MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): - Miniszter Úr! Az előttünk álló évek egyik legjelentősebb megoldandó feladata a Föld növekvő népességének egyre szűkösebb természeti erőforrások melletti megfelelő élelmezése. Az élelmezésbiztonság növelésének egyik leghatékonyabb eszköze az élelmiszer-pazarlás és -veszteség mértékének visszaszorítása.

- Az Európai Unió összesen körülbelül 88 millió tonna élelmiszer-hulladékot termel évente. Ennek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót. Tavaly Franciaországban törvénnyel tiltották meg a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy kidobják vagy megsemmisítsék a még fogyasztható élelmiszereket, és minden megmaradt ételt kötelezően segélyszervezeteknek kell felajánlaniuk. A román képviselőház is az élelmiszer-pazarlás csökkentését elősegíteni hivatott törvényt szavazott meg, megkönnyítve az élelmiszer-adományozást szociális intézmények részére.

- A hivatalos becslések szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer vész kárba. Ebben minden benne van: a mezőgazdasági termeléstől kezdve a kereskedelmen át a vendéglátásig és a lakossági fogyasztásig. Persze Magyarországon is vannak törekvések az élelmiszerek begyűjtésére, de többnyire egy másik gyakorlat vált megszokottá: a lejáró termékeket az utolsó nap akcióssá teszik, és sok helyen így olcsóbban megvásárolhatók.

- Miniszter Úr! Október 16-án ünnepeltük a magyar kezdeményezésre életre hívott élelmezési világnapot, ami egyben az élelmiszer-pazarlás elleni világnap is. Éppen ennek okán kérdezem:

- Hogyan tud segíteni a kormány az élelmiszer-pazarlás megállításában?

***

FAZEKAS SÁNDOR (földművelésügyi miniszter): - Képviselő Úr! Nagyon örülök annak, hogy ezt a rendkívül fontos problémát fölvetette, hiszen az élelmiszer-pazarlás, sajnos elmondhatjuk, a mindennapok részévé vált. Ha megnézzük azt, hogy a világban megtermelt élelmiszernek 25-30 százaléka vész kárba, marad ott a földeken, mert nem lehet eladni a piacokon, megy tönkre a szállítás, a raktározás során, vagy jár le a szavatossági, fogyaszthatósági ideje az üzletek polcain, akkor látszik az, hogy olyan mennyiségű élelmiszerről van szó, hogy ha tudnánk hasznosítani, a világban nem lenne éhezés. Meg tudnánk oldani egy olyan problémát, ami az emberiség előtt álló egyik legnagyobb feladat.

- Magyarországon szerencsére a magyar emberek takarékosak, óvatosabban vásárolnak. Elmondhatjuk, hogy még így is a megvásárolt élelmiszernek körülbelül 10-15 százaléka megy kárba. Ez családonként, háztartásonként évente mintegy 50 ezer forintot jelent. Tehát mindenképpen jelentős tételről van szó, ezért érdemes az egyik oldalról jogalkotási eszközökkel, a másik oldalról a tudatformálás eszközeivel arra hatni, hogy a vásárlók nézzék meg azt, hogy mit vesznek, mi annak a lejárati ideje, ár-érték arányos-e? Lehetőleg tartós élelmiszereket vásároljanak, olyan minőségűeket, amelyeket nem kell kidobni néhány napon belül.

- 2014 októberében újtára indítottuk „Az élelmiszer érték” fórumot, amelynek célja, hogy ennek a komplex témának a problémáit a teljes terméklánc mentén föltárjuk és azokat orvosoljuk. Figyeljük más európai országok jogszabályalkotását is, hogy melyek azok, amelyeket a magyar jogba át tudunk emelni. Jelenleg itt tart ez a munka.

***

MÓRING JÓZSEF ATTILA: - Miniszter Úr!  Megnyugtató, hogy a kormány ennyit tesz az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében, és bízom abban, hogy itt nem állunk meg, és további célzott intézkedésekkel, programokkal segíti a kormány a háztartásokat, egyben segít kialakítani az összes piaci szereplőben - gondolok itt mind az élelmiszert előállító cégekre, mind a kereskedőcégekre - azt a szemléletet, magatartást, amely tovább csökkenti az élelmiszer-pazarlást. Azt gondolom, hogy ez az a terület, ahol nem szabad megelégednünk, különösen, ha a szegénység elleni küzdelem fontosságára gondolunk. Remélem, hogy ez a szándék a kormány hosszú távú élelmiszer-stratégiájában is kiemelt szerepet kap.

***

FAZEKAS SÁNDOR: - Képviselő Úr! Nagyon sok szereplő számára jelent feladatot az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása, az élelmiszerekkel való takarékosabb gazdálkodás. Ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elindította a „Maradék nélkül” elnevezésű programot, amelynek célja az, hogy az élelmiszerláncban szükségtelenül keletkező hulladékokat lehetőleg hasznosítsuk, megelőzzük a hulladékképződést.

- Jelentős könnyítés, hogy egy jogszabály-módosítás eredményeként az adományozás szabályai egyszerűsödtek, nem terheli például áfafizetési kötelezettség az adományokat. Ez az élelmiszer-adományoknál is kiemelten fontos. És most elmondhatom a Tisztelt Háznak, tés képviselő úrnak is azt, hogy 2016. januári adatok szerint 2015-ben az Élelmiszerbank részére 2600 tonna élelmiszert adományoztak idehaza. Ezer tonnával többet, mint a megelőző évben. Ez egy nagyon jelentős dolog, és bízom abban, hogy ez a program folytatódik, és tudunk tenni az élelmiszer-pazarlás ellen, az éhezés ellen.