Az Országgyűlés hétfőn lefolytatta a magyar jelnyelvről szóló törvényjavaslat részletes vitáját, az Országos Választási Bizottság (OVB) európai parlamenti választásokról szóló jelentésének, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Zsigó Róbert (Fidesz) a magyar jelnyelvről és annak használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában méltatta, hogy a törvény önálló, természetes nyelvként ismeri el a jelnyelvet. A Fideszes képviselő hozzátette: sürgetik a fogyatékosságról szóló törvény olyan módosítását, amely nemcsak a siketség, hanem minden fogyatékosság esetében kötelezné az orvost, hogy tájékoztassa a hozzátartozókat a korai fejlesztési lehetőségekről. Hirt Ferenc (Fidesz) aggályait fejezte ki amiatt, hogy a 2010-es költségvetés nem biztosítja a törvényjavaslatban megfogalmazott feladatok pénzügyi fedezetét.
   
Ellenvetés nélkül tárgyalták az OVB európai parlamenti választásokról szóló jelentését.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat általános vitájában Szatmáry Kristóf (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslat 80-90 százalékban megegyezik az ellenzék által egy évvel ezelőtti benyújtottal, így alapvetően támogatják. Úgy vélte azonban, hogy indokolt lenne a nem egyszer használatos göngyölegek, raklapok, ládák díjfizetési körből való kivonása.   

Az Országgyűlés hétfőn 353 igen szavazattal, és 1 tartózkodással elfogadta a képviselők által korábban megszavazott, de a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslatot. Sólyom László júniusban azért nem írta alá az élelmiszer-kódex néven emlegetett javaslatot, mivel az szerinte előkészítetlen, átgondolatlan, valamint szövege jogi ellentmondásokkal terhelt, éppen ezért kitűzött céljai elérésére nagy valószínűséggel alkalmatlan.
   
A parlament hétfőn 353 igen és 1 nem szavazat ellenében hozzájárult a termőföldről szóló törvény európai uniós állampolgárok földtulajdonszerzésére vonatkozó szabályainak szigorításához. A termőföldről szóló törvény főszabályként rögzíti, hogy külföldi magán- és jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot a magyar termőföldben, ugyanakkor azon európai uniós állampolgároknak lehetősége van erre, akik legalább három éve folyamatosan Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. Ennek bizonyítására azonban a múltban elég volt egy, a mezőgazdasági tevékenységet igazoló adóigazolás felmutatása, amit azonban utólagos bevallással is meg lehetett szerezni. A most elfogadott jogszabály éppen ezért előírja, hogy a vásárlóknak környezettanulmánnyal kell bizonyítaniuk korábbi földművelő tevékenységüket.

A szocialista képviselők nem szavazataival az Országgyűlés hétfőn elutasította az önkormányzati vezetők díjazását szigorító, fideszes képviselők által benyújtott törvénymódosítás sürgős tárgysorozatba vételét. A legnagyobb ellenzéki párt a közélet megtisztítására hivatkozva nyújtotta be a javaslatot, amelynek célja, hogy az önkormányzati vezetők ne részesülhessenek díjazásban és költségtérítésben az egyes személyi szabadságot kizáró, illetve korlátozó kényszerintézkedések hatálya alatt.

Rétvári Bence (KDNP) azt mondta, hogy a német nagykövetség júniusban szóbeli jegyzékben kért intézkedést a Külügyminisztériumtól, mivel a gellérthegyi nagyköveti rezidenciánál a nyári napokban rendkívüli zajterhelés lépett fel 23 óra után egészen a hajnali óráig, a zaj forrása egyértelműen a Citadella.

Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára válaszában beszámolt arról, hogy a Külügyminisztérium megkereste a XI. kerület jegyzőjét, arra kérve, tegyék meg a szükséges intézkedéseket a követség által jelzett probléma orvoslására. A polgármesteri hivatal júliusi válaszában arról tájékoztatott, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen megoldották a problémát azzal, hogy bezárták a működési engedéllyel nem rendelkező vendéglátóipari egységeket.

