A Fidesz és a KDNP „szimata" szerint a kormányt körülvevő üzleti kör hatalmas ingatlanbizniszt látott a kormányzati negyedben. Az MSZP, az SZDSZ padsoraiban ülőket mélységesen megdöbbentette, eme bizalmatlanság, s még inkább, hogy egy független szervezet (Állami Számvevőszék) vizsgálódjon a szépreményű, ország-építő kormányuk háza táján. Legfrissebb: hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség a kormányzati negyed elszámolása ügyében.
Az eredeti elképzelések szerint a Nyugati pályaudvaron és térségében 2009. május 31-ig épült volna fel az új kormányzati negyed. A kormány 142 milliárd forintos költségekkel számolt. A kormányzati negyed tervét Gyurcsány Ferenc még 2006 nyarán jelentette be, hangsúlyozva: „a kormányzati negyed kialakítása szorosan illeszkedik az államreform célkitűzéseihez; vagyis az olcsóbb, hatékonyabb, és az állampolgároknak jobb szolgáltatásokat nyújtó állam megvalósítása fele vezet." Decemberben már az is eldőlt, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti területen épül majd az új negyed. A Miniszterelnöki Hivatal azonban, élén a miniszterelnökkel, a tervek szerint nem tartott volna a minisztériumokkal - a jelenlegi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri épületébe kívánt költözni. Közben a pénz is fogyott - a rokonok, barátok, párttársak, hasznot remélő üzlettársak száma viszont egyre gyarapodott.
+
Cser-Palkovics András (Fidesz) és Hargitai János (KDNP) országgyűlési határozati javaslatot terjesztett a T. Ház elé, (2006. december 18.), biztos, ami biztos alapon, elvégre az ördög nem alszik:
|
„A kormányzati negyed kialakításának finanszírozása céljából értékesítésre kerülnek az eddig használt minisztériumi épületek, állami ingatlanok. Ezen felül, a beruházás megvalósítása igen nagyszámú szerződés megkötésével jár, kezdve az előkészületi munkálatoktól, a tervezéstől, a kormányzati negyed alapjául szolgáló ingatlanok megvásárlásán át egészen a végső kivitelezésig. Jelenleg azonban nem áll rendelkezésre semmiféle olyan információ, illetve nem ismert olyan hatástanulmány, amely egy ilyen kormányzati luxusberuházás gazdaságosságát bizonyítaná. Egy ilyen nagyságrendű gazdasági döntés végrehajtását megelőzően ezért mindenkeppen indokolt, hogy az Állami Számvevőszék célszerűségi, eredményességi es törvényességi szempontból is megvizsgálja a beruházással kapcsolatos pénzügyi finanszírozási feltételeket, hatásait, továbbá az azokból fakadó kötelezettségvállalásokat." |
Az MSZP, az SZDSZ padsoraiban ülőket mélységesen megdöbbentette, eme bizalmatlanság, s még inkább, hogy a kormánytól független, „csak" az Országgyűlésnek alárendelt szervezet (Állami Számvevőszék) vizsgálódjon a szépreményű, ország-építő kormányuk háza táján. Oly annyira, száműzték még a gondolatát is, hogy nyomban, és még két esztendőn át, huszonnégyszer leszavazták.
+
A remény hal meg utolján, vélték a Fideszben. Miközben tovább szőtték a kormánypárti padsorokban az álmokat, a nagy zajjal beharangozott látványos beruházás megvalósítását felügyelő eseti bizottság létrehozását szorgalmazta (2007.05.29.) Balsai István és Cser-Palkovics András. „Szimatuk" szerint ugyanis a kormányt körülvevő üzleti kör hatalmas ingatlanbizniszt látott a kormányzati negyedben.
|
A kormányzati negyed beruházása olyan összetett és strukturált finanszírozás igénylő projekt, amelynek előkészítése és megvalósítása során mindenképpen biztosítani kell a megfelelő szakmai és gazdaságossági kontrollt. A bizottság feladata lenne: - a beruházás célszerűségi vizsgálata; - a megvalósításra kerülő valamennyi pénzügyi, finanszírozási és jogi konstrukció szakmai és gazdaságossági felügyelete; - valamennyi közbeszerzési eljárás és szerződéskötés felügyelete; - valamint a beruházás megvalósulásának, továbbá a régi kormányzati épületek és ingatlanok hasznosításának folyamatos figyelemmel kisérése. |
Már a kezdet kezdetén elutasította a kormánypárti többség, (117 igen szavazattal, 173 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett). Ezt követően még 11 alkalommal akadályozták meg a napirendre tűzését. Azóta is „folyamatban" van.
