatt tett „180 fokos fordulat" azonban „súrolja a felelőtlenség határát", hiszen korábban a Jobbik is referendumot javasolt – mondta Orbán Viktor.

Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András is az MNB ügyében szólalt fel, úgy fogalmazva, hogy a jegybanki alapítványokból „saját rokonságát stafírungozta ki" Matolcsy György. Megingott-e végre a bizalma az MNB elnökében? – kérdezte. A kormányfő úgy reagált: Matolcsy György a lehető legjobb jegybankelnök, aki megmentette a devizahiteleseket, olyan hitelprogramot hirdetett, amely nehéz pillanatban növekedés forrása volt a magyar gazdaságban, az inflációt pedig leszorította. Ezért „Matolcsy György jegybankelnökségét jó lelkiismerettel és teljes egészében továbbra is támogatom" – jelentette ki. Orbán Viktor válaszaiban jelezte azt is, helyesli, hogy a jegybank egyetemet, főiskolai kart épít, segít visszaszerezni a nemzeti kincseket, vagyont halmoz fel, ösztöndíjat biztosít. Külön megjegyezte: helyesli, hogy „Debrecenben ott van a Munkácsy-festmény". „Meggyőződésem, hogy a célok jók, fontosak, és azt kívánom, folytassák ezt a munkát a jegybankban" – zárta válaszát.

Mengyi Roland (Fidesz) közölte: a szocialista kormányokat adóemelések és a kedvezmények eltörlése jellemezte, míg a Fidesz-kormány 2010 óta csökkentette a társasági adót és a családokat tette az adórendszer nyertesévé. Mintegy 800 milliárd forint maradt a családoknál és 1,1 millió ember adója csökkent – tette hozzá, a jövő évi adóterveket firtatva. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára ismertette, hogy további alapvető élelmiszerek, valamint a lakásépítés áfája is csökken, és ugyanez vonatkozik az internet- és éttermi szolgáltatásokra is. Ez 55 milliárd forint megtakarítást jelent az embereknek – jelentette ki, célként megjelölve, hogy könnyebb legyen a családoknak és a vállalkozásoknak.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) egy szaúdi üzletemberről kérdezett, aki szerinte az FBI körözési listáján szerepel, és kapcsolatban áll a terrorizmust finanszírozó pénzügyi hálózattal. Kifejtette, hogy az illetőnek magyarországi üzleti érdekeltségei vannak, ezért a vele kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázatról érdeklődött. Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: a kormány megvizsgálta a szóban forgó személy magyarországi tevékenységét, és azt találta, hogy az a magyar törvényeknek megfelel, és nemzetbiztonsági kockázatot nem rejt az országra nézve. Jelenleg az amerikaiakkal próbálják tisztázni, hogy pontosan mi áll ezen ügyek hátterében – tette hozzá.

Hoffmann Rózsa (KDNP) a szocialista kormányok gyakorlatát bírálva a felvilágosítás hiányának tulajdonította, hogy a devizaválság miatt családok ezrei mentek tönkre. Azt kérdezte: a kormány milyen gazdasági ismeretekkel tudja segíteni az iskolások és a felnőttek pénzügyi tudatosságát. Tállai András, az NGM államtitkára példaként hozta, hogy a Bankszövetséggel 2015-ben programsorozatot indítottak, amelynek célja, hogy játékosan ismertessék meg a gazdálkodást. További példaként hivatkozott arra, hogy több intézményben a nemzeti alaptanterv részeként oktatnak pénzügyi tantárgyakat, ősztől pedig a gimnáziumokban is lesznek vállalkozói ismeretek.

