Szijjártó: Keletről és Délről éri kihívás a NATO és az EBESZ tagállamait

Szijjártó Péter a NATO-tanácskozásról közölte, egyetértés volt abban, hogy világban zajló változások oda vezettek, hogy „az értékközösségünket két irányból éri fenyegetés: keletről és délről". Ezekre a kihívásokra ad választ az a készenléti akcióterv, amelyet a NATO korábbi csúcstalálkozóján fogadtak el – mutatott rá.

Hozzátette: döntés született arról, hogy január 1-jétől új nemzetközi misszió kezd szolgálatot Afganisztánban, amelynek legfontosabb feladata a képzés és támogatás lesz; Magyarország három éven keresztül évi félmillió dollár pénzügyi hozzájárulással, 100-130 fővel vesz részt ebben.

Szijjártó Péter közölte, az országok egyértelműen kiálltak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Megjegyezte ahhoz, hogy politikailag és gazdaságilag is stabil ország legyen Ukrajna, strukturális reformokra van szükség, ehhez Magyarország segítséget nyújt.

A miniszter elmondta, érveltek a NATO bővítésének felgyorsítása mellett is.

Kitért arra, hogy most először üléseztek annak az 59 országnak a külügyminiszterei, amelyek tagja az Iszlám Állam (IÁ) elleni koalíciónak. Egyetértettek abban, hogy az IÁ közvetlen fenyegetést jelent, erre konkrét és gyors megoldást kell adni – ismertette.

Szijjártó Péter beszámolója szerint megállapodtak abban, hogy támogatják a katonai műveleteket, és képzéssel segítik az iraki hadsereget. Közölte, közös intézkedéseket hoznak annak érdekében is, hogy „az úgynevezett idegen harcosok áramlását" meg tudják állítani.

Hozzátette: közösen lépnek fel az IÁ finanszírozásának elvágása, illetve a humanitárius válság kezelése érdekében. Mint mondta, megállapodtak abban, hogy az IÁ valódi arcának bemutatására fognak törekedni, vagyis annak bemutatására, hogy az iszlám vallással nem összeegyeztethető tevékenységet folytat.

Arra is figyelemmel kell lenniük – folytatta –, hogy a keresztény közösségeket gyakorlatilag a megsemmisítéssel fenyegetik. Szorgalmazták azokat a lépéseket, amelyek megvédik az ottani közösségeket, valamint elszámoltathatóvá és büntethetővé teszik azokat, akik a keresztény közösségek elleni bűncselekményeket elkövetik – közölte.

Az EBESZ tagországok külügyminiszteri találkozójáról kiemelte, hogy elismerés övezte a magyar hozzájárulást az ukrajnai EBESZ-missziókhoz.

Fidesz: állítsuk helyre a valódi szövetségesi viszonyt az Egyesült Államokkal

Németh Zsolt (Fidesz) azt mondta, valóban háború van Európában, ezért meg kell erősíteni a honvédséget és a diplomáciát, utóbbival kapcsolatban a képességek, a költségvetés, a létszám és az infrastruktúra megerősítése mellett foglalt állást. Véleménye szerint a NATO-val kapcsolatban Ukrajnának kell lennie a kiindulópontnak abban, ahogy nemzetközi feladatai rendezéséhez Magyarország hozzááll, és az országnak van oka, hogy kiálljon Ukrajna területi integritása mellett és elutasítsa, hogy Oroszország érdekszférákra próbálja felosztani Európát.

A kormánypárti politikus közölte: „fontosnak tartom, hogy állítsuk helyre a valódi szövetségesi viszonyt az Egyesült Államokkal az elkövetkező időszakban, és az ehhez szükséges csomagtervet készítsük el".

LMP: nyugalom kell Ukrajnában

Schiffer András (LMP) egyetértett azzal, hogy a térséget Keletről éri fenyegetés. Ukrajna esetében hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a  kárpátaljai magyarok miatt különleges érdeke fűződik ahhoz, hogy nyugalom legyen az országban – közölte.