Puskás Tivadar egy két napja megjelent hírt ismertetett, mely szerint Magyarországon 2007 óta csökkent az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege, a lemaradás pedig 2008-ban tovább fokozódott. Mint mondta: jelenleg 193 ország közül a 101-ik helyen állunk, többek között Nigéria és Samoa is megelőz, de az összes környező ország is többet költ az egészségügyre mint mi, pedig őket sem kerülte el a válság.

Beszélt arról, hogy 2000 óta október második csütörtökjén van a látás világnapja. Itt említette meg, hogy bizonyos vakságot meg lehet előzni, azonban a betegek negyede jut csak kezeléshez.

A kereszténydemokrata Lukács Tamás az új tévészékházról érdeklődött, amelyben szerinte a Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdonában álló Millenium Média Kft. nagyon jól járt, melynek állami üzletrészét egyébként a Wallis Rt. vette meg. A képviselő kifogásolta, hogy a tulajdonosok offshore cégek. Azt kérdezte többek között, hogy milyen összegre vállalt a bérleti díj tekintetében kormány garanciát, mekkora volt a tényleges építési költség, valamint befolyásolja-e a miniszterelnököt az ügy kivizsgálásában, hogy korábbi cége, a Wallis is érdekelt az üzletben.

Az interpelláció teljes szövege:

A Magyar Televízió székházának kérdéséről most már lassan egy kötetet lehetne megtölteni és a szerződés nyilvánosságra hozatalát követően sem tisztázódtak azok a körülmények, amelyekre nemcsak a tévénézők kíváncsiak. A székház építése és bérlésének körülményeiről a megjelent cikkek részben ellentmondóak, a cikkek összességével azonban biztosan állítható, hogy a Millenniumi Média Kft a székházüggyel nem jól járt, hanem nagyon jól járt.

A történteket — már amennyire megismerhettem — dióhéjban az alábbiakban lehet összefoglalni:

A Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdonában lévő Millenniumi Média Kft 4,6 milliárd forint névértékű 100 százalékos üzletrészét 7,4 milliárd forintért vette meg a Wallis Rt. Erre azért volt szükség, mert így kizárólagos nyertese lehetett a TV székház építésének és köthetett 22 + 18 évre olyan bérleti szerződést, amellyel a bérlet lejárta után a Magyar Televízió nem lesz tulajdonos.
A következő kérdésekben a híradások ellentmondóak, nyilvánvalóan a tisztelt Miniszterelnök úr pontos válaszokat tud és kíván adni.

A híradások arról szólnak, hogy a tender 40 ezer négyzetméterre lett kiírva, e helyett a bérleti szerződés 60.923 négyzetméterre szól. 2004 nyarán a kormány a székházépítés és technológia költségeit 20 milliárd forintra becsülte, ezzel szemben a híradások szerint. az építés költségeit 160 milliárd forinttal számolják el. Ugyancsak a híradások szerint a bérleti- és üzemeltetési díj havi 993 ezer euró, amely 2OO7-es átszámítás szerint 250 millió forint lenne, a válság következtében nyilvánvaló, ez sokkal több. A Millenniumi Média Kft cégjegyzéke szerint a minősített többségű befolyással bíró tulajdonos Limassolba van bejegyezve, míg a kisebbségű tulajdonos egy magyar részvénytársaság.

Kérdéseim tehát:

Milyen összegre vállalt a kormány bérleti díj tekintetében a garanciát?
Mennyi volt a tényleges építési költség?
Megfelel-e a valóságnak, hogy az említett cégnek a kincstár közvetlenül utalja a bérleti díjat
és üzemeltetési költséget?
Befolyásolja-e a miniszterelnök urat, hogy az ügyet kivizsgáltassa még az, hogy a
kérdésben a Wallis csoport az érdekelt?

+

Katona Tamás államtitkár leszögezte: a közszolgálati televízió függetlenül működik a kormánytól, és se a pénzügyminiszternek, se a kormánynak nincs kompetenciája az ügyben. Hangsúlyozta: az állam nem írt ki székháztendert, nem vett részt az elbírálásban, a szerződéskötésre nem hatott rá, és a bérleti díj tekintetében nem vállalt semmilyen garanciát. Lukács Zamás a választ nem fogadta el, de a Ház 175 igen, 147 nem és 17 tartózkodás mellett megszavazta azt.

Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője közölte: az MVM a bonyolult elszámolási ügyletek végén kénytelen volt 5,6 milliárd forint értékvesztést elszámolni Kárpát Energo Zrt.-t érintő tranzakciók kapcsán, és a még várható veszteségekre további kétmilliárd forintot kellett tartalékba helyeznie. 

A fideszes Bencsik János arról beszélt, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. szerződést kötött Kapolyi László System Consulting nevű cégével. A vállalkozás azonban felrúgta a szerződést, így az erőművet összességében mintegy 30 milliárd forint elvi kár érte, de gyakorlati is, ugyanis az erőmű még a szerződésbontás előtt leszállított egy 320 millió forintos tételt, ám azt Kapolyi cége a mai napig nem fizette ki.
    
– A magyar állam rossz tulajdonos, mert a kormány nem tudja működtetni az állami vagyont – közölte Lukács Tamás, a KDNP országgyűlési képviselője. Hozzátette: ha megnézzük a jelenlegi állami vezetők életrajzát, azt látjuk, hogy aki alkalmatlan volt valahol rövidesen egy másik állami társaságnál találjuk meg a nevét. Mint mondta: az is látható, hogy amelyik állami vállalatoknál a legnagyobbak a veszteségek, ott a legnagyobbak a fizetések is.

Lukács Tamás közölte: Kocsis István BKV-vezér meghallgatásán azt mondta, hogy kevés pénzért csak hülyéket kap, a miniszterek fizetése pedig alacsonyabb, mint az állami cégek vezetőié. – Törvény van, de törvényesség nincs ezen a területen – szögezte le a képviselő. Szerinte olyan kormány kell, ahol a törvényesség és az erkölcsösség egybeesik.

Debrecen polgármestere szerint mára az önkormányzati rendszer a szakadék szélére került, mint napirend előtt elmondta: az államtól kapott kötelező feladatok ellátásának finanszírozásához kevesebb mint 50 százalékot kapnak az önkormányzatok. Hozzátette: ma ott tartunk, hogy az önkormányzatok működésének az alapfeltételeit nem biztosítja az állam, nemcsak pénzben, de jogban sem. Kósa Lajos végül a szombati Kossuth téri önkormányzati tiltakozáson nyilvánosságra hozott 12 pontot is ismertette.

1. Minden önkormányzat alapvető célja polgárai jólétének, boldogulásának, gyarapodásának, biztonságának megteremtése.

2. Az önkormányzatok a társadalmi önrendelkezés legközvetlenebb, tehát legfontosabb helyszínei. Minden önkormányzatnak joga van létéhez, sorsáról csak saját lakói dönthetnek. Az állam egyetlen faluról vagy városról sem mondhatja, hogy életképtelen.

3. Magyarország legfontosabb települése Budapest. Itt él a legtöbb magyar ember, a főváros járul hozzá a települések közül a legnagyobb mértékben Magyarország teljesítményéhez.

4. Az önkormányzatiság minden szintje: minden falu, város, megye közös értékünk, közös örökségünk. Mindegyik egyformán fontos, fogyásukkal, pusztulásukkal mindnyájan kevesebbek leszünk.

5. Miképpen Magyarország polgárai kiállnak Budapestért, úgy a fővárosnak is kötelessége kiállni a legkisebb faluért is. Csak ez az összefogás emelheti fel újra a magyarokat és Magyarországot.

6. Minden településnek joga van az iskolához.

7. Minden a településnek joga van a kultúrához és templomához.

8. Minden településnek joga van legalább egy rendőrhöz. Ha az állam nem biztosítja ezt, joga van a rendőrség megszervezéséhez teljes állami felhatalmazás mellett.

9. A kormány csak úgy adhat kötelező feladatot az önkormányzatoknak, ha a teljesítés minden feltételét biztosítja.

10. Minden önkormányzatnak joga van a vagyonához. Arra a kormány nem teheti rá a kezét, el nem vonhatja.

11. Minden önkormányzatnak joga van a bevételeihez. Azokat az állam el nem veheti, fel nem használhatja.

12. Minden önkormányzatnak joga van az ellenállásra a törvény adta keretek között, ha a központi állam létét, a törvényességet, vagy az alkotmányosságot fenyegeti.

Forrás: fidesz.hu, index.hu, MTI