Schiffer András (LMP) szerint a rendszerváltás óta az államadósság két és félszeresét vitték ki offshore cégeken keresztül az országból, és ez az összeg hiányzik a kórházakból és az oktatásból. Az ellenzéki politikus szerint Mikola István államtitkár és Andy Vajna kormánybiztos is offshore cégek érdekeltje. Azt kérdezte, mikor távolítják el őket a kormány környékéről. Orbán Viktor az „offshore kommunákat" „liberális műfajnak" nevezte, hozzátéve: „nem vagyunk szakértői ennek az ügynek". Megerősítette, hogy fontosnak tartja azon elv képviseletét, miszerint mindenki ott fizessen adót, ahol dolgozik és ahol vállalkozik. Ha olyan információja van, hogy valaki el akarja kerülni magyarországi jövedelme után az adófizetést, akkor a megfelelő helyeken indítsa meg a szükséges eljárást – mondta Orbán Viktor az ellenzéki politikusnak címezve.

Manninger Jenő (Fidesz) a pénteken nyilvánosságra hozott OECD-jelentéssel összefüggésben sikeresnek ítélte Matolcsy György jegybankelnök gazdaságpolitikáját és méltatta, hogy a 2010 és 2015 közötti intézkedések hozzájárultak a gazdasági növekedéshez. Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára az OECD főtitkárára hivatkozva sikertörténetnek nevezte azt, ami a magyar gazdaságban történik. Példaként a belső kereslet növekedését és az erősebb exportteljesítményt hozta, és jelezte: az eredményekhez a növekedési hitelprogram is nagyban hozzájárult. Az OECD javaslatairól szólva közölte: azok egybeesnek a kormány szándékaival.

Személyszállítási szolgáltatások

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitájában Józsa István (MSZP) helyénvalónak nevezte, hogy a kormány szabályozni akarja a városnéző buszok, kisvonatok tevékenységét, de szerinte a javaslat „átesik a ló túlsó oldalára", mert túlságosan sok ponton avatkozik be. Bárándy Gergely (MSZP) azt vetette fel, hogy a városnéző közlekedési eszközök használatát települések között is biztosítani kellene.

Népszavazási kedvezményezésről

A népszavazási kezdeményezésről az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény módosításáról rendezett vitában nem alakult ki politikai vita.

Honvédelmi tárgyú törvények

Az egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításához benyújtott bizottsági jelentések vitájában Demeter Márta (MSZP) úgy foglalt állást, hogy teljesen új törvényre lenne szükség a terület szabályozására. Hozzátette, ha nagyobb rugalmasságot és hatékonyabb munkavégzést szeretnének, akkor fel kell tölteni a honvédség állományát, viszont évek óta csökken a létszám. Novák Előd (Jobbik) afelől érdeklődött, hogy kizáró ok-e, ha valaki Magyar Gárda-tag volt korábban. Azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy az önkéntes tartalékos rendszer szerinte válságban van, de a honvédség politikai alapon szűri azokat, akik csatlakozni akarnak. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a cél, hogy a katonák életét és munkakörülményeit javítsák, a módosítás indokai pedig az új biztonsági kihívások.

Elektronikus hírközlés

Az elektronikus hírközlésről szóló javaslatról rendezett vitában Novák Előd sérelmezte, hogy a bizottság nem támogatta módosító javaslatukat. Hozzátette: pozitív, hogy nem internetadót vagy cenzúrát akarnak bevezetni, de nem elég, hogy 2020-tól mindenki hozzáférhet a nagysebességű internethez. Közölte továbbá: a versenyeztetési eljárás versenyelőnyt biztosít a kormánynak kedvező félnek, ezért nem tudják a titkosítást támogatni.

Fogyasztóvédelem és vízközmű-szolgáltatás

A fogyasztóvédelemről, illetve a vízközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban Heringes Anita (MSZP) azt mondta, hogy szerinte nem fenntartható a mostani vízközmű-szolgáltatás, mert az önkormányzati cégek a kivetett adók és a rezsicsökkentés miatt fenntarthatatlanok lettek. Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a vízközmű-szolgáltatók kérték a mostani változtatásokat.