MSZP: felesleges minden gyermeteg külpolitikai magyarázkodás

Demeter Márta (MSZP) hangsúlyozta, hogy az MSZP támogatni fog minden olyan kezdeményezést, ami összefügg a nemzetközi missziókkal, humanitárius feladatokkal. Ugyanakkor úgy látta, Orbán Viktor és szűk köre érdekeinek nemzeti érdekké való hazudásáról szól a magyar külpolitika, ez pedig az ország elszigetelődésével jár.

KDNP: fontosak a folyamatos konzultációk

Vejkey Imre elmondta, hogy a KDNP szerint a biztonsági kihívásokkal kapcsolatban fontos, hogy legyenek folyamatos konzultációk, mert elkötelezettek Európa és a világ békés, demokratikus fejlődése mellett.

Üdvözölte, hogy a kormány rendkívüli jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének azon országokkal, ahol a Trianon következtében magyar közösségek élnek.

Jobbik: az EU egyoldalúan kezeli az orosz-ukrán konfliktust

Bana Tibor (Jobbik) az ukrán válságról azt mondta, az EU egyoldalúan kezeli az orosz-ukrán konfliktust, mert nem megfelelőek a szankciók, azok ugyanis Magyarország számára hátrányosak. Elmondta, nem támogatták a társulási megállapodást Ukrajnával sem, ennek egyik fő oka a kisebbségek jogainak kezelése. Közölte, az IÁ fenyegetését látják, a keresztények üldözésével szemben a Jobbik is felemeli a szavát, de szerinte látni kell az Egyesült Államok felelősségét.

KDNP: 500 ezer sportoló gyermek legyen az országban!

Földi László a magyar-horvát közös rendezésű Európa-bajnokságon kapcsán arról beszélt, hogy egy sikeresen megrendezett sportverseny jó hírünket viszi a világban. Célként jelölte meg azt is, hogy 500 ezer sportoló gyermek legyen az országban.

Simicskó István, az Emmi sportért felelős államtitkára hármas célrendszert fogalmazott meg: minden gyermek sportoljon, minél több versenyt hozzanak Magyarországra, illetve szükség van sportlétesítményekre.

Fidesz: képmutatás volt a magyar internetadó elleni tiltakozás?

Rogán Antal (Fidesz) felszólalását úgy kezdte: van egy ország, amelynek vezetője a múlt héten azt javasolta, hogy a távközlési adó kiterjesztésével adóztassák meg az internet-szolgáltatásokat is. Ez az ország az Amerikai Egyesült Államok, a javaslattevő pedig Barack Obama – tette hozzá. Mint mondta, elmaradtak azonban azok a felszólalások, hogy ez a szabadság elleni támadás. Elmondta, amikor a magyar kormány tett egy hasonló javaslatot, rögtön szót emelt az ellen a liberális holland politikus, Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős alelnöke.

Rogán Antal közölte, ehhez a véleményhez csatlakozott André Goodfriend, az Egyesült Államok ügyvivője is, aki részt vett a budapesti demonstrációkon. Az ellenzék pedig arra biztatott, hogy a magyar nagykövetségek előtt szervezzenek tüntetéseket – jegyezte meg, közölve azt is: a kormánypártok végül elvetették a javaslatot.

Most arra kíváncsiak, hogy az ellenzéki pártok a szabadság jegyében meghirdetnek-e demonstrációt a budapesti amerikai nagykövetség előtt? Mr Goodfriend fog-e tüntetni saját főnöke ellen? – kérdezte, hozzátéve: ha mindezek nem történnek meg, akkor nyilvánvaló, hogy ami az elmúlt hetekben Magyarországon történt, képmutatás.

Rogán Antal szerint ez a képmutatás semmi mást nem szolgált, csak hogy leplezze a Magyarország szuverenitásába történő beavatkozási kísérletet.