+
Megható pillanat volt a Tisztelt Házban, midőn hatályon kívül helyezték a kormányzati negyed megépítéséről szóló országgyűlési határozatot, (2008.04.14.). A pénzügyminiszter terjesztette be, a magyarázatát azonban az államtitkárára bízta. A közélet tisztaságának őrzésében elhíresült Keller László tolmácsolta:
|
- A kormányzati épületegyüttes megvalósítása, azaz a kormányzati szervek összeköltöztetése egy modern, hivatali munkára alkalmas komplexumba, mind rövid, mint hosszú távon megtakarításokat jelentene az állam számára. A megtakarítás annak ellenére is jelentős lenne, hogy a várható bevételeket és az üzemeltetés költségcsökkenését nagymértékű beruházási igény ellensúlyozná. Mindazonáltal egy ilyen horderejű projektet csak abban az esetben lehet felvállalni, ha adottak a megvalósítás feltételei. A kormány az év elején értékelte az elgondolás megvalósítását, megvalósíthatóságát, és arra a következtetésre jutott, hogy a feszített ütemterv mellett aggályossá vált a kormányzati épületegyüttesre vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalás, és a kormány úgy döntött, hogy a projekt megvalósítását megállítja. - Nem folyt el a pénz. Szó sincs erről! A kiadás döntő része az ingatlanban megtestesül. Jelentős ingatlanvásárlást kellett alkalmazni azért, hogy meglegyen a projekt megvalósíthatóságának a területe. Ezt az ingatlant senki nem viszi el, senki nem lopta el, senki nem adta oda ingyen bárkinek. Ez az ingatlan az állam tulajdona, és a piaci folyamatokat ismerve azok a ráfordítások, amiket eddig alkalmaztunk, jelentős mértékben növelik ennek az ingatlannak az értékét. Vagyonvesztésről tehát nem lehet beszélni, hiszen ez a fővárosnak egy értékes területe, és azokkal az elgondolásokkal, amiket a tervezők felvázoltak a projekt előkészítése kapcsán, ezt a területet előbb-utóbb lehet úgy értékesíteni, hogy ebből az államháztartásnak semmiféle kára nem származik. Sem az ingatlanvásárlás, sem pedig az ingatlannak, illetve magának a projektnek az előkészítése nem kidobott pénz, az jelen pillanatban tőkeként itt van az államháztartáson belül, és adott esetben képes úgy hasznosulni, hogy ebből kára - még egyszer mondom - senkinek ne származzon. Bár ugyan le kellett állítani kényszerűen ezt a beruházást, de vagyonvesztés az állami szférában nem következett be! |
A képviselők 341 igen szavazattal - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - hatályon kívül helyezték a kormányzati negyed megépítéséről szóló országgyűlési határozatot. A Fidesz-KDNP felkérte a kormányt, elvégre a jó barátság alapja a pontos elszámolás, hogy a kiadásokról, illetve a még hátralévő kötelezettségvállalásokról készítsen részletes beszámolót. A pénzügyminiszter, és államtitkára 2008. június 30-ig ígérte. „Őrizzenek meg minden számlát és szerződést, mert mindegyiket alaposan megvizsgáljuk!" - tanácsolták segítőkészen a Fidesz és a KDNP soraiban.
A kormány a feladattal a Pénzügyminisztériumot bízta meg, ám a tárca az időközben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság örökébe lépő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatáskörébe utalta e magasztos feladatot. Az MNV Zrt. már a beszámoló tervezetében jelezte, hogy több szerződés összegét, illetve a teljesítés mértékét is vitathatónak találja. A pénzügyminisztérium azonban semmi kivetnivalót nem talált, sőt jó befektetésnek ítélte a projektet. Néhány adat is kiszivárgott: az állami légvárépítés legalább 9,152 milliárd forintba került. A Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-területet 8,52 milliárd forintért vették meg. További 632 millió forintot emésztettek fel, a „dologi" kiadások, a szakértői és ügyvédi díjak, munkabérek, jutalmak, a projekt addigi lezárása is 301 millió forintba került.
