Sokan készítenek esztendő fordulásakor mérleget az elmúltakról, tervezetet a még nyitott idő jó honfoglalása, felhasználása érdekében. Nekem is van ilyen téma- és cselekvési kalendáriumom 2018-ra. Biztos vagyok abban, hogy a hazai választások mellett lesznek olyan közérdekű kérdések, témák, melyek sok írásban és beszélgetésben visszatérnek majd: a migráció rövidtávú és középtávú „kezelésének” egyre összetettebb „robbanókosara”, a klímakatasztrófa elkerülhetőségének sürgős teendői. A világvallások versenyfutásából, a kultúrák és gazdasági régiók közötti egyre kegyetlenebb versenyéből adódó gondok. Nem a fantázia világába tartozik már az sem, hogyan lehet a robotok világában a mesterséges intelligenciát emberléptékű keretek között tartani, egyfajta egyetemes és keresztyén robotetika szabályaival vagy éppen a génkezelések, sőt génmanipulációk egyre kiterjedtebb hatásainak a vizsgálatával és szabályozásával. És természetesen ott lesz az év standard témái között a keresztyénség interkontinentális hangsúlyváltása is, a „third church” problematikája, meg ami ezzel összefügg: a „sinokeresztyénség”, a „sinokálvinizmus” egyre gyorsuló befolyása a Nagy Fal mögött, és Távol-Keleten. Az idők fordulását jelzi kicsiben az is, hogy nem úri jókedvemből, s nem nyugdíjas passzióból, hanem a napi cikkírás és tanulmányírás közben rájöttem arra, hogy a változásokkal akkor tarthatok korrektül lépést, ha elkezdem ízlelgetni, tanulgatni a nyelvek sorrendjét is jelentősen átíró kínai mandarin nyelvet. Ma már több mint 140 millióan tanulják ezt világszerte. Talán egy ici-picit ez is közelebb visz a „sinokálvinizmus” jelenségének mélyebb megértéséhez. Soha nem gondoltam volna, hogy ez az idő is eljön, s még ezt is megérem. Kötelezően tanultunk oroszt, majd angolt, s mindenféle más nyelvet is, de hogy éppen 70 évesen ilyenre adom a fejem? Ez is az idők jele? Hát nem éppen az öregedés idejéé! Ugyanis nem csak érdemes, hanem szükséges is még jobban Kelet felé figyelnünk! És nem csak a Budapest-Belgrád vasútépítés grandiózus teljesítménye és költségei okán. Vigyázó szemeinket Peking felé kell vetni! Keletről sok minden jön: saját múltunk is szembejön velünk. És nem az ősmagyar múltra, hanem az európai református múltra gondolok, ahogyan az lejjebb az Olvasó számára is kiderül. Korábbi cikkünk folytatása (NAGYON FIGYELJÜNK ODA! „SINOKÁLVINIZMUS” – VIGYÁZÓ SZEMETEK PEKINGRE VESSÉTEK! – 10.)
hanyu shenxue 汉语神学 – TERJEDŐBEN, AMI KERESZTYÉN ÉS REFORMÁTUS gaige zong改革宗 – világos, egyértelmű fogalmak és beszéd kínai kedvelése
Előző cikkünk folytatásaként még jó pár gondolatot fogalmazhatunk meg a kínai reflexiók közül, melyek a református teológiát értelmezik a kontinensnyi ország belső szellemi, vallási és valláspolitikai viszonyai felől. A presbiteriánus/református hit és gondolkodás, életszemlélet és gyakorlati magatartás egyre szembetűnőbb kínai terjedésének és profilírozottságának a hátterében az ottani, korábban idézett teológusok megállapításait így lehet summázni: észak-amerikai, azaz imperialisztikus kulturális erőszaktól mentes presbiteriánus szellemiség érte el őket, ami az egész életet Isten dicsőségének a szolgálatába vonó hit-élet egységszemléletét hozta hozzájuk. A világos fogalmi szóhasználat, a világos beszéd és bizonyságtétel lett a református tanítás terjedésének hajtóenergiája Kínában....
Pan-chiu Lai és Jason Lam volt az, aki 2010-ben Németországban megjelent, több szerzős könyvükben behatóan elemzik a sino-keresztyén teológia kialakulását, jelenkori kínai kulturális mozgalomként jellemezve azt.