Fidesz a hajdú-bihari közlekedési fejlesztésekről

Vitányi István (Fidesz) arról beszélt, hogy Hajdú-Bihar megyében különös jelentőséggel bír az M4-es és az M35-ös autópálya fejlesztése. Indokolt, hogy Berettyóújfalutól a határig autópálya vezessen és meghosszabbítsák az M35-öst Debrecentől Berettyóújfaluig - közölte. Az ott élők így könnyebben juthatnak el a fővárosba, távolfekvő régiókba és jelentősen javulna a debreceni repülőtér megközelíthetőség. Lényeges, hogy felújítsák és villamosítsák a vasutat Püspökladánytól a román határig – folytatta.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára válaszában fontos feladatnak nevezte az M35-ös autópálya Debrecentől Berettyóújfaluig tartó szakaszának megépítését. Az M4-es Berettyóújfalutól Nagykerekiig tartó szakasza a legjobban előkészített beruházás Magyarországon, talán már ősszel, legkésőbb a következő év tavaszán megkezdődhet – közölte. A Püspökladány-Debrecen közötti vasútvonal pedig olyan beruházás, amelyik lehetővé teszi, hogy 160 kilométeres sebességgel közlekedjenek a vonatok a főváros és Debrecen között – mondta.

KDNP az önkéntességet népszerűsítő kampányról

Hoffmann Rózsa arra hívta fel a figyelmet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma novemberben az önkéntes munkát népszerűsítő kampányt indított. Az akcióval a tárca az önkéntesen vállalt tevékenységek széles körére és az önkénteseket foglalkoztató szervezetekre és intézményekre akarja felhívni a figyelmet – mondta. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen visszajelzések érkeztek a tanárok és a diákok részéről a közösségi szolgálatról, illetve, hogy javuló tendenciát mutat-e az önkéntesek számának alakulása.

Rétvári Bence államtitkár azt felelte, hogy az Emmi minden államtitkára és az azt vezető miniszter is részt vett az önkéntes akcióban. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben négy százalékkal nőtt az önkéntes munkában résztvevők aránya. Ez elsősorban a harminc-ötvenes korosztályt jelenti, mert az ő esetükben javult a legtöbbet az önkéntes munka megítélése – tette hozzá. A 18 év felettiek csaknem egyharmada már végzett önkéntes tevékenységet – mondta.

Fidesz: hogyan járul hozzá az ipar a gazdaság növekedéséhez?

A fideszes Tiba István értékelése szerint az augusztusi átmeneti gyárleállás után szeptemberben kiemelkedően, 7,6 százalékkal bővült az ipari termelés Magyarországon, amit az export és a belső eladás is támogatott. Kiemelt területként beszélt a járműiparról, az élelmiszeriparról és az elektronikai cikkek gyártásáról. A kormánypárti politikus arról érdeklődött: mindez hogyan járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára célként jelölte meg, hogy Magyarországon az ipari termelés a GDP-n belül 23-ról 30 százalékra növekedjen, s ez összhangban van az uniós elképzelésekkel is. Fontosnak nevezte, hogy a kormány ennek rendelje alá gazdaságpolitikáját, az uniós támogatások jelentős hányadát pedig termelői beruházások ösztönzésére fordítsa. Az egymásra épülő lépések között említette a duális szakképzést, a kutatás-fejlesztést és az ipari központok létrehozását is.

Tiba István a források hatékony eljuttatását kérte, amire válaszul az államtitkár a bürokrácia csökkentését, új pályázati, beszerzési rendszer létrehozását ígérte.

KDNP: megvalósul az M85-ös út kétszer két sávosra fejlesztése?

Firtl Mátyás azt a kérdést tette fel a kormány képviselőjének, hogy megvalósul-e az M85-ös út kétszer két sávosra fejlesztése a Csorna-Sopron-országhatár szakaszon 2018-ig.

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár válaszában jelezte, hogy a kormánynak – hazai költségvetési forrásból – egyértelmű szándékában áll megvalósítani a fejlesztést, ami meg is fog történni.

LMP: tervezi-e a kormány, hogy a minimálbér elérje a létminimum szintjét?

Szél Bernadett LMP-s képviselő azt kérdezte – szakszervezetek javaslatára hivatkozva –, tervezi-e a kormány, hogy a minimálbér elérje a létminimum szintjét. Szerinte ugyanis ma Magyarországon számos probléma az alacsony bérekkel van összefüggésben. Szavai szerint pártja javaslata alapján a munkáltatók terhei csökkennének, a munkavállalók nettó fizetése pedig növekedne.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában jelezte: a minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg, a kormány akkor lép közbe, ha nem sikerül megegyeznie a két félnek. Közölte: a létminimumhoz lépésről lépésre közelítenek, az idén a nettó minimálbér összege a létminimum 76 százaléka. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy két év alatt a minimálbér összege több mint 9 százalékkal nőtt.