+
És eljött június 30.-a! A kormány által ígért beszámolónak se híre, se hamva. Ezen kötelességének miután nem tett eleget a kormány, „a meg nem valósuló kormányzati negyed beruházására fordított sokmilliárd forintnyi közpénz elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról" szóló országgyűlési határozati javaslatot terjesztett a T. Ház elé Balsai István, és Cser-Palkovics András, (2008.07.09.).
|
Amióta nyilvánosságra került a szocialista kormány terve, mely szerint 142 milliárd forintért kormányzati negyedet akartak építeni az ország szociális-gazdasági válsága idején, azóta komoly viták övezik az elképzelést. A mára leállított kormányzati tervből semmi nem valósult meg, ugyanakkor a kormány mégis elköltött tízmilliárd forintot. A beruházás előkészítését sorozatos botrányok övezték, az építkezéshez szükséges jogszabály-változások hosszú ideig még csak napirendre sem kerültek az illetékes testületekben. Ugyanakkor jutott szerződés a kormányhoz közel álló bizalmi embereknek, a KISZ KB-nek, volt Perfekt-igazgatónak, ráadásul a beruházás leállítása után 90 millió forinttal növelték a projektcég törzstőkéjét, arról nem is beszélve, hogy sajtóinformációk szerint a kormányzati negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai százezres-milliós jutalmakat kaptak néhány nappal a beruházás leállításának bejelentése előtt. Az emberek pénzével való takarékos és körültekintő gazdálkodás, valamint a kormányzati negyed megépítési szándéka egyáltalán nem egyeztethetők össze, ezért szükséges, hogy egy országgyűlési vizsgálóbizottság tekintse át a több mint tízmilliárd forint közpénz elköltésének körülményeit. A tények tisztázása és felderítése érdekében a vizsgálat tárgya különösen fontos a következő kérdések megválaszolása: 1. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed felépítéséről? 2. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed beruházásának leállításáról? 3. Mennyi pénzt költöttek el eddig a költségvetésből a kormányzati negyed meg nem valósuló beruházására? 4. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed építéséhez kapcsolódó szerződések megkötéséről? 5. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed beruházás nyomán létrejött testületek személyi összetételéről? 6. Hogyan használta fel a kormány a beruházás és annak előkészítése során a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényben biztosított forrásokat? 7. Maradtak-e a későbbiekben teljesítésre kerülő kötelezettségek? Amennyiben igen, mennyit kell még költeni az emberek pénzéből a meg nem valósuló beruházásra? 8. Miért emelték meg a kormányzati negyed felépítését felügyel ő cég (KoNeP Kft.) törzstőkéjét 90 millió forinttal a beruházás leállításáról szóló döntés után? 9. Miért költenek még az idei évben is több mint 300 millió forintot ingatlan-értékbecslésre, tanácsadásra, sokszorosításra, tervdokumentációra, ügyvédi költségekre? 10. Valós-e az a közelmúltban megjelent információ, amely szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság huszonkétmillió forint karácsonyi jutalmat osztott szét a kormányzati negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai között 2007 decemberében? 11. Miért nem tett eleget a kormány az országgyűlési határozatban foglalt kőtelezettségének, vagyis miért nem számolt be az országgyűlésnek a beruházás költségeiről, a közpénzek elköltéséről? A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. |
Esztendő is elmúlt, időközben kormányt váltottak a liberálisok és a szocialisták, de maradtak a kérdések és a dilemmák érdemben megválaszolatlan - parlamenti nyelven szólva „folyamatban"...
Legfrissebb
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség a kormányzati negyed elszámolása ügyében. A kiindulópontot az Állami Számvevőszék múlt évi zárszámadásról szóló, illetve a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. projektzáró jelentésében foglaltak képezik. - Talány, hogy találnak e még valamit...
Bartha Szabó József
