A Fidesz és a KDNP nem támogatja az új polgári törvénykönyvet, az SZDSZ és az MSZP azonban meg fogja szavazni az arról szóló törvényjavaslatot. Az új polgári törvénykönyvről jövő héten szavaznak a képviselők.

Salamon László felszólalásában közölte: a KDNP képviselőcsoportja nem vesz részt a Ptk. módosító indítványairól szóló szavazáson. Mint mondta: részvételükkel nem kívánják azt a látszatot erősíteni, hogy alkotmányos és házszabály-szerű az eljárás. A törvényjavaslat egészére nemmel fognak szavazni. Kifejtette: a márciusban lezárult részletes vita után a zárószavazásnak kellett volna következnie, de ezt megelőzően a kormány több módosító indítványcsomagot is benyújtott. Ezek közül az egyik (amely 234 javaslatot tartalmazott) nem tekinthető zavart kiküszöbölő javaslatnak. Szerintük alapvetően alakítják át a törvényszöveget ezek a módosítások. Úgy vélte, a kormány egy új Ptk.-t tett le az asztalra a módosító indítványok álcája alatt, ez az eljárás pedig súlyos alkotmányjogi aggályokat vet fel és így a közjogi érvényessége is kétséges lehet.

Az Országgyűlés 319 igen, 22 nem szavazattal a szocialista Katona Bélát választotta meg az Országgyűlés új elnökének.

Az Országgyűlés nem rendelte el a népszavazás kiírását a képviselői költségtérítés ügyében. A parlament 341 igen szavazattal és négy tartózkodással döntött arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére figyelemmel nem rendeli el a Seres Mária által kezdeményezett referendumot.
   
Az Országgyűlés 187 igen, 157 nem szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadta el a Sólyom László köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, a társasházakról szóló törvény módosítását. A visszaküldött törvény alapján a jövőben az ügyészek gyakorolnak törvényességi felügyeletet a társasházak felett, az államfő álláspontja szerint azonban az ügyész törvényességi felügyelete nem egyeztethető össze a közös tulajdonnak azzal a sajátos formájával, amely a társasházakat jellemzi.

A képviselők 341 igen és egy nem szavazattal elfogadták az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés 347 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett jóváhagyta a menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án, Strasbourgban aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára elmondta, a megállapodás lényege, hogy a részes államok által elismert menekült státuszú személy érvényes úti okmány birtokában vízum nélkül utazhat be, és három hónapig vízummentesen tartózkodhat a részes tagállam területén.

A fideszes Mádi László felszólalásában azt mondta: a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó készfizető kezességről szóló törvény egyértelműen kudarc, hiszen alig néhány ezer károsult tudta igénybe venni ezt a bankok tájékoztatása alapján. A politikus arról érdeklődött, hányan tudták igénybe venni a készfizető kezességvállalás lehetőségét. Válaszában Katona Tamás pénzügyi államtitkár közölte: az igények befogadása megindult és folyamatos, de még nincs elegendő tapasztalat a következtetések levonására.

Puskás Tivadar (KDNP) szerint az idei pénzhiány tovább növekszik jövőre az egészségügyben. A politikus az azonnali kérdések órájában példaként említette: a jövő évi büdzsé benyújtott tervezete szerint az Egészségügyi Alap 2010-re tervezett összege 1.412 milliárd forint, négyszázalékos inflációval számolva azonban a mai szinthez még 48 milliárdra lenne szükség. Ugye Ön szerint is tovább romlanak a gyógyítás eredményei, ha a beterjesztett költségvetés érvényesül? – tette fel a kérdést Puskás Tivadar.

Nagy Kálmán a miskolci paneltűz kapcsán azt mondta, nem vonja kétségbe, hogy energiatakarékos lakásokra van szükség. Panelprogramnak azonban nem szabadna így léteznie, lakásrehabilitációs program kellene. Kérte, hogy a paneltűz kivizsgálásának eredményét hozzák nyilvánosságra.
   