Fidesz: hogyan hat az életszínvonal emelkedésére a magyar gazdaság jó teljesítménye?

A fideszes Bánki Erik azt a kérdést tette fel a kabinetnek, hogyan hat az életszínvonal emelkedésére a magyar gazdaság jó teljesítménye. A kormánypárti politikus fontosnak nevezte ugyanis, hogy a gazdasági eredmények tükröződjenek az életszínvonalban.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy reagált, az elmúlt hónapok visszaigazolták azon lépések helyességét, amelyeket az elmúlt években a kormány megtett. Az eredmények között említette a gazdasági bővülést, a lakossági megtakarítások emelkedését és a bővülő foglalkoztatást.

Fidesz: mit tervez a kormány a vasút további korszerűsítéséért

Völner Pál (Fidesz) mérföldkőnek nevezte az idei évet a magyar vasút történetében a fejlesztések miatt, ugyanakkor úgy vélte: további korszerűsítésekre is szükség van. Ezekre kérdezett rá.

Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette: a transzeurópai közlekedési hálózatokat kívánják fejleszteni, valamint felszámolni a sebességkorlátozásokat. A nagyvárosi és elővárosi vonalak korszerűsítése is tervben van, emellett motorvonat-beszerzés és a többi közt a vasúti átjárók biztonságosabbá tétele.

Azonnali kérdések Orbán Viktorhoz

Orbán: Goodfriend ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé!

Ha Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke nem pereli be André Goodfriendet, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivőjét, Orbán Viktor miniszterelnök leváltja őt az adóhatóság éléről. A kormányfő ezt az Országgyűlésben közölte, felszólítva egyben az amerikai ügyvivőt, hogy ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé.

Orbán Viktort az MSZP-s Bárándy Gergely faggatta hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések órájában az amerikai beutazási tilalomról, azt kérdezve, hogy „ki hazudik" az ügyben.

A miniszterelnök válaszában azt mondta, „itt a lehetőség, hogy a bizonyítékok nélküli hablatyolásból az egész ügyet a jog egyértelmű és tiszta világába helyezzük át".

Kifejtette: az amerikai ügyvivő azt állítja, a NAV elnöke személyesen követett el korrupciót. „Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, és ezért pert kell indítani. Ez az elvárásom a NAV elnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani" – közölte Orbán Viktor.

A kormányfő azt is mondta, ha valakiről bebizonyosodik, hogy korrupciós bűncselekményben érintett, akkor azt az embert Magyarországon nem leváltják, hanem bezárják.

„A tét tehát nagy" – folytatta –, ha ugyanis az amerikai ügyvivő ezt bebizonyítja a NAV elnökéről, és a bíróság nyílt eljárásban megállapítja, akkor az adóhivatal vezetője börtönbe megy. „Ha azonban a bíróság azt állapítja meg, hogy az amerikai ügyvivő valótlanságot állított, annak is meglesznek a következményei" – fogalmazott a miniszterelnök.

Reagálásában Bárándy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán Viktor által emlegetett pert nem lehet Magyarországon megindítani. Az egyetlen megoldás szerinte az, hogy a NAV elnöke vízumkérelmet nyújt be az Egyesült Államok nagykövetségénél.

Viszonválaszában Orbán Viktor erre azt mondta, ha az amerikai ügyvivő megvádolt egy magyar köztisztviselőt személyes korrupcióval, nem teheti meg, hogy elbújik a személyes diplomáciai védelme mögé. „Álljon ki, legyen férfi, és vállalja, amit állít" – szólította fel a kormányfő André Goodfriendet.

Végképp felszámoljuk a gyermekszegénységet!

A gyermekszegénységről, a szegény gyermekek esélyeiről a szocialista Bangóné Borbély Ildikó tett fel kérdést a miniszterelnöknek.