Ők valamennyien keresik és meg is találják az ősi kínai gondolkodástípusokkal, a konfucianizmussal és más irányzatokkal a kapcsolópontokat. Az izgalmas könyv egyes részleteire később még visszatérünk. Ők a szerzői továbbá annak a másik izgalmas könyvnek is, amelyik a tudomány és a hit viszonyát vizsgálja a különféle vallások felől, alapvetően adva meg az áltudományos általános kétely cáfolatát, amire könyvük címe is utal: Valóban létezik Isten? Ezeket csak annak érzékeltetésére említem, hogy milyen szinten és merre tart a kínai közgondolkodás, illetve a vallások világa, amiből ott is adódik éppen elég. Mint az előző cikkben már utaltam rá, a református teológia iránti érdeklődés annak világos fogalmaival, érthető magyarázataival függ össze.
STATISZTIKÁK: AZ „Y” EGYHÁZ NÖVEKSZIK
Egy 2016-ban készített felmérés szerint a református teológia és egyháziasság ereje az evangelizáció, a misszió, az Ige magvetése – olvashatjuk a ChurchChina weboldalán, amiről a chinasource.org is beszámolt. Elgondolkodtató, hogy az esetenkénti kínai hivatali akadékoskodás, olykori üldözés, ami a keresztyén ifjúsági társaságok körül megmutatkozik, mennyire összekovácsolja őket. A protestálás gyakorlata, nem pedig szellemisége ez! Az „Y” Egyház (utalás az angol Youth-ra, fiatalra) főként az egyetemisták közt terjed, épül, szerveződik. Tagjainak körülbelül fele még tanul, a másik fele az elmúlt években szerzett diplomát. Az egyetemi campusokban, kollégiumi szállásokon terjed az evangélium!
A MODERN FIATALOK A REFORMÁTUS RACIONÁLIS GONDOLKODÁSSAL NAGYON SZIMPATIZÁLNAK – „LÍRAI DOGMATIKA” – SZABADULÁS A VALLÁS BÁLVÁNYAITÓL
Tényleg elképesztő dolgok történnek Kínában! Az „Y” Egyház tagjai az 1970-80-as és a közelebbi években születtek. A modern gondolkodás befolyása alatt nőttek fel. Ezt a racionalitás, észszerűség, a tárgyszerűség, a szubjektivizmus kerülése, a rendszeresség jellemzi. Tessék kapaszkodni: példaképeik, forrásaik között kínaira fordított művek szerepelnek, így Kálvin János Institutioja, a holland reformáció 17. századi folytatója, Wilhelmus à Brakel, akit az angol puritanizmus befolyásolt erősen. Ő volt a holland „második reformáció” nagy rendszerezője. A Keresztyénség észszerű szolgálata című négykötetes művét is jórészt lefordították mai kínaira, amit eredetileg 1700-tól publikált a szerző Hollandiában. Magas szintű szintézisét adja ez a könyvsorozat a pietizmusnak és a puritanizmusnak, a kegyességnek és a fegyelmezett életnek. A kínaiak erre kaptak rá: a fegyelmezett, de érzelmekben sem szegény keresztyénségre, ami sok tekintetben találkozik a konfucianizmus és a taoizmus etikai fegyelmezettségével és a kínai ősvallások érzelmi töltésével. Van, aki „lírai dogmatikának”, rendszeres teológiának nevezi ezt Kínában. Egészen meglepő, de nem érthetetlen! Ugyanígy mai kézikönyve ennek a fiatalabb kínai generációnak, a campusok egyetemi ifjúságának az ugyancsak holland, de már a 19-20. századi Herman Bavinck, aki pedig református dogmatikusként írta meg „szigorú református” dogmatikáját. „A mi észszerű hitünk” c. munkáját Tajvanon fordították kínaira. Ezek a művek segítették – ahogyan ők fogalmaznak – megszabadítani a kínai gondolkodást a vallás bálványaitól. Eszmei, teológiai szabadítókként pedig Isten a svájci és a holland református teológusokat használta/használja fel erre. Ezt gondoljuk meg! És csodálkozzunk el! Nálunk még csak-csak ismert a genfi reformátor Keresztyén vallás rendszere c. fő műve, de forgatja-e valaki rendszeresen Bavinck vagy á Brakel munkáit? Jószerivel még egyházi körökben sem nagyon ismertek. Az észszerűség és a hit, az ész és a szív sajátos kínai szövetsége bontakozik ki szemünk előtt, illetve a 21. század kezdetén! Megszégyenítő nagy ugrás ez reánk nézve? Azt gondolom, inkább inspiráló és hálára indító kellene legyen... (Folytatjuk)
Szemleíró: Dr. Békefy Lajos, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
(Forrás: chinasource.org)
