Advent első vasárnapját megelőző szombaton, december 2-án este 18 órától került sor a győri Széchenyi István Egyetem hangversenytermében, a gyönyörűen felújított zsinagógában a program-gazdag jótékonysági rendezvényre. A Gyújts egy gyertyát a Földért címen meghirdetett estet a természet védelméért, az öko-tudatos gondolkodás elmélyítéséért és a tervezett bakonybéli Pannon Öko-Centrum és Természetismereti Élménypark megvalósításáért szervezte meg dr. Békefy Lajos projektfelelős és öko-csapata. Különleges élményben volt annak része, aki erre odaszánta szombat estéjét.
Az embereknek meleg csend kell...
Már a gyülekező ideje alatt látványízelítőt kaptak az érdeklődők Bakonybélről, az Egy perc Magyarország kisfilm színes képkockái segítségével. Így azonnal megteremtődött a képzeletbeli híd a magas-bakonyi táj, a szentkúti csend-honolta tavacska és Győr, a vizek városa között. Dr. Békefy Lajos, az est levezetője üdvözlő szavaiban három célját jelölte meg az estének: ünnepelni a természetet, a Teremtőt, melynek parányi részei vagyunk, továbbá a „Mit tudunk tenni?” kérdésre keresni a válaszokat a környezettudatosabb életmód érdekében, és felhívta a figyelmet a jövőre 1000 éves Bakonybél történelmi és természeti különlegességeire, illetve az ott eddig megrendezett két teremtésnapi nyílt téri öko-ünnepség hasznos tapasztalataira. A jövő-remény-generációk fájának ültetése jövőre is folytatódik. Immáron harmadik alkalommal. Külön köszöntötte a zenét szolgáltató fiatal művészeket, akik a jövő ökológiai felelősségvállalásának ifjú generációs képviselői és megtestesítői. Azt kívánta minden jelenlévőnek, hogy a hideg adventi tumultust, tülekedést nyújtó adventben mindenkinek legyen egy kis meleg, meghitt, lélekfrissítő csendje, amit ez az est is kínál.
Tájkép – zenei öleléssel
Chopin Springwalzerjének akkordjai csendültek fel Nagy Elek tolmácsolásában, miközben a vetítő vászonon a tavaszi ébredés szirombontó képei bűvölték el a nézőket. A szeptemberi szentkúti öko-ünnepről készített egy órás kisfilm részleteinek bejátszása előtt a film készítői: Kovács Andrea és Sárfi Lajos, az Útirány Média Kft ügyvezető/tulajdonosai köszöntő hangüzenetét hallhattuk, majd a filmbejátszásban Kányádi vers-idézetek, és furulyaszóló csendült fel. Az est díszvendégeként dr. Bándi Gyula professzor, a környezeti jog nemzetközileg ismert tudósa, a generációkért viselt kormányzati felelősség „zöld ombudsmanja” üdvözölte a jelenlévőket, megadva az est alapszólamát: nem elég környezetvédelemről beszélni, hanem az emberi felelősségről, a szemléletváltozás fontosságáról és a tényleges cselekvésről is szólni kell.
Bakonybél képviseletében Márkus Zoltán polgármester a településről nyújtott információkban gazdag tájékoztatást, amihez Felföldi Andrea önkormányzati képviselő, a Bakonybéli Hírmondó c. helyi lap szerkesztője lírai kiegészítéssel csatlakozott. A bakonybéli emberek karakterét, a helyi történelmi örökségbe ágyazva, plasztikusan és stílusosan rajzolta elénk. A fenséges magas-bakonyi tájhoz fűződő emberi viszonyt egyetlen szóba sűrítette: „szerelem”. Mondataikat külön bakonybéli bemutatóasztal is kiegészítette, ahol a község lapjától kezdve a monostori termékeken át a kézműves faalkotásokig sok mindennel megismerkedhettünk.
A természetfotók öko-esztétikai örömforrások
Nagy élmény volt szemlélni dr. Alexay Zoltán természetfotós gyönyörű képeit egy-egy ellesett természeti pillanatról, madarakról, az erdő vadjairól, virágokról, vizekről, jobbára Szigetköz, Kisalföld élővilágáról. A tanár-művész személyesen is vendége volt az estnek, és a „zöld” kerekasztal beszélgetésében is részt vett. Nehéz lenne eldönteni, hogy a természetfotók voltak-e lenyűgözőbbek, vagy a zene, ami közben szólt, Kovács Bálint, a bécsi Zeneművészeti Egyetem koncertező művész hallgatója és Nagy Elek, a szombathelyi Zeneművészeti Szakgimnázium tanulója tolmácsolásában, akik furulyán és zongorán adták elő Beethoven Silence e-moll kompozícióját. Nem lehet, de nem is szükséges részletezni, hogy ki kit kísért: a zene a természeti fotókat vagy fordítva. Mindenesetre nagyszerű volt így együtt látni, hallani az „ökovilágot” és a humán kultúrát.