Orbán Viktor válaszában tényként beszélt arról, hogy a munkából élők száma nő, míg egyre kevesebben élnek segélyből.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy amíg egy olyan ember is van, aki önhibáján kívül van nehéz helyzetben, addig az állapotok nem fogadhatók el. A helyzet megoldása érdekében tett kormányzati intézkedések között említette a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, jelezve, hogy ott napi háromszori étkezést biztosítanak a gyermekeknek.

A pedagógusbér-emelést is a gyermekek miatt rendelték el, jövőre jelentősen több pénz jut a közoktatásra, a harmadik osztályosoknak is ingyen jár a tankönyv, az önkormányzatok pedig egymilliárd forintot fordíthatnak négyezer új óvodai férőhely létrehozására – sorolta a kormányfő. Hozzátette: folytatják tornatermek, uszodák építését, fejlesztését is. „Ma ennyire futja, nem kevés" – fogalmazott.

Orbán Viktor szólt arról is: „olcsó lenne" felsorolni, hogy a korábbi szocialista kormány mivel idézte elő a szegénység radikális növekedését, „dacára annak, hogy egyébként elvileg egy baloldali párt lennének". A szegénység növekedésének okai között beszélt arról, hogy az MSZP kormányzása alatt nyugdíjakat, fizetéseket vettek el, és megvágták a költségvetés szociális kiadásait.

A jobbikos Dúró Dóra az oktatási átalakítása ügyében tett fel kérdést a kormányfőnek. Az ellenzéki politikus azt emelte ki, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia szerint az ágazat közvetlen állami támogatása jelentős mértékben nem növelhető. Azt kérte Orbán Viktortól, tisztázza kormánya oktatási céljait.

A miniszterelnök válaszában azt mondta: alig volt olyan ágazat, amely az uniós források esetében olyan kivételezett helyzetben lett volna az elmúlt években, mint a felsőoktatás, amely 300-400 milliárd forintot kapott fejlesztésre.

Orbán Viktor kijelentette: kormánya nem fogadja el azt a megközelítést, hogy a felsőoktatás, a gimnázium és a szakmai képzés szembeállítható lenne egymással. Ezért a kabinet csak olyan szakképzést támogat – magyarázta –, hogy a hároméves szakiskola után lehetőség legyen kétéves „rátanulással" érettségit szerezni, és akik ezután tovább akarnak és tudnak tanulni a felsőoktatásban, azoknak is legyen meg rá a lehetőségük.

A kormányfő szerint nem kell egy teljesen új dolgot kitalálniuk, mert „Magyarországon egyszer már volt olyan, hogy valaki elment szakiskolába, néhány évet dolgozott, felnőtt fejjel leérettségizett, aztán még elmehetett egyébként akár főiskolára is". „Modern körülmények között, nem kommunista alapon", hanem európai, polgári alapon újra kell szervezni ezt az 1990 előtti rendszert – mondta.

Az MSZP-s Harangozó Gábor a földpályázatokról kérdezte a miniszterelnököt, azon belül is arról érdeklődött, hogy ismeri-e a Hortobágyi Nemzeti Park legelőpályázata ügyében elrendelt, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által lefolytatott vizsgálat megállapításait.

Reagálásában Orbán Viktor azt mondta, a szocialisták „kliensei" mindig is a nagybirtokosok voltak, nekik adták olcsón az állami földeket, a mostani kormány azonban megtörte ezt a rendszert.

A kabinet célja, hogy az állami termőföldeken minél több gazda jusson gazdálkodási lehetőséghez – jelentette ki az alapelvet, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a pályázati szabályokat mindenkinek be kell tartania.

A Hortobágyi Nemzeti Park ügyéről a miniszterelnök úgy tájékoztatott, hogy mivel jelenleg is vita van a nemzeti park és az ellenőrző, a Kehi között, a kormány még nem kapott zárójelentést az ügyben, az legkésőbb január 31-ig készül el.