Nagy Kálmán interpellációjában arról beszélt, hogy augusztusban egy internetes portálon álláshirdetés jelent meg a szakápolókat keresve az Egyesült Államokba, a kezdő fizetés 3500-4800 dollár, azaz átlagosan nyolcszázezer forint. Elmondta, hogy Magyarországon legmagasabban képzett gyermekgyógyászaton dolgozó nővér 140-150 ezer forint bruttó havi fizetést kap, ebből 30-40 ezer forint az éjszakai, ágy melletti pótdíj. Megjegyezte, 3500-4000 nővér hiányzik a betegellátásból. Székely Tamás válaszában érdekesnek nevezte, hogy 3000-4000 dollárt fizetnek az ápolónőknek, miközben 670 ezer üres álláshely van, ez pedig azt jelenti, hogy ott sincs kolbászból a kerítés. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon csak 217 ezer forint az átlagbér összege. A választ Nagy Kálmán nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 188 igen, 143 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy amíg a jelenlegi kormány és Bajnai Gordon irányítja az országot, fennáll az államcsőd és a gazdasági összeomlás veszélye. Semmiféle érdemi intézkedés nem szerepel a büdzsé tervezetében, amely munkahelyeket teremtene, illetve egy stabil gazdasági növekedés alapjait rakná le. 2010-re csupán megszorító lépéseket ígérnek, az önkormányzatoktól, a közösségi közlekedéstől, a szociális támogatásoktól vonnának el jelentős forrásokat.
  
Harrach Péter, a KDNP alelnöke átfogó intézkedéseket szorgalmazott hozzászólásában a közbiztonság javítására. Utalva a közelmúltbeli pesterzsébeti tragédiára azt mondta, szükség van a társadalom megtisztítására a deviáns, garázda elemektől, illetve a gyors és szigorú ítélkezésre. Az átfogó megoldások egyik eszköze lehet szerinte a foglalkoztatás növelése, hozzátéve: az Út a munkához a program iránya nem rossz, az a baj, hogy mire megvalósítanák, felpuhul, száz sebből vérzik, s az önkormányzatokra nehezen viselhető terheket ró.

Szili Katalin a rendszerváltozást követő időszakban a leghosszabb ideig, 88 hónapon keresztül látta el a házelnöki teendőket – mondta a távozó házelnöktől búcsúzva Lezsák Sándor levezető elnök hétfőn a parlamentben. Szili Katalin érdemeit méltatva kiemelte, hogy a hagyományos házelnöki feladatokon, az Országgyűlés képviseletén, valamint a sokrétű hazai és nemzetközi kapcsolatteremtésen túl számos olyan kezdeményezés fűződik a nevéhez, amelyet minden frakció támogatott. Ezek között említette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumát, illetve a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsát.  Az MSZP Katona Bélát javasolja házelnöknek a leköszönt Szili Katalin helyett.

– Ha az ország nem lenne ilyen rossz helyzetben még vicces is lehetne, hogy a miniszterelnök olyan problémák megoldásáról beszél, amelyeket ők maguk okoztak – mondta Semjén Zsolt hétfőn a Parlamentben. Szerinte a bel- és a külpolitikát tekintve az ország most olyan helyzetben van, mint egy vesztes háború után.

A KDNP elnök-frakcióvezetője hozzátette: a most benyújtott költségvetésből semmit se fogunk építeni, a második negyedévben a GDP 7,6 százalékkal csökkent, Magyarország ezzel a térségben az utolsó; 10 százalék felett van a munkanélküliség, 4,1 százalékos a hiány, 2,2 százalékkal csökkentek a reálkeresetek. Ráadásul mindent behálóz a korrupció és emberöltőkre eladósították az országot, miközben kistafírozzák azokat a külföldi bankokat, amelyek konjunktúra idején talicskával tolták ki a pénzt, most pedig eszük ágában sincs hitelezni az embereknek, a vállalkozóknak. Mint mondta: a multicégekis milliárdokat visznek ki hazánkból, azok a multicégek, amelyek olyan kedvezményeket kapnak, amelyekről a magyar kis-és középvállalkozások nem is álmodhatnak, közben pedig lábbal tapossák a munkásvédelmi jogokat. 