Migrációval összefüggő törvénymódosítás

A Fidesz nevében Simon Miklós érvelt a belügyminiszter migrációval összefüggő törvénymódosító javaslatcsomagja mellett, amely szigorítaná a tartózkodási engedély kérelmezési szabályait, továbbá csökkentené a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátásokat. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, az előterjesztés elfogadása után a nemzetközi védelemben részesítettek nem lesznek jogosultak olyan juttatásokra, amelyek a magyar állampolgárt sem illetik meg. Az ellenzéki oldalról kizárólag az MSZP padsoraiból érkezett bírálat a kormány javaslatáról. Demeter Márta azt mondta, a menedékkérők juttatásainak csökkentése helyett a magyar állampolgárok fizetését, életkörülményeit kellene javítani.

Az ülést vezető Hiller István a hétfői napirenden szereplő valamennyi bizottsági jelentés vitáját lezárta. Az Országgyűlés ezt követően a kvótareferendum kiírásáról kezdett vitát.

Az igazságügyi bizottság kezdeményezi a kvótareferendum kiírását   

Vas Imre, a határozati javaslat előterjesztője expozéjában ismertette a betelepítéssel kapcsolatos népszavazás elrendelésének előzményeit. Mint mondta, a Nemzeti Választási Iroda hitelesítette a kérdést, majd a Kúria megállapította, hogy tartható népszavazás a kérdésben. Hozzátette: a baloldal hiába próbálja gátolni a folyamatot, az Országgyűlésnek el kell rendelnie a szavazást. Hangsúlyozta, álláspontjuk szerint a bevándorlás és a migrációs politika tagállami hatáskör, minden nemzetállamnak joga van eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni, és a Fidesz a magyar családok támogatásában bízik. Közölte továbbá: az eredményes népszavazásnál nem létezik nagyobb erő az unió intézményei előtt.

A kormány nevében felszólaló Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a népszavazáson megszülető döntés hosszútávra meghatározhatja az ország sorsát. Kifejtette: szuverenitási kérdés, hogy ki dönthet arról, kikkel élhessenek együtt a magyarok. Dönthet-e erről valaki Brüsszelben? Kényszerbetelepítés alapján behozhatnak-e embereket? – tette fel a kérdést. Szerinte alapvető kérdés az is, hogy melyek azok a szuverenitási elemek, amelyekről az unióhoz való csatlakozással lemondott az ország. Mint mondta, nem írtak alá olyan dokumentumot, hogy a Magyarország összetételéről szóló kérdést átadták volna Brüsszelnek, ezért jogszerűtlen az EU minden olyan döntése, amely ezt a jogot el akarja vonni.

Vejkey Imre (KDNP) felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy álláspontja szerint Európa hitét soha nem látott veszély fenyegeti, a kontinens szervezett megszállása zajlik. Milliók indultak el Európába, és a valódi üldözöttek mellett megélhetési bevándorlók, terroristák is vannak. Elmondta még, hogy soha ilyen könnyen nem jutottak be idegenek Európába, Brüsszel pedig megsérti a nemzetállamok szuverenitását. Az európai identitást veszély fenyegeti, mert a betelepülők nem akarják identitásukat feladni és lassan többen lesznek, mint az európaiak – mondta a politikus, majd hozzátette: ők nem iszlámellenesek, de azt akarják, hogy Magyarország keresztény nemzet maradjon.

A napirendi pontok tárgyalását követően négy jobbikos képviselő kért szót. Ander Balázs a somogyvári Kapuvár újjáépítését sürgette, Vágó Sebestyén az úgynevezett bohóc doktorok nagyobb állami megbecsülését kérte, Dúró Dóra és Farkas Gergely pedig a pártjuk ifjúsági találkozójáról szóló beszámolósorozatot folytatták.

Az ülésvezető elnök lezárta az ülésnapot, a parlament kedden szavazásokkal folytatja munkáját.