2015-ös költségvetés

A jövő évi költségvetés bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatainak vitájában Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a módosító javaslatok közül azokat támogatta a kormány, amelyek nem veszélyeztetik a hiánycélt, és összhangban vannak a kabinet törekvéseivel. Hozzátette: jövőre egyebek mellett a tervezettnél magasabb összeget fordítanának egy mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállításra, valamint iskola- és tornaterem-építésre. A módosítások nem veszélyeztetik a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt, az országvédelmi alap pedig elegendő a felmerülő kockázatok kezeléséhez.

Burány Sándor (MSZP) szerint az összegző módosító javaslat tovább növeli a kockázatot, mert az országvédelmi alapot a felére csökkentették, a személyijövedelemadó-bevételeket pedig csak a kormány optimizmusa miatt emelték meg 5 százalékkal. A képviselő szerint a költségvetés jellege nem változott meg: az adóemelésekre épül, és folytatódik a megkezdett „tragikus" társadalompolitika, amely részbeni elszegényedéshez vezet.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a megszorítások és az új típusú adók költségvetése a 2015-ös tervezet, és túl optimisták a növekedési kilátások. A képviselő kritizálta, hogy 400 milliárdos terhet jelent az embereknek az, hogy a kormány semmit nem tesz a szektorális adók áthárítása ellen, és hiányolta a lakáshoz jutással kapcsolatos támogatást, koncepciót.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a Fidesz elszakadt a valóságtól, és érthetetlen, hivalkodó dolgokra költ. Ezek között említette a Nemzeti Táncszínház 2,7 milliárdos támogatását, amelynek oka, hogy a Miniszterelnökség így a Várba tud költözni. A másik „fura" tétel a képviselő szerint a Hungaroring Sport Zrt. támogatásának megemelése 500 millió forinttal.

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy a nemzetiségek életében pozitív áttörést hozhat a javaslat, mivel most kétmilliárd forintos támogatást kaphatnak a nemzetiségi önkormányzatok.

Szűcs Lajos (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014-es költségvetésről is azt mondta az ellenzék, hogy nem lehet végrehajtani, most mégis úgy tűnik, hogy tartható volt. Ennek mintájára a 2015-ös költségvetésről is ki fog derülni, hogy az végrehajtható – hangsúlyozta.

Tállai András zárszavában hiányolta, hogy az ellenzék nem beszélt a forgalmi adó és a személyi jövedelemadó változatlan mértékéről, a devizahitelek kivezetéséről, a rendvédelmi dolgozók és pedagógusok béremeléséről, a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről, a közfoglalkoztatás bővüléséről.

A felszólalást követően Latorcai János lezárta a vitát.

Vita a veszteséges szuper- és hipermarketek szankcionálásáról

Az Országgyűlés megvitatta a kereskedelemről szóló törvény azon módosítási javaslatát, amelyben a kormány a két éven át veszteségesen működő szuper- és hipermarketeknek megtiltaná a napi fogyasztási cikkek árusítását.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) felszólalásában korszakos jelentőségűnek nevezte a javaslatot, amellyel szerinte 20-25 éves adósságát törlesztheti a parlament a piaci erőviszonyokat kiegyenlítve. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, aki nem ért egyet a módosítással, az az adócsalást és a nyereségüket nem Magyarországon kimutató multinacionális vállalatokat támogatja.

Ezzel szemben Józsa István (MSZP) azt mondta, az előterjesztés - a vasárnapi kötelező zárva tartással kiegészülve – durva és elfogadhatatlan beavatkozást jelent a piac működésébe. Az ellenzéki politikus szerint a változásokkal rosszul járnak majd a vásárlók, hiszen ezek előbb-utóbb áremelkedést okoznak.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, pártja egyetért ugyan a kormány céljával, de szerintük a javasolt módosítások nem lesznek sikeresek, hiszen sem a költségvetés bevételeit, sem a magyar termékek körét nem bővítik.

Sallai R. Benedek (LMP) felszólalásában azt mondta, elismeri, hogy a nagyvállalatok olyan adóelkerülési gyakorlatot folytatnak, amely ellen fel kell lépni, de szerinte inkább általános és tartós megoldást kellene találni a szóban forgó konkrét szankciók helyett. „Nem lehet minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani" – idézte Rejtő Jenőt az ellenzéki politikus.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat vitáját. A kormány előterjesztéséhez módosító javaslat nem érkezett.