A KDNP frakcióvezetője szólt a szlovák-ügyekről is. Úgy véli: a szlovák nyelvtörvény egyenesen emberi jogokat sért és csak a törvény visszavonása lehet a megoldás. Feltette a kérdést Bajnai Gordonnak, hogy milyen felhatalmazással mondta azt Ficonak, hogy ezt a törvényt nem kell visszavonni, csak a végrehajtási eljárást kell módosítani. – Ha Magyarország egy erős ország lenne, ezt nem merték volna megcsinálni velünk – szögezte le Semjén Zsolt, aki felszólította az MSZP-t, hogy tegyenek meg mindent, hogy Ficoék pártja addig ne kerülhessen vissza az európai szocialisták közé amíg egy virtigli fasisztoid párttal vannak koalícióban. Sólyom László köztársasági elnök kitiltásáról pedig közölte, az unió ethoszát az egyik legalapvetőbb ponton, a személyek szabad közlekedését tekintve érinti.

A Fidesz szerint a kormány most úgy kér újabb áldozatot a lakosságtól, hogy valójában a kabinet tett meg mindent annak érdekében, hogy ilyen gyenge, instabil legyen az ország helyzete. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben azt mondta: a kormány eljátszotta az ország hitelességét, az ország iránti nemzetközi bizalmat. Az ellenzéki politikus Bajnai Gordon miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva azt kérdezte: Miniszterelnök úr tévedésből hozta el Gyurcsány Ferenc egy beszédét, vagy fizetett érte? Hozzáfűzte: Gyurcsány Ferenc már több hónapja nem szólalt fel a magyar Országgyűlésben, de most az ismerős mondatok mintha egy kicsit visszahoznák szellemét.

Ha jól tesszük a dolgunkat, akkor ez az utolsó válságkezelő költségvetés Magyarország életében, legalábbis a mostani gazdasági válság tekintetében – mondta Bajnai Gordon szezonnyitó parlamenti beszédében hétfőn. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: az őszi ülésszak kiemelt feladata a jövő évi költségvetés elfogadása, és amit eddig tettek a válságkezelésben, azt be kell betonozni a büdzsében. Mint mondta, a 2010-es költségvetés még sok áldozatot kér, még a válságkezelésről szól, de már a növekedésről, illetve a gyarapodásról is. Szerinte a magyar gazdaság helyzete jóval stabilabb, mint néhány hónappal ez előtt volt. Bajnai Gordon szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje a munkahelyeket, az állami támogatásokkal több mint 70 ezer munkahelyet lehetett megtartani. A miniszterelnök szólt a hazai kis- és közepes vállalkozások célzott támogatásáról, az építőipar teljesítményének növekedéséről és a forint stabilizálódásáról, és arról, hogy mára harmadára csökkent az ország csődkockázati mutatója. A magyar-szlovák viszonyról szólva Bajnai Gordon kijelentette: a múlt heti miniszterelnöki találkozón talán kimozdultunk a mélypontról.

A napirend előtti felszólalásokat megelőzően képviselői mandátumigazolással kezdte munkáját hétfőn kora délután az Országgyűlés, majd az új mandátum birtokosa, Németh Szilárd, a Fidesz csepeli politikusa letette képviselői esküjét. Németh Szilárd a szintén fideszes Deutsch Tamás helyére ül az Országgyűlésben, aki az Európai Parlamentben megszerzett mandátuma miatt mondott le a magyar parlamentben listán szerzett képviselői helyéről. Németh Szilárd eskütételét követően 383 fő lett a parlamenti képviselők száma. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke napirend előtt megemlékezett a Demokrácia Nemzetközi Napjáról.