Zöld kerekasztal beszélgetés - veszélyek és esélyek
A kerekasztal ugyan négyszögletű volt, és nem zöld, hanem fából készült, de rajta a zöld ágak, a kicsinyke ledgyertya fénye mégis zölddé alakította a beszélgetést, minthogy minden a természetről, a teremtett világról, s az emberek környezeti magatartásáról szólt. Dr. Békefy Lajos narrátor-műsorvezető egy kérdést intézett mindenkihez: miben látják saját szakterületükről a természet veszélyeztetettségét, s mit lehet tennünk a fenntarthatóság, a megóvás érdekében? Dr. Alexay Zoltán felhívta a figyelmet az élőláncban okozott károkra, hiszen rovarok különféle fajtái estek ki az ökológiai organizmusból. Kiváltképpen a turizmus jelenthet veszélyt, ha azt nem hozzáértéssel szervezik és vezetik. Dr. Hardi Tamás docens a Széchenyi Egyetemről a település, a faluvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. Felidézte, hogy Bulgáriában már százával tűnnek el, néptelednek el a kistelepülések, s ez hatalmas környezeti kihívást is jelent. Lampert Bálint, a Tanárképző Főiskola tanára az erdőpedagógia fontosságát taglalta, a felnövekvő nemzedékek ökotudatos nevelésének sokféle törekvését is megemlítette. Székely főnemesi család mai tagjaként, primor Bakk István fontos összefüggésre mutatott rá: a hazaszeretet és a környezetvédelem sokrétű összefüggéseit hangsúlyozta. Aki szereti szülőföldjét, hazáját, az a természeti környezethez is szeretettel viszonyul. Dr. Bándi Gyula professzor ismételten az ember környezettudatos magatartásának, felelősségének a fontosságára utalt, amihez megvannak a jogszabályi keretek, de ezeket ki-ki saját maga kell élettel, öko-gondolkodással betöltse. Steenhoven üveg-prelúdiumának kristályosan szép hangjaival Kovács Bálint furulyaszólója zárta le az este első részét. A szünetben a szervezők megterített asztaloknál látták vendégül az est résztvevőit.
Zene – zene – zene – „Jó így kezdeni az adventet...” - az én gyertyám már ég...
A második részben az elhangzottak feldolgozását, emlékezetbe vésését segítette a zene. Felcsendült Vivaldi C-dúr concertója, Kovács Bálint és Nagy Elek tolmácsolásában, Mascagni Ave Mariája ugyancsak az ő előadásukban. Majd gyertyagyújtás következett, melynek során mindenki egy-egy ledgyertyácskával a kezében előre jött a zsinagógai Tóra-szekrény előtti vörösmárvány emelvényhez, s elhelyezte ott személyes kicsiny lángocskáját. Ez alatt László Annamária népdalénekes énekelte a Gyújts egy gyertyát a Földért c. éneket Vízvári Beáta, a győri Nemzeti Színház cselló előadóművésze gitárkíséretével. Öko-csapatunk természettudományi ötletgazdája, Tünde asszony, visszautalva a kerekasztal beszélgetésre, röviden szólt a Pannon Öko-centrum terveiről. Találóan fogalmazott: „A rendezett elme, a rendezett lélek képes rendet teremteni és tartani maga körül. A hit, a tiszta gondolkodás és az ökológiai kutúra szorosan összefüggenek. Minden minőségi, ökológiai változás a gondolkodásból, a lélekből tör utat magának. Ezért az öko-kultúra, aminek elősegítéséért ez az este is létrejött, hozzájárulhat a Föld arcának derűsebbé tételéhez, az öko-katasztrófa megfékezéséhez, az élhetőbb világ fenntartásához”.
A félelem nélküli, és a tolongás-mentesebb, békésebb advent esélyeiről szólt néhány mondatban az est narrátora. Kodály esti dala csendült fel ezután a gyertyafényes hangversenyteremben, László Annamária éneklésével, Vízvári Beáta csellókíséretében. Közben ismét természeti képek, majd a szentkúti Öko-ünnep kisfilm kockái színesítették az ünnepi hangulatot.
A fiatalok meglepetéseként, a jövő generáció ajándékaként Kovács Bálint erre az alkalomra zeneművet komponált, amit Vízvári Beátával együtt adott elő. Valaki a résztvevők közül halkan megjegyezte: „Jó így kezdeni az adventet”. Többen így fogalmaztak: ez nagyon tartalmas, felemelő műsor volt, kár lett volna kihagyni... Igen, ez az! Kár, nagy károkozás lenne kihagyni az öko-tudatos életmódra nevelést, természeti környezetünk egyéni védelmét, mert mindenki tehet valamit a fenntarthatóság, a jövőőrző emberi-természeti együttélés érdekében – Győrben és Bakonybélben, Pannóniában és szerte a Kárpát-medencében. Ehhez kellenek az ilyen civil kezdeményezések, és öko-programok. De az is, hogy minden jó kezdeményezés hivatali, kormányzati megbecsülést kapjon, és integrálódhasson a nagy, szervezett programokba! Mindenki a maga helyén mindent, ami tőle telik, meg kell tegyen. Nem elég a kormányzati, és ugyanígy nem elég az egyéni tett. A sok tettnek egyesülnie kell – a jövő, a környezet érdekében. Holland öko-barátaink jelmondata szerint: „Mikor, ha most nem? Ki, ha nem te? Hol, ha nem itt?” Egyéni felelősséggel, közösségépítő elkötelezettséggel. Ne hagyjuk kialudni a Földért gyújtott gyertyalángot a szívünkben. Nem csak az ének szavával, hanem apró, felelős tettekkel vigyük tovább. Ilyen esttel, estékkel, teremtésheti öko-ünnepléssel, és sok-sok kis egyéni és közösségi akcióval. Mi már meggyújtottuk gyertyánkat a Földért... Öko-gyertya ég, el ne aludjék!
(drbl )
